Mátészalka 1909 (1. évfolyam, 13-39. szám)
1909-09-03 / 22. szám
Mátészalka, 1909 I. évf. 22. szám. szeptember hó 3, TÁRSADALMI HETILAP. i MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN. «£■ ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Égés* «vr8 — — — — — — — koronaFélévre — — — — — — — 4 korona. Negyedévre — — — — — — — 2 korona, ügy bóra — — — — — — — 1 korona. —. Egy *zám ára 20 fillér. ■----Fő szerkesztő : DEM KÁROLY. Felelős szerkesztő: Dr. VIZSölYI MANÓ. SZERKESZT ŐSFO f:S KIADÓHIVATAL : WEISZ ANTAL nyomdája (Vasút utca). A hirdetési díjak előre fizetendők. Dohánybeváltóhivatalt Mátészalkának! 0) Mátészalka város haladhatásának és fejlődésének kulcsa ma négy nagy megoldandó kérdésben rejlik. Ez a négy megoldandó kérdés: a vasúti állomáshoz vivő egyenes ut megnyitása, a telefon-hálózat felállítása, aszfalt-járda építése és a városi villanyvilágítás fejlesztése. Természetes, hogy mindezzel nincs kimerítve korántsem az az alkotási kör, amely Mátészalka község megoldandó problémáit zárja perifériájába s a melynek napról-napra szűkülnie kellene: meg-megvalósitván ma ezt, holnap amazt. Mert hiszen van itt bőven tennivaló, egy egész évtizedre is, ha úgy tetszik. Ha másodlagosan is, de ha becsületesen fejleszteni óhajtjuk városunkat, megoldandó lesz — a többek között — a városi rendőrség, a Szatmári-ut végi megállóhely és a tiizör- seg szakszerű s a város fejlődéséhez megfelelő mérvüT felszerelésének problémája is. Mindezen problémák egy talajból, a közgazdasági élet talajából fakadnak ki s a közgazdasági szükségletek növesztik őket nagygyá s oly hatalmas *tilalomfák“-ká, hogy azokat észre nem venni s azokkal le nem számolni immáron többé nem lehet. A szükkeblüség s a még szükebb Iáikor, a magán érdek, a pártoskodás, a közöny, az önzés, eddig kitérhetett ezeknek „tilalomfákénak s elodázhatta ezeknek a községi problémáknak a megoldását. Ma már azonban ez a kor lejárt! Ma már egész „tilalom“-erdő állja utunkat; a községi feladatok egész serege vár megoldásra, amely feladatok mellett nem lehet már többé csak úgy, elfordított fejjel, elhaladni. Ezek a feladatok utunkat állják s hangos szóval: a gyomor és a zseb szavával, tehát a „vesékigható“ szózattal kiabálnak felénk megoldásért. Itt a kenyerünk, a jövőnk, a megélhetésünk, a bolgogulásunk forog kockán; a jövőnk, j a kenyerünk, a megélhetésünk, a boldogulásunk van kérdésbe téve. A Lét nagyszerű, fenséges, de végzetes kérdése lebeg e város fölött. Még csak „lebeg“, de jaj nekünk, ha irtózatos súlyával ránk nehezedik! . . . Jelen pillanatban nem szándékszunk részletesen foglalkozni Mátészalka város fent felsorolt legégetőbb négy közkérdésével. Lesz alkalmunk még hozzá bőven. Most az a célunk, hogv megpendítsünk egy eszmét, amely föltétlenül életrevaló s a melynek megtestesítése, mint észszerű és jogos aspiráció, talán nem is ütköznék olyan nagy nehézségekbe. A megvalósítás pedig hasznára válnék egész járásunknak, magának az államnak s főképpen városunknak. Már programm-cikkünkben megemlítettük s azóta is több Ízben tettük szóvá azt a szomorú s általánosan tapasztalt tényt, hogy városunk kereskedelmének mily óriási mérvben ártottak a különböző vonatok, de különösen mily közgazdasági csapást mért ránk a Szatmár—Mátészalkai vonat. Minden újabb sínpár : egy újabb csatorna, amely a helyi kereskedelmi forgalom éltető s termékenytő nedveit vezeti lef Nagy általánosságban megmondtuk azt is, hogy ezt a halálos közgazdásági jelenséget csakis a ránk nézve kedvező menetrendek beállításával, a kereskedelem segédeszközeit képező technikai vívmányok meghonosításával, a környékünkben községekhez vivő utak jobb karbahelyezésével és főleg a helyi fogyasztók számának szaporítása, illetőleg a belszükséglet fokozásával lehet ellensúlyozni s talán orvosolni is. A „Mátészalka“ 7. számának vezércikke nyomán elértünk egy kis kedvező menetrend változást; a vasúti állomáshoz vivő egyenes ut megnyitásának | kérdése mostan forr javában s reméljük, hogy ez is ránk nézve kedvező megoldást fog nyerni már a közel jövőben; a belszükséglet fokozása terén azonban ez ideig semmi eredmény, sőt ilyenre még csak kilátás sincs. E téren még eszmékben is szegények vagyunk, pedig az eszme felvetésétől a kivitelig — pláne nálunk --- jóval nagyobb a távolság, mint Makó és Jeruzsálem között. Ami eszménk az, hogy követeljünk dohánybeváltóhivatalt Mátészalkának. Nyírbátor vagy Vásárosnamény mivel sem előkelőbb, mivel sem központibb fekvésű helységek, mint Mátészalka s ezeknek már évek óta van dohánybeváltóhivataluk. Sőt a dolog úgy áll, hogy egy óriási dohánytermelő vidéknek, melynek egyes falvai most a nyírbátori, a vásárosnaményi és szatmári dohánybeváltóhivatalba szállítják dohánytermésüket, éppen Mátészalka a földrajzi, politikai, kulturális, közgazda- sági és közigazgatási (sőt pénzügyi közigazgatásilag is) a centruma. Ki fogjuk mutatni részletesen, hogy: hány község tartozik jelenleg a mátészalkai pénzügyőri biztosság kerületéhez ; minden egyes ide tartozó községben hány termelő volt s hány holdon termesztettek dohányt a lefolyt 1908. évben; mely község hova szállít jelenleg; mely községeknek kellene egy Mátészalkán felállítandó dohánybeváltóhivatalhoz szállitaniok s ezen községekben a lefolyt 1908. évben hány termelő, hány holdon s hány mm. dohányt termelt és mennyi ezen dohány meny- nyiség középszámitás szerinti pénzértéke. Ki fogjuk továbbá mutatni részletesen, hogy: hány dohány-hivatali tisztre s egyéb alkalmazottra volna szüksége a felállítandó be- váltó-hivatalunknak és mennyi volna ezek SCHWARTZ JENŐ Legolcsóbb bevásárlási forrás! Jó minőségű arukl 15—M Férfi,- női és gyermek kalapok,- férfi-, női- és gyermek sapkák, férfi ingek, harisnyák, zsebkendők, nap és esernyők; gyermek ruhák, női konfektió nagy választékban; ollók, zsebkések, sétabotok, férfi,- női és gyermek keztyük, disz és blouse selymek. Nagy választék női és gyermek — . divat kalauokban! = MÁTÉSZALKÁN, (Vasut-utca) szerezzük be. Különösen felhívom a nagyérdemű vevőközönség b. figyelmét az újonnan érkezett fi úgy erek ruhákra és női felöltőkre. divatáru üzletében a „Kalap királyhoz“
