Mátészalka, 1911 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1911-06-04 / 22. szám
7. oldal. MATÉSZALKA 22. (113) szám. ereje a lekötöttséghez. És gondolatai elbusitották, leverték, úgy, hogy egyszerre tűrhetetlennek, nehéz, fojtónak találta a szobalevegőt, felállt, valami kifogást mormolt távozása előtt és leszaladt a lépcsőn. A hideg szél arcába csapott és a fiú ment, gondolkozás nélkül, ment bele az éjbe. A körúton szembe jött vele egy puhatestü cifra leány s gyakorlott szemekkel vizsgálta a fiút. Kilátta belőle a vágyakozást és szó nélkül melléje állt. A fin megrezzent, vad erőszakos mozdulattal karolt bele a lányba s ment vele gyors léptekkel, szinte futva, Izgatott vágyakozással . . . A szőke, kékszemü lányok pedig álmodozva gondolnak a fiúra s epedve sóvárognak az érzékeken felül álló nagy és szép szerelmek, boldog szüztiszta megértések után, hangulat nélküli, buta, monoton zongoraszó mellett, fagyos, szeles, holdfényes, téli éjszakán. Lengyel István. A kisiparos. Tornyosulnak a viharfelhők a politikai égbolton. A törvényhozás hónapok óta elvonva feladatától s senki nein tudja, mit hoz a jövő, mint lesz, hogy lesz! Hónapok óta nem csinálunk semmit. Ebben az irtózatos semmittevésben pang minden. Erezzük mindnyájan a veszedelmet, de senki, sem sínylődik annak nyomasztó hatása alatt keservesebben, mint a kisiparos. Nem is ettől a pangástól keletkezik a baja, régibb keletű az már. A magyar kisiparos tönkretételén munkál Ausztria, mikor azt a kívánságát akarja érvényre juttatni, hogy Magyarországon az osztrák iparos es ipari termék a magyar iparosokkal és ipari termekkel egyenlő jogot élvezzen. Kifelé tehat elég rosszul áll a dolog. Idebenn a hazánkban ? Csak itt állunk igazan csehül. A tőke uralma úgyszólván állami fennhatósággal és pártfogassal teszi tönkre a kisiparost. Ugyan ki hallotta, hogy valaha kisiparos hozzájutott volna egyetlen állami munka, egyetlen katonai nadrág előállításához ? Ki állana szóba Magyarországon érdes tenyerű, egyszerű ruhazatu iparossal? Megpályázza ő is az állami szállítást, de ki veszi számba? Azt mondják, hogy anyagi helyzete nem nyújt biztosítékot. Jönnek a simára borotvált, kifogástalan öltözetű pénzes vállalkozók, akiknek nyomukban nem támad bagaria-illat, az *nyv szaga sem érzik rajtuk, a tenyerük sem érdes, csak úgy siklik rajta a bankó. Ezekben van garancia. Nagy furfanggal Írják ki nálunk a szállítási feltételeket; oda teszik, hogy az olcsó ajánlattevő feltételeit nem köteles elfogadni a hivatal s a beérkezett feltételek között tetszés szerint választhat s elfogadhatja a drágábbat is. Szemérmetlen szemfényvesztés, a bolond is megérti; miért van ez igy. Ezek az állandó szállító alakok százezreket, nyernek vállalkozásaikon. S vájjon hullatnak-e legalább morzsákat a százezrekből a kisiparosnak, annak, akinek a kérges tenyere nem elég síkos, hogy garancia lehessen a személye? Odaadják-e legalább a felvállalt szállítást kidolgozás végett a kisiparosnak ? Dehogy adják! Az' ő kegyes pátronosuk az állam gondoskodik arról is, hogy jövedelmüket nehogy elfecseréljék holmi kisiparosoknál. Mire valók a rabok, hanem arra, hogy a vállalkozó urak felvállalt munkáját elvégezzék. Vácon, Sopronban, Szegeden, Lipót- váron, Szamosujváron s a többi börtönben egyenkint van 500—600 rab. Az igazságügyi kormány minden évben nyilvános árverésen bérbe adja a rabok munkaerejét vállalkozóknak 40, 60, 80 és 1.60 fillérért. Aki többet igér annak adja, licitálnak mint. az ócska vasra Aztán létrejön a vállalkozóval aki szintén pénzes ur — a szerződés, mely szerint az állam bérbe ad X. polgártársnak mondjuk 100 rabot egyenkint 40, 60, 80 és 1.60 fillérért szabómun- kára. Az allam saját területén állami pénzen épített és a modern technika minden kívánalmainak megfelelő, villanynyal világított és jól fütött műhelyt is ad a vállalkozónak, arról is gondoskodik, hogy a rab reggel 9—12-ig, délután 1 órától este 8 óráig dolgozzék s a vállalkozó óraszámra fizet. Már most, hogy volna képes versenyezni a kisiparos ezzel a vállalkozóval? Hol kap iparossegédet 1 kor. 60 fillért, pedig a vállalkozó csak azért a rabért fizet ennyit, aki szabadsága alatt is kész iparos volt. Hol az ingyen helyiség, hol a fűtés, világítás, de mi a legfőbb hol a munka ? Olcsóbb munka erővel előállított ipari terméket olcsóbban is lehet eladni. Sajnos, nemcsak szállításra szánt munkák készülnek igy, hanem nagy raktarak is innen szerzik be szükségleteiket íme, igy teszi tönkre az ország fen- tartó elemét, a kisiparost. Aztán csodálkozunk a szocialista mozgalmakon, csodálkozunk ha forrong a nép s öklét szorongatja a pénzkirályokra, nincs bizalma a kormányzó hatalomban ! Évek óta kérnek, könyörögnek a kisiparosok, sohasem hallgatja meg őket senki. Aztán ha legalább a rabnak, illetve az igazságszolgáltatásnak volna valami haszna abból a vállalkozó-rendszerből. A modern kriminalisztika kétféle szempontból vezette a börtönökbe a munkát. Először, hogy az állandó foglalkozás a szakadatlan munka által elvonva a rabot, beteg lelkét a bűnös gondolatoktol megjavítsa. Másodszor, hogy az ily módon megjavított rabnak egy iparágban való teljes kiképzése arra az időre, ha kiszabadul, kenyeret is adjon a kezébe. Csakhogy a börzespekuláns vállalkozó ur nem igen bir érzékkel a börtönügy irodalma iránt. Mi köze neki a modern kri- minálitáshoz. O szerződő fel. Még a szentnek is maga fele hajlik a keze, hát annak aki nem szent. Bevezeti a munka beosztás elvét 10 rab állandóan szab, 25 fércei, 25 gépel, 5 gomblyukat köt és igy tovább. Ezt a rendszert nem változtatja a vállalkozó, mert neki ez jobb. Letelik a büntetési idő, kimegy az életbe a rab elég szemérmetlenül meg igazolványt nyomnak a kezébe. Azután kezdene dolgozni, de mikor ő csak gépelni vagy géplyukat kötni tud. És mit tesz az ilyen ? Ismét lop, mert hát élnie kell. És uram Isten, ráfogjuk, hogy ez modern büntető-rendszer! Vájjon jön-e már miniszter aki végett vet ennek a szégyenletes rendszernek s a kisiparost megmenti ennek az elávult országnak. Népünk ipari foglalkozásáról. Az önálló vámterület hasznáról, amióta ez belépett az ország eszmeáramlatainak sorába, azóta pro és kontra annyit Írtak és beszéltek, hogy azóta vagy kimentették a tárgyat számtalanszor, vagy — minthogy az önálló vámterületről, mint olyanról, mely hasznothajtósága révén lett volna ismeretes, még beszélni sem lehet — éppenséggel keveset vitatkoztak. Mint hipothetikus természetű dologról szabad tér van engedve ugyanazoknak, kik mellette, vagy azoknak, kik ellene foglalnak állást, Bizonyos, hogy a kiegyezés óta gazdasági életünk fejlődött, összehasonlithatlanu! több most a befektetett készpénz az ezt kezelő intézetekben, mint anno dazumal. Igaz és el nem vitázhatató tény az is, hogy iparunk, mely akkorában még mégsem született, manapság, ha férfi korát nem Is éli, de bizonyos, hogy valamennyire már felcseperedett. De hát, mert úgy növekedett fel, mint a természet gyermekei, mert nem úgy élt, mint az, a kit a szülők nevelnek, azért nem is kapott olyan eleven, egészséges szint, olyan életrevalóságot, mint amilyen közönséges és mindennapos azoknál, kik nem hagyják mások által felneveltetni gyermekeiket. Körülbelül igy van a mi iparunkkal is. Az állam, a mely azon dolgozott, hogy egy jó nevelésű iparnak adjon életet, az állam csak a külföldi gyárosoknak vagy vállalkozóknak, kiket ide behívott, ezeknek p. zsebeit tömte, a gyermek, az ipar pedig pangott, tengődött és tengődik még most is, noha elég régen van ebben az országban. Annyi tény, hogy idegen befolyás sokat nem lendíthet az ország sorsán. Ennek hasznát láthatják egyesek, de a nagy érdek, az ipar érdeke teljesen eltörpül, teljesen meliőztetik. Mert, hogy Magyarországnak igazi iparra van szüksége, olyanra, amely éltető forrása lehet a nemzeti életnek, az ma már kétségtelen. Nem egyedüli gazdasági, hanem elsőrangú szociális kérdése az országnak az iparfejlesztése. Ipar kell, olyan, amely a népnek munkát ad, hogy el ne zülljék. Mint agrikultur nép, a magyarnak az óv csak egy bizonyos szakán van teendője. Máskor ha a föld megmivelése befejeződött, nem úgy, mint külföldön, hogy elmegy a paraszt ember a gyárba, mely nem hiányzik egyetlen községből sem, hanem beül a korcsmába a nép gyermeke és a földnek hasznát lassan, de következetesen elissza. Ezt sem péridikációk sem templomok segítségével meggátolni nem lehet. A munka az, melynek legnagyobb a morálfejlesztő ereje. Még olyan fogalmat sem nem nyer a paraszt ember, ez a fontos nemzetalkotó elem, a melyből Inditókot kaphatna a korhely élet folytatására. Ez a fontos és eminens érdek főrugója annak a törekvéenek, hogy legyen önnálló vámterület, a mely megalkotja a magyar ipart. — A Kőszegi-féle talajmivelő átkoűstrnált típusa, múlt hó 4.-én lett Batizon, Kovásznay Zsigmond gazdaságában működésében bemutatva. A bemutatásra leérkeztek ifj. Sporzon Pál, a magyaróvári m. kir. gazdasági akadémia műszaki tanszékének rendes tanára, a m. kir. mezőgazdasági gépkisér- leti állomás vezetője és Rázsó Imre, szintén a magyaróvári gazdasági akadémia rendes tanára, kik a bemutatás alatt a tekintélyes számban egy- begyült gazdáknak a gépre vonatkozó szakmagya- rázalckkal szolgáltak. Sporzon tanár ismertette a gép praktika-.- konstrukcióját, inig Rázsó tanár azokról a növénytermelési kísérletek eredményéről beszélt, melyeket, mint ellenőrző szakértő vezetett, az ország különböző részeiben a Kőszegiféle géppel megművelt területeken. A géppel munkált talaj sokkal tömöttebb lesz, legalsó része pedig annyira össze van tapadva a meg nem müveit talajjal, hogy a két réteg közötti határ alig mutatható ki. Az egész barázdatalp egyenletesen össze van tapasztva a megművelt réteggel; nin- csennek üregek, mint az eke szántásnál, hanem mindenütt meg van a szoros érintkezés. A gép munkája olcsó, mert ha mindent felszámítunk: a gép vételárának évi annuitását, benzint, személyzetet stb.-t, akkor is egy katasztrális hold megmivelése 11 koronánál többe nem kerül, napi teljesítménye pedig átlag 10 kát. hold. — Drágább lesz a dohány. Legközelebb az összes dohányjövedéki cikkek árát emelni fogják. Az áremelés részletei a következők: Dráma cigaretta Uj á 2 { Régi ér 1 fii Hosszú szivar 5 3 Rövid szivar 6 S Portoricn 8 7 Verginia 12 10 Magyar cigaretta 2 1 Virginia » 2 1 Sport » 3 2 Janidge » 3 2 Hölgy » 4 3 Stambul » 6 5 Trabukd szivar 18 12 Kuba » 11 10 Hercegovina cigaretta 4 3 Hunnia szivarka 5 4 Magyar pipadohány 80 60 Török » 400 300 Princessas cigaretta 5 4 Média szivar 18 16 Británika szivar 16 14 Házvezetőnői állást keres egy fiatal elvált urinő, hova leáykáját magával viheti. Kitünően főz, szerény, dolgos. Czim: MT* a kiadóhivatalban. *“•1 Közgazdaság.
