Mátészalka, 1911 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1911-01-20 / 3. szám
Bátészaika, 1911. III. éri. 3. (94.) szán. jannár hé 26. — TÁRSADALMI HETILAP. ^ MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Égés* évre — — — — — — — 8 korona* Félévre — — — — — — — 4 koronaNegyedévre — — — — — — — 2 korona. Tanítóknak ás községi közegeknek egész évre 5 korona. —— icr «zám ára JO Aller. —-— r.lelős •»rktngtö: Dr. VIZSOLÍI BÁNÓ. SZP.RKESZTÓSÉQ ÉS KIADÓHIVATAL: WEISZ ANTAL nyomdája (Va»út-utca). A hirdetési dijak «lóra fizetendők. 214. 108. Nehogy azt hidd kedves olvasó, hogy ez a két szám, melyet szokatlan címül használunk, valami oly szerencse szám, amelylyel feltétlen főnyereményt lehet nyerni. Ezen két szám ugyanis csak azt jelenti, hogy ha az előbbi 214-et milliókban az állam megadná, befektetné, a másikat, a 108-at milliókban nyerné meg az állam polgársága, mint a befektetett tőke 50—51*/o-os évi kamatát. Politizálni, a tényeknek politikui hátterét keresni nincs jogunk, de attól teljesen távol állunk anélkül is, midőn a kereskedelmi miniszter beszédét ezennel vita tárgyává tesszük. Erre bennünket nagyon is közgazdasági, sőt mondhatjuk bátran közegészségügyi szempontok sarkalnak. Magyarország kereskedelmi minisztere elég komoly ember ahoz, hogy puszta frázisokkal, feltevésekkel ne vagdalkozzék, hanem amidőn a kereskedelmi állapotokról, a kereskedelem kívánságairól beszél, hitelt érdemlő adatokra hivatkozva tegye meg azokat a kijelentéseket, amelyek az öt hallgató országgyűlési képviselők s a nyilvánosság révén, — az ország polgársága egyetemének szólanak. Ennélfogva a kereskedelmi miniszter azon nyilatkozatát, mikép arra, hogy minden magyarországi községet kövesuton lehessen elérni 214 millió volna szükséges, elhinni hajlandók vagyunk, jói tudva azt az elvitázhatatlan tényt, hogy ezen községek 100 milliókat fizetnek évenként útadó gyanánt. Viszont azt, hogy minden magyarországi községhez ha köves- ut vezet, ezen körülmény szállítási dijak cimén 108 milliót adna a polgárságnak, nemcsak feltétlenül elhisszük, de határozottan állítjuk,' hogy az bizony a 108 milliónál sokkal, nagyon sokkal több hasznot teremtene. E tekintetben tehát a kereskedelmi miniszter úrral egy véleményen nem vagyunk, mert mi nemcsak a szállítás révén előálló megtakarításokat tekintjük a polgárság hasznának, hanem azt az összeget is, amely összeg a teljes úthálózat kiépülése esetén akként állana elő, hogy gazdáink károsodása — amit a termények szállithatlan- sága jelenleg feltétlen előidéz — megszün- tettetnék, sőt azt is a polgárság hasznának kívánjuk beszámítani, ha betegeiket, legyenek azok emberek, vagy állatok, rendes időben és a kívánalomnak megfelelöleg. orvosi segélyben részesíthetik. Az általános úthálózat elkészülte esetén tehát az állampolgárság haszna jóval felülmúlná a 108 milliót, sőt mondhatjuk, hogy azt többszörösen felül is haladná. Ezen állítás igazolására nem is kell messze vidékeket bezarándokolnunk, elég ha szoros- san vett környékünkre vetünk egy pillantást. Élő példákra van módunk reámutatni. Ott van például Szamosszeg és Keér község, ahonnan az elmúlt évben kilenc hónapon keresztül a madarc-Van kívül csak azok kereshették fel a járás középpontját, akik a bogárhátra szántott mezei földek magaslatain tették meg a testet ölő, fáradságos utat idáig. E két, jó földekkel, vagyonnal megáldott község *A évig el volt zárva a külvilágtól teljesen, el volt zárva középpontjától, Mátészalkától annyira, hogy a beteget orvosi segélyben nem részesíthették, hogy onnan terményt vagy állatot kivinni lehetetlenség volt. Hogy ez a két községre miiy károsodást jelent, sót jelenteni is fog, azt precízen megállapítani lehetetlen, s igy csakis a kiáltóbbak felsorolására vagyunk kénytelenek szorítkozni. A kisbirtokos közönség terményeit csak nehezen értékesíthetvén, a meglevő terményei mellett egész téli fenttartását banki kölcsönökből, vagy megtakarított pénzecskéjéből kell fedeznie s ezzel (mert a terményárak tavaszra nagy esést érnek el) nemcsak a banki kamatot, de az őszi és tavaszi terményárak közötti külömbözetet is elvesztette egyszer és mindenkorra úgy, hogy azt visszapótolnia soha sem lehet. E két községben rendesen nagy tengeritermés szokott lenni s a lakosság egyik fő- foglalkozása a sertéstenyésztés és hizlalás. Minden szegény ember, aki feles munkáját két-három sertés kihizlalása által óhajtja jövedelmezőbbé tenni, mivel hízott sertése feleslegét elhajtani a feneketlen sártengerben nem sikerült, arra volt kényszerülve, hogy azt elfogyassza. így aztán nagy volt a vesztesége, mivel a hízott sertés ára lett volna az adó, ruházat, adósságtörlesztés és az adósság kamatának fedezete. Beteg lett a gyermek, mondjuk difte- ritiszt kapott s pár napi szörnyű kínlódás után hatlábnyira került a föld alá, mert nem volt orvos, aki ót beoltva, megmenthette volna az életnek, a szülőknek, a társadalomnak. A gyermek pedig a szülőknek egyedüli reménysége volt. Reméltek, hogy ag korukban, amidőn munkaképtelenekké lesznek, az fogja őket gondozni. S éppen ezért, a gyermeke kínlódásán őrjöngd szülő kétségbeesésében kész lett volna talán a poklok kapuit is megdöngetni, de Igyekezete, hogy annak betegágyához orvost vigyen. — hajótörést szenvedett azon a feneketlen agyagsáron, amelyből négy ökörrel sem lehetett kivontaink égy üres szekeret. . De hagyjuk, ne bolygassuk e kérdést tovább, hiszen ha ezzel soká foglalkozik az ember, kénytelen káromlással csillapítani. feldúlt kedélyét. Ri mondhatja meg mily anyagi kárt okoznak az utak hiányai? K> képes arra pozitív választ adni, hogy mennyi károsodása van az ut hiányából csak e két említett községnek, pedig ez a két község lakossága évenként több ezer korona útadót fizet, anélkül azonban , hogy egy fillér értékű ut is épittetett volna a javukra ezldeig. Hasonló s talán egyes tekintetben rosszabb állapotok vannak más, e járásbeli községben is. Ott van például Olcsva, Olcsva- apáti, Vitka és a többi. Sőt kuriózum kedvéért nem árt, ha megemlítjük Szatmárökfl- ritót is. Ez utóbbi községnek ugyanis van köves törvényhatósági útja, vasútja, teher fel- és leadó állomása s mégis, a lakosság terményeit kénytelen a harmadik községbe. Kocsordra szállítani, azon egyszerű okból, mert esd után a vusutl állomásától teljesen el van zárva. Ez utóbbi hiba, a vasúttársaság zsugoriságán kivül a községi lakosok nemtörődömségéből ered. A törvény ugyanis kötelezi a vasúttársaságot, hogy az állóLevélbeli megkeresésekre árjegyzékkel éfl kölségvetéssel dijUianaí __________»»«Igáinak. ! MOTOR! Karczag Testvérek mA"r Äst Ajánlják a legjobb és legbiztosabb járatú szivógáz, nyersolajat és benzinmotor-gépüket, bezinlokomobil cséplökészletüket a _____________iegkedvezöbb fizetési feltételek mellet__________8-> La punk mai számához melléklet van csatolva Levélheti megkeresésekre árjegy zélckel és költségvetéssel áijtele- ________nui szelgálaek.________
