Mátészalka 1909 (1. évfolyam, 13-39. szám)

1909-08-27 / 21. szám

TÁRSADALMI HETILAP.

■i MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN.

ELŐFIZETÉSI ÁRAK

Egész évre — Félévre —

Nagyedévre — Egy hóra —

— 8 korona.

— 4 korona.

— 2 korona.

— 1 korona.

Egy szám ára 20 fillér. —Főszerkesztő :

DEME KÁROLY.

Felelős szerkesztő:

Dr. VIZSOLYI MANÓ.

SZERKF-SZTÓSÉQ tS KIADÓHIVATAL :

WEISZ ANTAL nyomdája (Vasút-utca).

A hirdetési díiak előre fizetendők.

Gazdasági harcok.

Ipar és kereskedelem a magyar társadalom körében még mindig nem részesül abban a megbecsülésben, amelyre any- nyi okkal rászolgál. Nyugoton ipar és kereskedelem a társadalmi életben is domináló szerepet visz, mert az ország vezető körei jól tudják, hogy az ország gazdasága hatalma, tekintélye kereskedelmének fejlettségétől függ. Nálunk, ahol még mindig képtelenek ennek appreciálására, az ipari es kereskedelmi foglalkozását még mindig nem tartják „úri“ foglalkozásnak (mert hisz nálunk a napidijas is urnák képzeli magát, az önálló s független, nemzetfenntartó, hasznos hivatást betöltő iparossal és kereskedővel szemben) és tetézik ezt a káros és kóros elvakultságukat még felekezeti szempontokkal is, mintha nem éppen társadalmunk egyoldalú felfogása idézte volna elő azt a sajátszerü és csakis nálunk létező képtelen helyzetet, hogy a kereskedelmi és főképen nagyipari foglalkozást egy bizonyos felekezethez tartozással azonosítják, mintha a külföld kereskedelme nem tanúsítaná, hogy a kereskedelem terén való érvényesülés csakis a komoly, céltudatos, szorgalmas és kitartó munkával párosult nagy műveltséggel és ügyességgel lehetséges függetlenül a felekezeti viszonyoktól. Tartsuk mindenkor szem előtt a német birodalomnak az ipar és kereskedelem felvirágoztatása által elért nagy hatalmát és népességének jólétét. A német viszonyok e tekintetben még különösen azért is szolgálhatnak tanulságul, mert Németország kedvező előfeltételek hiánya, azaz nagyrészt terméketlen vagy gyenge hozamú talaja dacára, csakis a népesség kiváló tulajdonságainak és ez utóbbiak kellő szervezés mellett történt felhasználásának, névszerint a lakosság cél- tudatosságának, intelligenciájának, fegyelmezettségének, szorgalmának, erélyének és takarékosságának köszöni nagyságát. Ott nem hogy lenéznék, hanem különös nagyrabecsülésben részesítik a kereskedelemnek és iparnak arra méltó képviselőit, akiknek kiválóságai, mint például egy Thyssen, Rathenau, Balin, Dernburg stb. elsőrangú társadalmi szerepet visznek, sőt ezek közül az utóbbi jelenleg a kormánynak is tagja. Ez a szerencsétlen felfogás gátja annak is, hogy nálunk egészséges alapon nyugvó

#

úgynevezett polgárosztály fejlődjön ki (ezzel a kifejezéssel csak a szokásos felosztás kedvéért élünk es nem az osztályszerü tagozódás kiélesitése végett) és innen van, hogy nálunk ma Lét szélsőség: az arisztokrácia és a munkásság a két konszolidált társadalmi osztály, mig a polgárság, tehát a lakosság zöme, képtelen jelentőségének öntudatára ébredni és magának azt a szerepet biztosítani társadalmunkban, a mely erényeinél fogva annyi joggal megilletné. Kereskedőinket és iparosainkat illetné meg ezen a téren a kezdemenyezés kötelessége, mert a túlzott szerénység csak az ellenfelek bátorságát fokozza.

Nem hallgathatjuk el ehelyütt azt az utóbbi években sajnosán tapasztalt s mindinkább fejlődő megkülömböztetést, amelyet az ipari körökben a saját javukra, de a kereskedelmi osztály hátrányára szívesen alkalmaznak, értékesebbnek és előkelőbbnek jelezvény a termelő ipart a forgalmat közvetítő kereskedelemnél. A kereskedelmi és ipari érdekképviseletnek már többször panaszolt túlságos széttagoltsága mellett csak a közös ellenfelek malmára hajtanók a vizet, ha még magunk között is akármelyiAz ezred réme.

Irta: Szász József. (2)

Azt hallotta, hogy a professzor kerül minden társaságot, a táncot pedig gyűlöli. Bolondságnak, komoly emberhez nem valónak tartja. Pokoli ötlet villant meg agyában. Eszméjének pompásságán ő maga hangos kacajra fakadt.

Másnap keményen ráparancsolt, hogy azokon az estélyeken, bálokon ahová a tisztikar hivatalos, ő is minden alkalommal okvetlen megjelenjék.

— Ön természetesen nem azért lesz ott, hogy a szép leányok körül legyeskedjék, — tette hozzá, — hanem azért hogy azokat mulattassa, akiket senki sem mulattat. Csak aztán vigyázzon, szégyent ne hozzon a századra.

Kedvetlenül, de mégis elment Ollós Géza az első mulatságra. Sokan voltak ott, úgy érezte, hogy az ő jelenléte teljesen fölösleges. Meghúzódott a fényesen kivilágított terem egy sarkában, s karjait összefonva, elábrándozott.

Miért, hogy neki senkije sincs, miért, hogy

őt senki se szereti? Pedig neki is van szive, jobb, mint a másé, hűbb, mint a másé és még sincsen senkije. De ha volna: tenyerén hordaná, megbecsülné.

E percben kimondhatatlanul boldogtalannak érezte magát. Szeretett volna elrohanni, hogy senki se lássa, hogy senkit se lásson.

Kifelé indult.

Az ajtóban egy leánykával találkozott. Szőke hajú, kék szemű, karcsú termetű leánykával. Nem valami szépség, de kelltmes jelenség. Kettőjük tekintete találkozott. A katona megrázkódott, elkapta szemét a leányról, s kifelé menekült. Egy erős kéz azonban válón ragadta:

— Vigyázzon, professzor ur, szégyent ne hozzon a kompániára !

A kapitány ur volt. Ö szólott hozzá, az ezred réme.

Visszafordult hát a terembe. Oda állott megint a sarokba, s kereste azt a fejet, azt a kék szemet. Kereste, de a nagy sokaságban nem találta. Tovább akarta fűzni ábrándjait, miközben hozzája lépett a század kadétja. Csupasz arcú, eleven fiú:

— Jöjj, bemutatlak néhány hölgynek. Táncolj, udvarofj mert különben bajod lesz a kapi- tánynyal.

Gépiesen követte a kadétot. Bánta is ö, akár- hová viszi, akárkinek mutatja be. Arra gondolt, hogy még kétszáz egynéhány napja van hátra, s aztán ismét szabad ember. Ott táncol, ott mulat, ahol ő akar, nem pedig, ahol a kapitány ur akarja.

Mikor feltekintett, azt a szőke leánykát látta maga előtt, akivel előbb az ajtóban találkozott. A kadét ravaszul mosolyogva bemutatta:

— Lujza kisasszony, ime itt van a mi önkéntesünk. Ollós professzor ur.

Ollós zavarában ügyetlenül meghajtotta magát, miközben olyasfélét hebegett, hogy rendkívül örül a szerencsének. A leány észrevette zavarát és biztatóan rámosolygott. Ettől a mosolytól aztán egészen megzavarodott.

Mikor táncra vitte a leányt, forgot körülötte az egész világ. Nen csak a táncoló párok, hanem a tükrök, s a terem menyezete is. A katonabanda valami dallamos keringőt játszott. Olyasfélét, amit egy hónap alatt az ország széltében-hoszában mindenütt dalolnak a szerelmesek.

Levélbeli megkeresésekre árjegyzékkel és költségvetéssel dijtalann- szolgalunk.

4- 1! MOTOR !!

Karczag Testvérek »r

Ajánlják a legjobb és legbiztosabb járatú szivógáz, nyersolaj- és benzinmotor-gépüket, benzínlokomobil cséplőkészletüket a legkedvezőbb fizetési feltételek mellett.

Levélbeli megkeresésekre árjegy* zékkel és költségvetéssel díjtalanul szolgálnak.