Mátészalka és Vidéke, 1912 (7. évfolyam, 1-41. szám)
1912-01-11 / 2. szám
3. oldal. Hogy Mátészalkának és vidékének egy Mátészalkán felállítandó közkórházra szüksége van azt hiszem mindenki elismeri. E nemes intézmény felállithatásának csakis az lehet az akadálya, hogy hiányzik az ahoz szükséges'összeg. Annak mielőbbi összehozása, szerény véleményem szerint a következő módokon volna’ előteremthető: 1. ) A mátészalkai járáshoz tartozó községek hozzájárulása. 2. ) A járás területén működő pénzintézetek az általok megszavazni szokott (jótékonycélra) összeget, vagy annak legalább egy’ jó részét átengednék a kórház céljaira. 3. ) Egy sorsjáték rendezése. 4. ) Mulatságok rendezése, a falusi bálok engedélyezésénél azt hiszem ki lehetne vinni, hogy az ilyen bálok tiszta jövedelme a kórház javára volna átadandó. Ilyen módon talán sikerülne egy évtized alatt oly összeget gyűjteni, hogy abból egy állandó kórházat lehetne felállítani, hogy pedig a kórház egy pár év alatt felállítható:legyen, azt csak úgy tartom helyesnek, ha volna Mátészalkán egy kórházi célra alkalmas helyiség, melyet kilehetne bérelni s az esetben elég volna olyan öaszjg, melyből a felállítandó kórház belső berendezésének költségei fedeztetnének, amely sokkal hamarább volna összehozható. Ezek után kiváló tisztelettel maradtam Dr. Belénycssy László. 1912. január 11. ___ Lap unk mai számával leközöltük az összes válaszokat, melyek körkérdésünkre beérkeztek. A válaszokra majd visszatérünk, hogy megállapítsuk azokból azt az utat, melyet erre hivatott férfiak részünkre kijelöltek és melyet a kórház ügyében követnünk kell, ha csak azt nem akarjuk, hogy a kórház ügye meddő cikkezések és szóharcok eredménytelen munkájában merüljön ki. Meghallgattunk ezen ügyben minden illetékes, irányitó és szakvéleményt és most’eljött az ideje, hogy cselekvés terére lépjünk. Ezekre a szakvéleményekre azonban feltétlen szükség volt, meit semmiféle értekezlet nem világította volna meg az ügyet olyan tisztán, világosan, mint ezek a nyugodt, megfontolt írásba foglalt nyilatkozatok. Most legalább a közönség előtt teljes világításban áll az ügy. Ezekből a nyilatkozatokból .mindenki megállapíthatja, hogy mi az amiért küzdünk, mit kell tennünk, hogy a kórházat létesítsük és létesithető-e az a közel jövőben, ha igen, hogyan vagy csak távoli idők zenéje az! ? Mi az újságíró lelkiismeretes kötelességét teljesítettük, mutatja az az általánosan megnyilatkozó érdeklődés, mely a válaszokat a közönség köréből kisérte, de hogy helyes nyomon jártunk, mutatja az is, 1 ogy a helyi sajtó is legteljesebb elösmeréssel a- < ózott ezen actiónk iránt. .Nem mulaszthatjuk el azonban mi sem, hogy legteljesebb elösmerésün- iket és a közügy nevében hálás kőszönetüket ki ne fejezzük mindazoknak, akik szives előzékenységgel fogadták körkérdésünket és udvarias készséggel adták meg arra a választ és ez által a közügyek iránt táplált hajlandóságukról tettek tanúságot. HÍREK. Adomány. A Stollverk testvérek csokoládé gyára, a csokoládé gyártás menetét feltüntető díszes és tanulságos gyűjteményt díjmentesen a jándékozott polgári fiúiskolánknak. Ezen tech nologiai gyűjtemény nagy becsenek jellemzésért fölemlítjük, hogy 20 drb. hengeres üvegben, a gyártásnak megfelelő sorrendben vannak elhelyezMÁTÉSZALKA ÉS VIDÉKE ve a csokoládé készítéséhez szükséges nyersanyagok (kakaobab stb.) és a gyártás mellékterményei úgy, hogy a csokoládé gyártás menetéről egyszeri áttekintés által tiszta képet nyer a szemlélő. Ezen önzetlen adományért a lapunk utján is polgári iskola igazgatósága igaz meleg köszönetét mond Stollwerk Testvéreknek, mert ezáltal nemcsak értékes gyüjteménynyel szaporították az iskola szertárát, hanem egyúttal hozzájárultak az ismeretek terjesztéséhez s továbbá példát mutatnak arra, hogy tettekkel miképen kell a magyar ipáit ismertetni s ezáltal annak sokat hangoztatott fellendülését elősegíteni. Egy kis statisztika. Az elmúlt évi esőzésekről érdekes adatokat küldött hozzánk a polgári iskola, ahol ugyanis a m. kir. országos meteorológiai és földmágnességi intézet vidékünket megfigyelő ombrometriai (csapadékfigyelő) állomást állított fel. Az állomás vezetőjének jelentése szerint — aki az évi megfigyeléseket most zárta le — vidékünkre nézve az 1911. évet a legszárazabb esztendők közé sorozhatjuk, mivel az egész éven át csupán 386'4 mm. az összes csapadék (eső és hó) mennyiség, ami 2148 mm.-rel kevesebb az 1910. év csapadék összegénél s az 'játlagcs m nnyiségénél még jóval kevesebb. Dacára annak mégis 10-el több a csapadékos napok száma, mert mig az 1910. évben 116, addig tavaly 126 erős nap volt. Ebből azonban csupán 82 o- lyan erős nap volt, amelyen 1 mm.-nél több az eső. . Az sémi érdektelen, hogy mindkét esztendőben junius hónapban találjuk azt a napot amikor a legnagyobb eső volt. És pedig 1910-ben a jelzett hónap 12-én most pedig 15-én volt a 24 órai maximalis mennyiség. Ez 717 mm. volt az előző-, s csupán 20'1 mm. az utóbbi esztendőben. Végül azt is megemlítjük, hogy az elmúlt év folyamán 25 olyan nap volt amelyen megmérhető mennyiségű hó esett. « Lopások. Földvári Károly hodászi lakos földmives Spíelberger Lajos ugyanottani lakostul három szekér szalmát emelt el. Éles Sándor mátészalkai lakostól ösmereí- len tettesek egy drb vörösesbarna kocza sertést és egy drb süldőt elloptak. Herskovits Márton Ujfalussy tanyai lakos szeszfőzőj’pinczéjét feltörték és alaposan megdézsmálták. A nyomozás Szuronni József és Horváti. Mária ellen irányult. Marosán György nyircsaholyi lakos szobájából f.: hó 5-én 14 koronát loptak ki. A csendőrök megtalálták a tettest Korbács András személyében. Pihenés napján. Vasárnap történt, hogy Kézi István és két testvére az utczán, a templomba menők megbotránkozására Szabó Károlyi és családját megtámadták és csúnya hétköznapi szitkokkal illeték. Hatóság és küzesend elleni kihágásért folyik ellenük az eljárás a csendőrség feljelentése folytán. Az ételhordó czipői.-Mata Sándor éthordó a Központi vendéglőben;és'gvasárnap midőn kimenő czipőjét felhúzni akarta, azokat seholsem találta. Rögtön Karikás Sándor tüzifiura gondolt ki azóta elment a Központból és többször irigykedve nézett az ö elegáns czipőire és nem egyszer adott azon reménynek kifejezést, hogy lesz még szőlő, lágy kenyér, lesz még az ő lábán is finom czipő, amikor a Matáén nem’lesz. Iszonyú dühbe gurult Mata Sándor, mikor társa óhaját beteljesülni látta. íme' neki nincs "már kimenő cipője és a kenyeres társa valahol Budapesten gras- sál az ő fincm gin mucii cs czif eilen. El is htározfa, hogy rögtön Karikás után megy Budapestre és ha addig él is, de felkutatja és megtanítja becsületre. Azonban ebben az üzletbe az előrelátó vendéglős Tatay sehogysem akart bele- mennni. Mit tehetett tehát egyebet a szegény kis éthordó, mint levelet irt a budapesti rendőrkapitánynak, melyben kiadta az ő nagy mérgét. A budapesti rendőrkapitánytól pedig pecsétes levelet kapott Mata Sándor. A levélre különben mindjárt gyanút fogott, mert azt igen könnyűnek találta» mert ő úgy gondolta, hogy ha a budapesti rendőr- kapitány neki levelet ir, ahhoz bizonyosan mellékeli az ő czipőit is. De nem igy történt. Más volt a levélben szomorú hir. Nincsen nyoma Budapesten sem Ka ikásnak, a csalfa tüziiiunak, sem a Mata Sándor czipőinek. A Leánytársaság bálja. A „mai fiatalság“ ismert közönyösségét végre megunva, a leányok merészet gondolva elhatározták, hogy a rendezésben teljesen mellőzve a fiatal embereket önállóan rendeznek egy »leány-bált“— ez a vállalkozásuk, minden ndvariasságot félretéve mondhatjuk fényesen sikerült. A Központ táneztermének méltó fölavatása volt ez a bál. A terem minden zugán a gondos női,kezek ízléses és pedáns munkája látszott meg. A terembe lépve olyan érzés fogta el az embert, hogy ez után még kevésbé merészkedünk bált rendezni, mert jól föl kell kötnünk a nyakkendőnket, hogy csak megközelíthessük a leányok-bálját. A két piros rózsa-sátor szinte árasztották a hangulatot, egyiket ostromolta a rendezőség által készített, részben adományozott dísztárgyakat vásárlók tömege mig a másik sátorban fáradhatlan kitartással még a lágy zenéjü bostonról is lemondva töltögették a pezsgő kedvű lakkosoknak a Talismánt. Örömmel számolunk be a védnöknőknek mindenkivel szemben tanúsított tapintatos figyelmükről.— A rendezőség élükön Szálkái Annuskával olyan fáradhatianul, i- gazán a túlzásig menő gondossággal látták el a rendezést, hogy ez már előre biztosította a legfényesebb sikert, a mit bizonyít a Mátészalkán eddig még el nem ért bevétel, melyet a rendezőség fél-fél részben a nőegyletnek és a leendő kórháznak volt kegyes adományozni. —n—ő. Nyugtázás. A f. hó 6-án a r. kát. templom kifestése költségeinek fedezésére rendezett tánc- mulatságon felülfizettek, illetve jegyeiket megváltották: Pechy László 10 k. Almer Béla 8 k. Koller Béla 8 k. Müller József 20 k. N. N. 10 k. Rohay Gyula 5 k. Kánya Sándor 5 k. Jancsár József 5 k. Bodnár György 5 k. Tatay Pál 5 k. Nagy Bertalan 4 k. Doby Antal 4 k. Dr. Csathó Sándor 3 k. Zechmeinster Alajos 3 k. Keserű Endre 3 k. N. N. 3 k. Bertók Béla 3 k. Domb- rády Endre 2 k. Linner József 2 k. Hocksári András 2 k. Csechticky József apát plébános 3 k. Vasas András 4 k. Ifj Kursinszky Pál 1 k. Ke- rezsi Zsófi 40 f. Fehér Barna 1 k. Kovács Pál 1 k. Péter Ádám 1 k. Horváth Lajos 1 k. Iklódy Lajos 1 k. Forró Imre 1 k. Varga Lajos 1 k. B Kovács István 2 k. Olasz József 1 k. Tóth József 1 k. Petróczy József 1 k. Ifj. Nagy Sándor 1 k. Vild József 1 k. Erdei György 50 f. Tóth Árpád 1 k. Weisz Zsigmond 1 k. Radoszta Jenő 1 k. Összes bevétel 273 K. — f. Összes kiadás 117 „ 50 „ Maradvány 156 K. 50 f. E szép számú felülfizetésöknek ez úttal is hálás köszönetét fejezi ki a rendezőség. Ágyúból — harang. A szabadságharc alatt megtörtént nem egy helyen, hogy a harangokból ágyút öntöttek. Harangokból kerültek ki Gábor Aáron hires ágyúi is. Most nagyot fordult a világ. Ágyukból öntött harangja lesz a nagybányai ág. egyháznak is, amennyiben a hadügyminiszter az egyháznak harangöntésre kedvezményes árban ágyuércet engedélyezett.
