Mátészalka 1909 (1. évfolyam, 13-39. szám)

1909-09-19 / 24. szám

3. oldal. Mátészalka 24. szám A feltett kérdés tartalmazza a vádat. Első kérdés — lehetett-e Róthné öngyilkos. 11-ik, hogy nem e véletlenség, gondatlanság és a lil-ik, nem-e egy más egyén szándéka forog fenn. Öngyilkosság ki van zárva. Nem lehet tehát mást feltenni, hogy Róthnét valaki megölte. Erre ugyan előbbi feltevések kizá­rasa nem lehet elég, de van rá bizonyíték. Ha látjuk, hogy halála előtt a férj az utolsó, akivel a nő elöcszelt es az első, aki felfedezi neje halálát, közbeesőleg a nő senkivel sem érintkezett — két­ségtelen, hogy ölést más el nem követhetett. Ezután Dr. Fried Lajos védő tartotta meg védbeszédét. Csodás logikával mutatta ki, hogy mennyire nem állhat meg a vád álláspontja. A le­hetőségek egész légióját vonultatta fel arra nézve, hogy mi okozta Róthné halálát s a lefojtatott el­járás adataival igazolta, hogy e lehetősének egyike sincs kizárva. Legszebb volt beszédének ama ré­sze, mely a hisztériáról szólt, legszellemesebb ott volt hol a gyógyszer-csere lehetőségét fejtegette s legértékesebb mikor kimntatta, hogy Róth és neje közt létrejött kölcsönös örökösödési szerződés Róthnéra előnyösebb volt, mint a házassági szer­ződés. Dr. Fried Lajos két órás beszéde olyan ha­talmas megrázó erővel bizonyította a vádlott ár­tatlanságát, hogy szinte beleszuggerálta azt az es­küdtek leikébe. Hangja néha elegikus volt, mikor s szerencsétlen asszony betegségéről szólott, vad volt mikor a rágalmakról, pletykákról és hazugsá­gokról beszélt, kemény volt mikor a vádlott ártat­lanságát hangoztatta és könyörgő volt mikor az esküdtek szivéhes szóit. Kevés beszédnek volt még ilyen hatása tör­vényszéki teremben. És ez is nagyban hozzájárult az esküdtek verdiktjéhez. Kedden este háromnegyed 7 órakor vonultak Vissza az esküdtek tanácskozásra és 7 órakor hirdették ki a verdiktet, amely Róth Albertét „nem bünös“-nek mon­dotta ki. Az esküdtek Ítéletet Kovács Miklós dr. hirdette ki, melyet a nagyszá­mú hallgatóság lelkesen megéljenzett. Tiz percnyi tanácskozás után a törvényszék ki­hirdette az Ítéletet, amely szerint Róth Al­bertet felmentette és azonnal szabadlábra helyezte. Megható jelenetek következtek. A közönség éljenzett, a vádlottat rokonok, barátok, testvérek keresték fel, majd az apa borult nyakába, felkereste földesura is, aki hosszasan szorongatta kezét a szeren­csétlen s ma már boldog embernek. Az ítélet jogerős. HÍREK. — A községi képviselő-testület f. hó 19.-én (va­sárnap) d. u. 4 órakor közgyűlést tart, melynek tárgysorozatút az 1910. évi költségvetés, a szatmári­ja és a uagyvég-utca végén lévő földhordóhelyek eladása és Balog Rozália illetőségének megállapí­tása képezi. A költségvetési tervezetre vonatkozóan már — bár csak nagy általánosságban — elmondottuk vé­leményünket. A földhordó-helyek eladását illetőleg pedig az a nézetünk, hogy a községi tulajdonokat csak az elérhető legmagasabb áron s csakis oly mennyi­ségben szabad eladni, amennyi éppen föltétlenül eladandó. Városunknak úgy í? igen kevés vagyo­na, alig pár heldocska ingatlana van, ezt pedig kár elherdálni, mikor az ingatlanok értéke napról- napra, szinte szemmel láthatólag növekszik. Jó lesz majd elővenni ezeket a holdacskákat még ak­kor, amikor nagyobb intézményeknek a szükség s a haladás parancsolta megalkotására kerül sor. Miután azonban az eladandó főldhordó helyek ára egy ilyen kategóriába eső szükséglet, nevezetesen az uj városháza épület költségei részbeni fedeze­téül szolgálna, a fenti korlátok között, a község helyesen helyezkedhetik ez igenleges álláspontra. Az illetőségi kérdésben a község teljesen he­lyes politikát követ. Ez a politika abban áll, hogy ahol csak lehetséges, ott megtagadja az illetőség el­ismerését. Ez teljesen érthető irányelv. Pláne ak­kor, ha figyelembe vesszük, hogy az 1909. évi pótköltségvetés 1200 kor.-ás betegápolási tételt szerepeltet. — Jegyzői irnoki állás rendszeresítése iránt Ro/iay Gyula községi főjegyző kérvényt nyújtott be a községi képviselő-testülethez. A községi képvi­selő-testület e kérvényt a legközelebbi közgyűlé­sen veszi tárgyalás alá és pedig — mint értesü­lünk — a költségvetési javaslat keretében, mely­nek tételei közé a rendsseresitendó állás szüksé­gelte kiadás fejében 2000 kor. a kiadási tételek közt fel van véve. Bármennyire helyeseljük is ha községünk takarékosan bánik pénzével, a főjegyző kérvényét mégis jogosnak, kérelmét teljesitendőnek találjuk. Rohay Gyula tizennégy év óta áll Máté­szalka községi administrdciója élén s ez idő alatt mindég pontosan és lelkiismeretesen tett ele­get súlyos és felelősségteljes költeleiségének. Ha te­hát Rohay Gyula segítséget kér munkája végzésé­ben maga mellé, úgy ennek nem lehet más oka, mint az, hogy az évek óta napról-napra növekvő teendők, a közönségnek ügyei gyors elintézése iránt napról-napra növekvő igénye lehetetlenné te­szik azt, hogy a mai nagy ügyforgalom mellett, a főjegyzői teendők kellő gyorsasággal és lelkiisme­rettel, megfelelő segítség nélkül, elvégeztessenek. A főjegyző kérelme annál is jogosultabb, mert az ál­lami anyakönyvek vezetése is az ő kötelessége, ami pedig már magában is igen sok dolgot, sőt egy teljes munkaerőt igényel. Különben is, minden nagyobbszerü nagyközségben 2—3 segédjegyző fungál a főjegyző mellett, sőt a községi végrehaj­tási teendőkre is megvan a külön hivatalos kö­zeg. így van ez Nyírbátorban is, ahol három se- gédjegző, egy írnok, két végrehajtó (össxfizetésük 7150 kor.), igy van Kisvardán, ahol a főjegyzőn kivül egy közigazgatási jegyző, egy adóügyi jegy­ző, négy segédjegyző és két végrehajtó (összfize- tésük 11800 kor.) és Nagykállóban, hol egy se- gédjegyzö, okleveles jegyzői írnok, iktató és vég­rehajtó működik. Tizennégy év alatt megkétsze­reződtek a községi jegyző teendői; már pedig két­szeri« több munkához kétszerte több munkaerő kell. — Iparoktatás. A debreceni kereskedelmi és iparkamara Herman József ipariskolai igazgatóhoz megkeresést intézett egy helyben iparossegédek s esetleg fiatalabb mesterek részére létesítendő to- vább-képező tanfolyam ügyében. A megindított mozgalom eleinte alig-alig talált némi viszhangra. Később lassanként mégis, érdeklődést keltett az ér­dekeltek körében. E hó 13.-án az Iparos kör-ben megtartott összejövetelen, amely alkalommal Her­man igazgató tüzetesen ismertette e létesítendő tanfolyam célját és szervezetét, jnár határozott készség mutatkozott, amely kezdetnek elég biztató. Egyelőre egy általános irányú tanfolyamról lehet szó: ipari számvetés, fogalmazás és főleg a leg­egyszerűbb könyvvezetés, továbbá mértan, sxak- irányzatu rajztanitás és festés tantárgyakkal 20— 25 hallgatóra Jehet kilátás. Hanem már aligha el nem késtünk e folyó tanévre, mert a Kamara az általa felsőbb helyre teendő jelentés végső idejéül szept. 15.-ét jelölte meg. Mindamellett alairási iv lesz körözve a hallgatók számának biztos megál- lapithatása végett, s aztán indokolt felterjesztés­ben fel fog kéretni a Kamara a tanfolyamnak még ez évben leendő felállítása iránt. Az iparos kör, mindenesetre elismerés illet;, hogy ez ügyet pártfogásba vette. — Iskolai beiratások eredményei. A helybeli izr. iskolába 109 tanuló iratkozott be. —- A róm. kát. iskolába 61, — Az ev. ref. kissebb tiuiskoiába 66., kisebb leányiskolába 80, II. III. oszt. fiú 85, nagyobb fiú 46, nagyobb leány 79, — Iparos ta­nonciskolába 81. — Országos vásárok vármegyénkben. Szeptem­ber 20.-án Fehérgyarmaton és Sárközön, 27.-én Mátészalkán, 28.-án Szatmárnémetiben és Karasz- nabólteken, október 1.-én Csengeren és Kővár- hossxufaluban, 4.-én Felsőbányán, 5.-én Nagyecse- den, 11.-én Szinérváralján. — Halálozás, özv. Weisz Simonná, életének 89. évéban f. hó 18.-án este elhalt. Az elhunyt matrónát kiterjedt rokonság gyászolja. —- Távozás. Amint értesülünk, Demut Erzsi­két, kit az igazgatóság nehány hó előtt az itteni postához kirendelt, s ki rövid ittléte alatt általános sympáthiát vivott ki magának, e hó végével meg- vállik itteni állásától s Jánkra megy poztakezelőnek. — Módéra kávéház. 25—30 évvel ezelőtt pom­pás kávéházi helyiség volt a Keller-féle házban, melynek tulajdonosa elhalván, megszűnt kávéház lenni, lm idők fordultával visszakerül a kávéház ugyanazon házba. Egy vállalkozó szellemű ember modern irányú kávéházat nyit a Keller Jenő házában. Mint e nemben a haladáznak egy mo­mentumát szívesen registrályuk ezt. — A györíeleki ifjúság 1909. szept. hó 26.-án jótékonycélu zártkörű táncmulatságot rendez. A tiszta jövedelem a ref. Egyház orgona-alapja jávára fordittatik. — Uj pénzügyőri szemlész. Mangu Endre p. ü. szemlész szolgálati érdekből Nagykárolyból Máté­szalkára helyeztetett át és állását a napokban fog­lalta el. — Bicikli-verseny. A nagyobb központok élénk sportélet fluktuntiójanak hatasa a kissebb, fél­reeső pontokon is szokott mutatkozni. Ezen ha­tásnak kell tulajdonítanunk azon kerékpár-versenyt, melyet néhány sportkedvelő rendezett e hó 12.-en Porcsalma és Pusztaiak közt. Több közeli falu néz­te és néhány kapacitása verődött össze e nem mindennapi látványosságra. A zsűri tisztet Ujfa- lussy Lajos, kiváló sportbarát töltötte be. Számos versenyző is vett részt a futásban. Molnár József pusztalaki ápoló (ezüst érem), a 2.-at Kéri Bar­nabás, helybeli kárpitos (ezüsttel befuttatott bronz érem), a 5.-at Feher István nyerte el (bronz érem). E verseny rendezésében Ujfaiussy Lajos és Kpnio- rocy Péter elismerésre méltó tevékenységen fejtet­tek ki, A mint halljuk, ezen szépen sikerült vál­lalkozást egy rendszeres sport egylet létesítése fogja követni. — Eladó a nyíregyházai fajbaromfi-íelepen' (Hadház-utca 10 szám) fiatal Orpington-Langshon, Japáni Bantau csirkék. Nagybslgai Nyulak. Szma- ragd rucák darabja 4 kor. Orpongton, japáni ka­kas darabja 6 kor. — (iái Jenő mérnöki irodáját Szalmáron, Battyány-utca 15. sz. (Pál János házba) helyezte át. — Telefon 189. — Felhívjuk a n. é. közönség figyelmét Schwartz Jenő divatáruház hirdetésére. — Szülők figyelmébe! Diák kelengyék legju- tányosabban beszerezhetők Franki Mór divatáru- házában (Kossuth Lajos-utca). 594/1909 v. sz. Árverési hirdetmény. Alulirt kiküldött bir. végrehajtó ezennel köz* hírré teszi, hogy a szatmári kir. törvényszéknek 22055/908 sz. végzése folytán Budai Margit felpe­res részére 1400 kor. tőkekövetelés s jár. erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás folytán alperestől lefoglalt és 5640 kor. becsült ingóságokra a máté­szalkai kir. jbiróság 1909. 238,7 V. számú vég­zésével az árverés elrendeltetvén, annak a korábbi vagy felülfoglaltatók követelése elejéig is, ameny- nyiben azok törvényes zálogjogot nyertek volna, alperes lakásán Tunyogon s folytatva nyárfási ta­nyán leendő megtartására határidőül 1909 évi szept. hó 20. napján délután 3 órája kitüzetik, ami­kor a biróilag lefoglalt lábas jószágok, gazd. esz­közök, lovak és egyéb ingóságok a legtöbbet Ígé­rőnek készpénzfizetés mellett, szükség esetén becs­áron alul iselfognak adatni Felhivatnak mindazok, kik az élárverezendő ingóságok vételárából a végrehajtató köv. meg­előző kielégittetéshez jogot tartanak, hogy amennyi­ben részükre a foglalás korábban eszközöltetett volna és az a végrehajtási jegyzőkönyvből ki nem tűnik, elsőbbségi bejelentéseiket az árverés megkez­déséig alulirt kiküldöttnél Írásban vagy pedig szó­val bejelenteni el ne mulasszák. A törvényes határidő a hirdetménynek a bí­róság tábláján történt, kifüggesztését követő naptól számittatik. Kelt Mátészalkán, }909 aug. hó 20. napján. Péner, kir. bírósági végrehajtó. Termény árak. Árak minőség szerint: Buzauj 13‘— 13.20 Rozs uj 8.40 —.— Tengeri Zab 6-— Árpa 6.50 6.20 HA NEM AKAR: sok pénzt kiadni női- és férfi-divat czikkekre és mégis jó minőségű, finom árukat óhajt beszerezni, úgy vásá­roljon ezután kizárólag csak SZIGETI ÁRMIN Kossuth-utcza Pé,*hy László ur házában, hol a sais-on újdonságai mindig nagy választékban vannak raktáron.

Next

/
Thumbnails
Contents