Mátészalka, 1911 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1911-08-04 / 31. szám

5. oldal. MA f ÉS ZALKA 31. (122.) %tkm. ~ Felvétel a viacellér-tanfolyamra. A bihardió- szegi, egri, nagyenyedi és pozsonyi vincellérisko­lába való felvételre pályázati hirdetést tett közzé a földmivelésügyi miniszter. Fölveszik azokat, akik 16. életévüket betöltötték, a népiskolát sikeresen végezték, épek, erősek és egészségesek, hogy a gyakorlati munkát elvégezhetik. A növendékek la­kást és ellátást az iskolában kapnak. Ezért egy évre 240 koronát fizetnek. Szegénysorsu pályázók­nak elengedik az ellátási dijat egészen, vagy félig, ha igazolják szegénységüket és a kedvezményre egyébként is érdemesek. A fölvételnél előnyben ré­szesítik azokat, akik katonai kötelezettségüknek eleget tettek. Előnyben részesülnek még szőlőinl- velők, pincekezelők, kertészek és kádárok fial. A kérvényeket az illetékes iskolák igazgatóságá­hoz kell beküldeni augusztus 15.-ig. A tanítás ok­tóber elsején kezdődik. — Julius havi statisztika. Születtek: Vágó Magdolna izr., Nagy Rozália ref., Kaufman La­jos i/r., Kovács Ferenc ref., Lengyel Borbála kát., Szabó Jenni ref., Kepecs Bella izr., korlálhi Dienes »Dezső« Viktor ref., Szabó János g. kát., Benő János g. kát., Kovács Jenő Qéza ref., Do- niány József izr., Weiszhauz Miklós izr., Eölyüs Irén ref., Kósa Ilona ref., Szabó Borbála ref., Lengyel Sándor ref., Bloch Endre izr., Tomajka Etek és András kát., Vince László Zsigmond ref., Weitzman Menyhért izr. Elhaltak: Bakos Zsigmondné 60 év. ref., Pros- csák Sándor 15 nap. g. kát. Fábián Mária 2 nap. ref., Lőkös Ferenc 6 év. ref., Puskás Gyula 18 hó. kát., Becske Olga 18 év. ref., Vadon Jánosné 38 év. ref., Kósa Gusztávné 44 év. g. kát. Házasság kötés nem volt. — Külföldön kötött házassága Szabó Gusztáv ref. és Csizmadia Má­riának ref. lett bejegyezve. (New Brunswick 1909. december 26.-án köttetett.) A FORMENTOL egy-kétszeri hasz­nálatával feltétlen megszabadulhat a láb- és kéz izzadás kellemetlenségeitől. Egy üveg ára 1 korona. Kapható KÁLMÁN ERNÓ »Csillag« gyógyszertárában Máté­szalkán, Vasut-utca. Az egészség észszerű ápolásánál a szabályos emésztésre kell a fősulyt he­lyezni. Erre a célra a legkiválóbb orvosok véleménye szerint kizárólag az évtizedek óta bevált Ferencz József-keserüviz használandó, mert kitűnő hatása abban nyilvánul, hogy kíméletes, úgyszólván ter­mészetes utón állítja helyre az emésztést. Három evőkanál valódi Ferencz József-viz a reggeli előtt véve mindig a kívánt kel­lemes felfrissítő hatással jár. Kap­ható a gyógytárakban és ásványvizüzle- tekben. (8.) oloasni tudó óoadék képes eg^én azonnali belépésre bolti szolgai minőségben alkalmazást n^erl^et A növények betegségei s azok óv- és gyógyítási módja. ii. A növényi elősdiek és gombák által okozott betegségeknél az eddig ismert gyógyszerek közül leghatásosabbnak bizo­nyult az általánosan ismert bordói (rézgá- lic) oldaton kívül a petróleum-emulzió, dohánylug (thanaton), rovarpor (pyretrum), mely előbbi szolgabirói engedélyre dohány­tőzsdékben, utóbbi pedig gyógytárakban és gyógyszer kereskedésekben kapható. Ezek inindenike annyira fontos és hasznos, hogy mindenkinek, ki gyümölcstenyésztéssel fog­lalkozik, kerti eszközei mellett készenlétben kell tartania. A petróleum-emulziót a következőkép­pen készítjük: 5 kgr. mosószappant, fél liter esővízbe lefaragva addig főzünk, mig az a vízben teljesen föl nem oldódik. Ezt aztán egy kétliteres üvegbe töltjük s töl­tünk hozzá 1 liter petróliumot. Mivel pedig a petróleum a vízzel nehezen vegyül, so­káig és addig rázzuk, mig tejszerü folyadé­kot nem kapunk. Ez az u. n. petróleum­emulzió. A dohánylug úgy készül, hogy 50 liter esővizet 1 kgr. thanatonnal vegyitünk s közönséges permetezővel vagy szükség esetén kézi meszelővei csapkodjuk be beteg fáinkat, de ha fáinkon már érett a gyü­mölcs ne permetezzük vele, mert a gyü­mölcs undorító szagot kap tőle. A rovarporból készült permetező anya­got végre ugykészitjük, hogy másfél kgr. rovarport 10 liter meleg vízbe teve 3 kgr. fekete szappant feloldunk, majd az egész keverékhez 90 liter vizet öntünk s vele a fent leirt módon permetezünk. Természetes, hogy eme permetező-szerek a megfelelő arányban kisebb ménnyiségben is előállít­hatok. Eme három gyógyító, jobban mondva pusztitószer ismertetése után menjük gyü­mölcsösünkbe és vizsgálgassuk fáinkat: lássuk meg, minő betegségeket találunk rajtuk. Az emberi betegségeknél gyakran talál­kozunk olyan kórokkal, melyek bizonyos szövődményekkel járnak. így pl. a szív­bajnak szövődménye a vesebaj, ennek a vízkor stb. Sajátságos hasonlóságokat találunk a növényi betegségeknél is. Amely fiatal al­mafáinkat a múlt évben a már ismertetett levéltetvek agyon sanyargatták, ritka eset­ben maradnak el a paizstetvek. Aszerint aminő fákon élnek, ismerünk alma, körte, szilva, szőlő paizstetveket, melyek némely esztendőben, pl. az idén is, az akácfákon is láthatók tekintélyes meny- nyiségben. Bár ezek a paizstetvek alakra különbözők, de tenyészetük, életmódjuk, szaporodásuk egyforma. A körte- és almafa derekán, ágain, annak héját a vonáshoz hasonló apró kis élősdiek millió számba lepik el. Ezek az alma és körte paizstetük. Ezek is növényi nedvekkel táplálkoznak s ha n®m irtjuk őket oly nagy számban lepik el fáinkat, hogy azok miután nem képesekaz elvesztett nedvet (növényi vért) utána pótolni, a fa nehány év alatt kivész. Ösmerjük meg hát közelebbről ezeket az apró gyilkosokat. Ha egy paizst tühegy- gyel fölemelünk, alatta találjuk a puszta szemmel alig látható rovart. Ezek a telet a paizs alatt (innen a nevük) félig kifejlődött állapotban töltik ki. Május hóban már telje­sen kifejlődött s elkezd szaporodni. Midőn a paizst fölemeltük, finom por hull ki belő­le, ez a por az ő petéi, melyek május, jú­nius hóban kikelnek, kezdetben a paizs köretében telepednek le, későbben elszéled- nek a fák vékony kérgein. Ha júliusban bolygatunk meg ilyen kis paizst, akkor is hull belőle ez a finom por, de már azok nem tojások, hanem azok héjai. Egy-egy paizs alatt 100—3000 tojás is található. Akis rovar, midőn helyét a fakérgén elfoglalta, paizs lassanként kifejlődik, lábait elveszti őszre teljesen kifejlődik, állandó helyét elfoglalja, onnét többé el nem mozdul, ősszel elkezdi tojását rakni, hogy a jövő évre uj nemzedéknek adjon életet. Ezeket a paizs tetveket fáinkról a kö­vetkezőképpen pusztítjuk el. ősszel lomb­hullás után, vagy tavasszal rügyfakadás előtt éles súroló kefével iesuroljuk a fák kérgéről az elraktározott paizsokat, melyek alatt vannak a tojások. Ekkor a fentebb leirt petróleum-emulzióval egy ecset segé­lyével bekenjük a fák megtámadott helyeit, hogy az a tojásokat elpusztítsa. Ugyde a repedéseken még mindég maradnak tojá­sok, melyeket puszta szemmel nem látha­tunk, azért utánna az egész fa kérgét be­meszeljük. A meszelésnél sokkal célszerűbb a fát higabb mészoldattal többször bemeszelni, mint egyszer vastagon, mert a vastag mész meghámlik s alatta az el nem pusztult elősdi vígan folytathatja életműködését. A paizstetüvel rokon, de azt rombo­lásban felülmúlja a vértetü. Ezeket a ve­szedelmes állatkákat gyümöcsészeink közül, kevesen ösmerik. Mert ezek nem csak a fákon de a fák tövein a gyökérzeten is élnek, a gyökérzeten pedig a figyelmünket is kike­rüli ez a külföldről importált rovar. Oly nagy rombolást visz almafáinkon végbe, hogy ha ideje korán nem orvosoljuk a bajt, az összes almafáinkat néhány év alatt kipusztitja. A tavasszal egy falusi földmives gaz­da megkeresett, hogy falujokban kidobol­ták, hogy a vertetüt, pusztítani kell bün­tetés terhe alatt. Ők még ilyennek hírét sem hallották, megkérdezték a jegyző úrtól, de ő azt mondta, hogy ő se tudja mi az, de a szolgabiró ur elrendlte, tehát ő kido- boltatta. Igen, törvény parancsolja annak pusz­títását. Az 1894. évi XII. t.-c. 52. §. és- a földmivelési miniszternek 1899. évi 9Ő79. sz. rendelete erre a községi elöljáróságot szigorúan utasítja. Ismerjük meg hát ezeket a veszedelmes állatokat s lassúk azok irtási módját. Almafáinknak egy-kétéves ágain julius* augusztus hóban feher gyapjus rakodmányt- latunk, mely úgy néz ki, mint télén midőn a hópehelyek rátapadnak a faágakra. Ha ujjunkkal szétdörzsöljük, véresMesz kezünk* a fa megtámadott kérgén erős dudorodást találunk. Ez az állat a ,vértetü, a gyapjus* képlet a kitelelésre szolgáló védiakaró. Ha az ilyen fa tövét felássuk a gyö­kérzet körül lilaszinü moszatokkal bevont göröket találunk. Ez is a vértetü, mely a- gyökérzeten folytatja életét. Ez a rovar nyár végéig szárnyatlan ;■ azt tartják róla a tudósok, hogy páratlanul eleveneket szül. A faágakról a vértelüt ledörzsöljük, a megtámadott helyet kőszén vagy fakátrány-, nyal, melyet előbb pár óráig forralunk, hogy a fákra ártalmas anyagoktól megsza­baduljon hidegen bekenyjük, a fák töveit pedig felásván, oltatlan mészporral hintjük be. Hor túl anus. x A közös legeltetés szabályozása. Fölmerült esetből kifolyólag elvi jelentőség határozatában mondotta ki a földmivelésügyi miniszter, hogy *• közös legeltetés szabályozása nemcsak az osztat­lan közlegelökön, hanem az ugar és tarló terüle­teken is szükséges. x Járásnak állategészségügye. Lépte ne: Vitka t­R ü h k ó r: Mátészalka lö. Sertésvész: Nyír­császári m.; Nyírmeggyes t. x Állatok itatása vasúton. A kúria legutóbb elvi határazatként kimondta, hogy az 1888. VII. törvénycikk végrehajtására vonatkozó 10000—88. sz. földmivelésügyi min. rend. 85. §-a szerint a\ vasút a szállításra átvett sertéseket minden 24 órában megitatni tartozik ; ennek elmulasztása tehát vétkes gondatlanságát megállapítja, mely alól * forgalom nagysága, gyorsasága vagy tévedés nem mentesítheti. Ennek következményeiért a vasút tel­jes kártérítéssel tartozik. Lerélbeli megkreséseekre árjegy­zékkel és költségvetéssel díjtala­nul ezelaátunk. ! MOTOR ! Karczag Testvérek motortelepe Budapest Aulich-utca 7. szám. Ajánlják a legjobb és legbiztosabb járatú szivógáz, nyersolajat és benzin 3 otor-gépüket, bezinlokomobil cséplőkészletüket a ipokedvezőbb fizetési feltételek mellett ss-» Levélbeli megkeresésekre árjegy­zékkel és költségvetéssel díjtala­nul. Rr.V-.i-Vv::’. Ír.

Next

/
Thumbnails
Contents