Mátészalka, 1911 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1911-08-11 / 32. szám
X. Mátészalka, 1911. évf. 32. (123.) szám. augusztus hó 11. TÁRSADALMI hetilap. MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN.:/ v. - '«xv-'y v" 4.* .> £ "O -v «6 M ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Eg«Hz évré — — — — — 8 korona. Féltre — — — — — 4 korona. Neg\«dévrc — — —- — — — — 2 korona. Tafitfknak és községi közegeknek egész évre 5 korona. Ej>y szám ára 20 fillér. —--Fe lelős szerkesztő : Dr. VIZSOLYI MANÓ. sziiki;i:s::i0si'.ci i-s kiadóhivatal : WE1SZ ANTAL nyomdája (Vasúí-utca). A hirdetési dijak előre fizetendők.-Tgasag a baromfitenyésztés. tz Rég ideje annak, midőn hazánkat a kötőiddel együtt neveztük Európa éléskamrájának. Rég-ideje, hogy hazánk agráriussal az élelmi cikkek alacsony ára miatt azt tartották, hogy saját zsírunkban fulladunk meg. Ma minden háziasszony szájából a hus- drágaság jajjait hallhatjuk; minden család- fentartó apa homlokán ott ül a nehéz gond, mert a husárusoknak hazánkban általánosan, de különösen ami mátészalkai piacunkon való aránytalan emelkedése folytán nemsokára csak a felső tízezrek fazekába engedi láthatni a vasárnapi tyúkot. Pedig elvitázhatatian tény, hogy amely nép az életerőt adó husevésröl lemondani kényszerül, annak satnyul a munkabírása is. Mit ér a produktiv erejét vesztő nemzetnek az a miniszteri atyai intelem, hogy sok húst és kevés kenyeret eszünk; mit ér az a miniszteri szó, hogy térjünk át a húsról a tengeri disznók nyulak és vadak fogyasztásárara és főleg a zölségekre. Ez bizony semív t sem ér. Miniszteri tanácscsal még egye len éhező se tudta csillapítani éhségét. Jelen cikk keretén kívül esik, hogy a husdrágaság igazi okát fejtegesse, hiszen ennek közgazdasági, de sőt politikai okát a napilapok eléggé ismertették. E cikk arra óhajt rámutatni, hogy a drágasághoz hozzájárultak, különösen vidékünk termelő kisgazdái, akkor, midőn a baromfitenyésztést elhanyagolták és igy jövedelmüket csökkentették, a mátészalkai piacot pedig ezzel megdrágították. Hogy ez állítás igaz voltát bebizonyítsuk, hasonlítsuk össze árainkat a szomszéd nagy városok: Szatmár, Nagykároly,Nyíregyháza, Debrecen baromfi és azok termékeinek piaci áraival s akkor látni fogjuk, hogy nem fog az aránylag, vagy sokszor semmivel sem fentebb áliani a mi árainknál. így nem csoda hát, ha voltak akik a télen is Mátészalkára a budapesti vásár- csarnokból hozattak tojást, mert az olcsób volt ott, mint nálunk. Városunk vagy 20—30 termelő községnek fogyasztó piaca. E vidékekről — leszámüva a t. vidéki kereskedők által kí- vitelre vásárolt tojásokat --- baromfiban kivitelünk semmi; városunk fogyasztói a hivatalnokok, láíájnerek kereskedők és iparosok. fulprodukció nincs. Itt tehát mégis a termelésben van a hiba. Kormányunk már »áldozott« e vidék baromfitenyésztésének föl lendítése érdekében. Fajbaromfiakat oszlott szét; a gazdaosztály ismétlő-iskoláiban az okszerű baromfitenyésztés kötelezett tantárgy: Mindezek dacára bátran mondhatjuk, hogy baromfitenyésztésünk sem minőségben, sem meny- nyiségbart nemhogy emeledétt, de határozottan csökkent. Ha még mindezekhez hozzá Vesszük,, hogy vásári piacainkon rgen gyakran kisgazdát is látunk a vásárlók közt, tehát mint fogyasztót, holott 5 termelésbe van hivatva: bátran mondhatjuk, hogy a termelés csökkenését bizonyos mértékben a kényelemszeretet is szüli. Pedig, hogy mily kamatozó kincs á baromfitenyésztés okszerű művelése, nemzetgazdaságunkat hány millióval szaporítja, azt részint a statisztika, részint az alföldi nagytermelő községek heti piaca igazolja. Szorjeff. A nap olyan volt, mint egy véres tányér, Teli tányér, mely most csordult ki épen; Mi úgy epedtünk ezer titkos vágyér, Mi piros foltok a vérszélii léten. Hanyatt a réten fáradt, játszó tábor; Ó uj gyönyör: fehér hó leány melleit Érezni, mint a csendben szálló mámor Emeli, ejti a hó leány mellet. A szél sóhajtva és epedve sodrott Feljebb egy-eyy kis árulkodó fodrot És egy bokor oly izgatottan rezgeti. A fü mellettünk tikkadt volt és bágyadt, Valaki hajtotta felénk a vágyat És vérünk halkan muzsikálni kezdett. Tiborc. A Schlossbergen. Irta: Tóth Bálint. Gráz, augusztus hó. Szép délután van. Délelőtt még bömböltek az ég ágyúi, dúlt a borzasztó égi háború'; az óriási küzdelem eredménye a kiontott vér: a nagy felhő zápor patakban hullott a kiszáradt földre, a melegtől elernyedt fákra. S most már a bőséget kellemes hlis légáramlat váltotta fel, a fák és bokrok levelein még rajta vannak az esőcseppek, s a felfrissült, uj életre kelt zöld olyan erős, bóditó illatot lehel az arcomra! S milyen különös, mintha ez a változás engem is magával ragadna ! Mintha az én sivár, erzésnélküli lelkem sivatagjába is odajutott volna a felüdilő esőnek nehány cseppje, mintha az én túlfeszített, megerőltetett idegszálaim is meglazultak volna tőle, s mintha az én rég elzárt, fájdalmas csalódásokkal teli bensőmnek fülledt levegőjét is fölakarná frissíteni ez az illat. Igen. Érzem. Ha valaki nagy lelki fájdalom miatt szenved, s fásult, közönyös érzései már semmi jót sem várnak többé az élettől ós a kiégett láng hamuja alatt csak néha-néha pislog a nagy tűzre még emlékező parázs s csak megszokásból hurcolja az érdektelen napok egyhangú sorát, az jó helyre jött ide. Itt a hegy legtetején vagyunk. E hely körül van kerilve, ott ahol a hegy nagyon meredek, kőfallal. Ettől nehány lépésnyire nyúlik magasra á nagy emlékmű. A hatalmas oroszlán, lába alá tiporja a zászlót. E kis terület gondosan és szépen parkírozott. Terebélyes fák omolnak a kedves utakon. Középen egy felül is csukott nagy vasketrec, valami elzárt kút. Körülötte szabad térség padokkal, melyek mögött álló hatalmas tölgyek sötétre árnyékolják a kis teret. Ez a kedvenc helyem. A talaj többnyire nedves itt s kevesen jönnek ide. Egyedlih lehettem a mélységes csöndben, melyet még magasztosakká lesz a föld mélyéből néha fel- felhalló tompa zugás. Olyan komor, bánatos hangulatot vált ki e környezet, midőn a szellő végig suhog a sűrű lombok között. Vájjon miről mesél ? ... És csak ki kell lépnünk e bűvös körből, hogy ismét egy más világ alakítsa át bensőnket. Felséges kilátás! Alattunk gyönyörű város házsoraival, távolabb füstölgő gyárkéményeivel. Középen kanyarog a Mura kéklő vize, mint egy nagy kígyó a messziségbe, inig elvész a hegyek közötti 2225S2Ü disztár gyakbah lát h ató. Csodálkozik PATAKI JENŐ üveg- és porcellán kereskedésében MÁTÉSZALKÁN, Csizmadia bérpalota. ft ^ Mesés olcsó árak! üvegezés és képkeretezés! Fontos kiszolgálás! .a Lapunk mai száma 6 oldat. mindenki azon a dús választékon, amely mindennemű
