Mátészalka 1909 (1. évfolyam, 13-39. szám)
1909-08-27 / 21. szám
2. oldal. Mátészalka 21. szám. =*T= künk rovására törekedünk a saját tekintélyünket öregbíteni. Nagyon természetes, hogy mi nem az osztályellentétek fokozását, hanem ellenke zőleg a nemzet egyesítését várjuk a kereskedők és iparosok önérzetes fellépésétől. Az egységes magyar társadalom hiánya kutforrása nemcsak számtalan társadalmi bajnak, hanem politikai és gazdasági elma- radotságunknak is, meit a mai osztályellentétek kizárják az egyöntetű eljárást, holott csakis ilyen módon lennénk képesek külső ellenfelünkkel, vagyis inkább versenytársunkkal szemben győzelemhez jutni! Gondolatok a párviadalról/) Irta: Wlassics Gyttia dr. v b. t. t, a közigazgatási bíróság elnöke. A büntető törvények »párviadal« fejezete a legnagyobb cáfolat azon theoretikusok ellen, kik azt állítják, hogy a büntető tömény ke/.ésben a »legalitás« elve győzedelmeskedik. Ez a fejezet a világ minden törvényhozásában épen ellenkezőleg azt állítja, hogy a büntető törvénykezés terén az »Opportunismus« bőven érvényesül. Farviadalról csaknem mindennap hallunk, de ha a bűnügyi statisztikát nézzük, azt tapasztaljuk, hogy a párviadalok legcsekélyebb része kerül bűnvádi eljárás elé. Ez az opportunizmus tultengése. Vagy nem feltünö-e, ha a százakra menő párviadalok közül nálunk átlag 20—22 lesz éven- kint büntető eljárás tárgya. A »hivatalos társadalom« és a »nem hivatalos társadalom« összeütközése ennek az oka. A hivatalos társadalom, más szóval: az állam pálcát tör a törvényben kifejezőit nemzeti akaratban a párviadal fölött. A nem hivatalos társadalom, tehát a »societas« a maga felfogásában egyénenkint, de csoportos szervezeteiben is nemcsak védi, de oly jogosultságra emeli, hogy a párviadal a »societas«-ban élő ember el- engedhetlen föltételeként jelenkezik. Ez az írott törvény és a társadalmi előítéletben nyilvánuló szokás között tátongó antagon felfogás teljesen kétségessé teszi a párviadal fejezet terén a törvényben kifejezett »nemzeti akarat« komolyságát. Teljesen lerontja a büntető eljáráshoz fűzött állam- fentartó célok komolyságát. Ez egyúttal nagy tanulságot is szolgáltat, mert mindenkinek »ad ocu- lus« bizonyítja be azt, hogy a társadalmi erőgyőzedelmeskedik az. állami erő fölött, pedig végkövetkezésében az állam se más, mint a szervezett társadalom. Azonban inkább sértjük meg az állam törvényét, •— inkább szenvedjük a legsúlyosabb büntetéseket, mintsem hogy megsértsük a társadalmi elvet. És ebből származik : hogy az állami hatalom is simul a fásadatmi felfogás, erejéhez és- épen lem veszi komolyan a legalitás követelményeit. — ismert ezt a dalt. Ollós ar. kérdezte tőle Lujza kisasasszony. Dehogy ismerte. És ha ismerte vo-ína is, akkor se tudná most. Nem hah, nem kit Ő most semmit. Az.t se hallotta, mikor a zene elhallgatott Ügyetlenül forgott tovább,, mint valami megbomlott, gépezet. Lujza kisasszony alig tudta megállítani, A tánc után séta következett, s Ollós las- sankimt magához, tért. zsebkendőjével letörölte verejtéktől nedves arcát, s beszélgetni kezdett. ELeinte bátortalanul, később mikor látta, hogy a lányka érdekkel hallgatja, egyre bátrabban. Elmondotta, hogy ha megszabadul a katonaélettől, tanár lesz így alföldi, gimnáziumban. Sokat kell naég szenvednie addig, mert nagyon rossz ember a kapitány. —- Hiszen nem olyan rossz ember a kapitány bt, — mondotta a leányka. — Ne kívánja ismerni se a kisasszony,. — válaszolt sóhajtva az önkéntes s- még a 'keresztvizet is leszedte Komorovcsák kapitányról1. Elracuv- dotta. mindennek,, csak, becsületesnek nem... ____________ ('Vég«- köv.) [' inkább a párviadal üldözésénél az opportonizmus tág köpenye alatt nyugodni hagyta a legtöbb esetben az »állami akarat érvényesülését. Itt szabály- lyá egyenesen az opportonizmus elve lesz és nem a. legalitásé. Mig ennek rendszerint ellenkezőképpen kell állania. Az opportonizmus csak mint kivétel bir bizonyos föltételek mellett létjogosultsággal a bűnvádi per területén. Azt talán senki sem állíthatja, hogy az államhatalom szervei épugy rosszalják a páviadalt, miként ez a rosszalás a törvényben jut kifejezésre. Ellenkezőleg, lehetőleg kikerülik a felelőségre vonást. Midőn a katonai állás kötelességgé teszi a fegyveres elégtételt, midőn az országgyűlés tagjai nyíltan az országnak törvény- hozásra rendelt tanácsába ünnepélyesen kijelentik, hogy egyik vagy másik apró személyeskedésért fegyverrel fognak elégtételt venni, midőn ministerek arra az időre, mig párbajoznak, »lemondás alakjában« engedelmet kérnek a fegyveres elégtételre, midőn a bevégzett bűncselekmény után a legtöbb kiválóbb állású egyén kegyelmet sőt pertörlést is nyer: talán senki sem állíthatja, hogy az államhatalom tényezői komolyan őrködnek a törvény parancsához fűzött érdekek fölött. A törvény tekintélye, a törvény iránt tartozó tisztelet értéke az értéktelenségig sülyed, mert a tilalom komolysága helyett a tilalom játékszerével állunk szemben, miből azt a következtetést vonom le, hogy a meddig a hivatalos társadalomnak a törvényben kifejezett nemzeti akarat parancsa és a nem hivatalos társadalmi felfogás ethikája között kellő összhang nincs: addig a párbajveszély kiirthatlan. Ennek a társadalmi ethikai felfogásnak harmonikus kimunkálásában van létjogosultsága a párbajellenes szövetkezetnek. Ámde nem apró törvényhozási intézkedések indítványozásában, vagy épen a szigorú büntetésekben kell keresni a panacaeat, hanem kizárólag csak abban, hogy a társadalmi felfogás alakuljon át. És pedig ki kell bátran mond; ni, hogy a legelőkelőbb társadalmi körök felfogásának jut a döntő szerep. Bármely demokratikus gondolkozás vezessen is valakit, el kell ismerni, hogy az alsó, sőt a középosztálynak felfogása itt döntő* szerepre nem juthat. A párbaj az előkelőség előitél.-te, az előkelőségnek kell tehát szakítani az előítélettel. Miként a felső tízezer előítélete a társadalmi utazás törvényei szerint átszivárgóit az alsóbb rétegekre, úgy követni fogják ezek az előítélet kiirtása is. Alulról fölfelé ennek nincspályája. Soci- aldemokrata köröktől a nemesi kaszinóig megakad az előítélet kiirtását célzó törekvés, ellenben, ha felülről indul meg —• akadálytalanul győzedelmeskedik lefelé. Ezért vallom és hirdettem büntetőjogi előadásaimban is, mig a tanszéken foglaltam helyet, bogy monarchikus országokban a legfelsőbb körökből kell anathemával sújtani a párviadalt. Angliában nem azért szűnt meg a. párviadal, mert őrültségnek nyilvánította a liga a párbajvivőt, — de azért, hogy a párbaj vívónak nem volt helye az udvarnál. Mikor Franciaországban XIV. Lajos állott a liga élére — a párbaj mániája megysziint grassálni. Arcát Franciaországban a legszigorúbb büntetésekkel nem voltak képesek, elérni, — azt sikerre vezette az a tett, hogy a liga élére* a király állott. Alig hunyta be a király szemeit, — a szigorú büntetések dacára »jra íöí éledt a barbár társadalmi szokás 1 Ezért a társadalmi mozgalmaknak nem lehet egyébb 'főtörekvése, mint az, hogy a társadalmi mozgalom élén a legelőkelőbb körök álljanak. Ha majd a párbajvsvás nem csak állami büntetéssel, de társadalmi hátrányokkal lesz összekötve, ha az előkelő körök felfogását oly átalakulás fogja megtisztítani. hogy a párbajvívó társadalmi hátrányokat szenved, ha az. előrelő felfogás az lesz, hogy egyenesen, a legfelsőbb körökből zárják ki a párviadal. tettesét: akkor beszélhetünk, a párbaj el lenes- ligák. győzelméről — addig csak a kkaríás és lankadatlanul működő» küzdelem az. osztályrészünk. Az emberi társadalom evolutióia egyszer mégis, csak szakit a középkor e durva hagyományával. Talárt egyszer csak a társadalomban is utat tör az, a mit a törvényben, az organizált társadalom már elismer: hogy a párviadal' durva igazságtalanság, hogy az nem* próbája a bátor ember becsületérzésének,, mert egyfelől az ártatlan is áldozatni esik. és másfelől bátorság, van becsület nélkül isc *) R erkfelsír'« Egyatv. nem ftísárolag a* „M.ttesjüiíli'a“' Szávámra iróabtt,. rnó^t-i nagy nevű ssarz&fére és- a (útik. kiválóságára. tjekinixat-a lieKzuk.— Aizerk. H I R E K. íkarusi szárnyak. Az emberi természetnek meg van az a jellegzö tulajdonsága, hogy kegyeletes áhítattal, tisztelet- teljes megemlékezéssel gondol a régi időkre! Emlékezzünk régiekről!« — mindég nemes lelkületre valló szálló igéje lesz a magyar léleknek. Emberi vonás az is, hogy a jelen helyzettel sohasem vagyunk megelégedve, mindig azt tartjuk, hogy jobb volt a régi világ ! Másrészt az is bizonyos, hogy a gyarló ember sohasem boldog a földön, mert vagy tudatára ébred annak, hogy egykor boldog volt, vagy pedig reméli, hogy az lesz, de a jelenben boldogságát soha sem képés felfogni és megbecsülni. Ezen reflexiók előre bocsátása után vizsgáljuk meg kissé, hogy milyen volt az u. n. vákációs diákélet régen es milyen a mostani; milyen behatással bírt a diákok hazatérése egy kis város társadalmi életére régente és mostan. A tanuló fiatalságra kétségtelenül behatással van az a társadalmi kör, az a milieu melyben mozog, melyben szabad idejét tölti; befolyásolják- azok az egyének, kiknek körében szórakozik : mega látszik rajtuk modorukban, viselkedésükben az a szellemi táplálék is, amiben speciális tanúim á nyaikon kívül részük van. Téssék csak visszagondolni a régi, jobb szálkái viszonyokra! Milyen nemes, lelket gyönyörködtető szórakoztatásokban részesítették a. tanulók az otthoni közönséget nap-nap mellett. Szavalatok, monologok, zene-újdonságok járták estéről-estére 1 Felhangzott egy-egy uj népdal és röktönzött quartettektől voltak hangosak az udvarok. Ma már semmi nyoma ezen nemes szórakozásoknak ! A fiatalságnak nagy része közömbös ezen eulturmissió jellegével bíró szórakoztatások iránt; egy része pedig, az igaz nagyon is kivételes alakok, valóságos típusai a beteges beképzeltségnek, léha és arrogáns viselkedésnek, lelki és jellembeli perverzitásnak 1 Hiába, megszűnt a népszínmű, fogy a szép népdal; prosperálnak a brettlik és burjanzanak a trágár kouplék, mint eső után a gombai A régi közmondás azt tartja, hogy a »diák olyan valami, amiből minden lehet« és valamint Napokon ideiében minden katona tarsolyában hordta a tábornoki pálcát, úgy nincsen az a diák, kinek képzelete «e emelné őt a snagas vágyak ködvilágába! Csakhogy manapság a motoros repülőgépek is a földre potyognak, hát még hogyan olvadnak fe a Maszkos. Íkarusi szárnyak az első intenzív napsugárra ? Alig van tanuló, még felsőbb Iskolai fia Ugató is, aki ne vágynék vivői babérok után és ne szug- gerálna magába bizonyos költői képességet. Ám tessék megfigyelni a régi és mostani ilyen irányú szárnypróbálgatásokat 1 Ezelőtt ideálizmus, a szép és nemes cuítiura, hevítette az ilyen kezdőket, manapság pedig az ilyes stylusgya- korlataiból a trágárságok böfögése hallatszik l Egykoron szép eszméket kerestek és szállt a dal, mint a p*acsirta éneke a magasba, most pedig egyesek a te- metődögészrovar módjára a sárban keresgélnek l Szóval más idők, más emberek; megváltoztak a szokások is, hol johbra, hol balra, de sohasem jóra L Nyoma sincs a régi jó kedélyes, barátságos társadalmi életnek és eltűntek a régi szép váká- j ciós napok l . . . Arid. — Tfe a SraFaí gyáríx-fepes* E hó 25.-én éjjel Va 2 órakor könnyen végzetessé válható tűz ütött ki az itteni Szálkái gyártelepen. Az éjjeli idő dacára talpon volt az egész, gyártelep s odaadó munkával, ügyességgel s bátorsággal elejét vették a nagyobb veszedelemnek. A tizz a nagy kemény tövében ütött ki, ott ahol a malom és- a szeszgyár tetőzete összeér, s valóságos központja a gyári épületek tetőzetének. Úgy látszik, a nagy kéményből egy-két szikra leesett a szeszgyár zsindely tetőzetére,, s a száraz, kissé korhadt zsidely nagy lánggal égni kezdett. — A tüzet Kpzma Lajos fűtő* vette észre, s mindjárt jelt adott a malomba, a hol az éjjeli szolgálat vezetője:. Dirák Mátyás- al- moinár az üzemet megállította,, s segédeivel az oltáshoz fogott. Ekkorra már ott volt a tüzifecs- kendővel Kerekes Ferenc gepészsegéd, Paulik D*á- i vid kerékgyártó és Szűcs János éjjeli őr. Ezek j vették ki az oltási munkából az oroszlánrészt. ! Segítségükre volt minden, épkézláb ember, sőt a vasúttól is átjött három éber alkalmazott. így aztám SCHWARTZ JENŐ *4—2» divatáru üzletében) a „ Kai ap királyhoz“MÁTÉSZALKÁM, (Vasut-utcalt P3T s z erezz ük be. Egy vásárlás L és> meg vagyok róla győződve,, hogy állandó vevőm. lesz. Ferii,- íi-íM es gyermek kalapok,- férfi.-, női- és- gyermek sapkák, férfi ingek, harisnyák, zsebkendők, napé&esemyők; gyermek. rabák, női konfekiió nagy választékban; oltok, zsebkések, sétabotok, férfi,- női és gyermek kezlyük, disz és blouse selymek. Nagy választék női és gyermek - - - ■ nyári divat kalapokból k ;; ^ Legolcsóbb bevásárlási forrást Jó minőségű arusk? Pontos kiszolgálás $
