Mátészalka és Vidéke, 1912 (7. évfolyam, 1-41. szám)
1912-01-11 / 2. szám
4. oldal. MÁT ÉS ZALKA ÉS VIDÉKE Szerkeszti: Dr. Burger Dezső. 1912. január 11. CSENGER 6s VIDÉKE A Járásbíróság. Húsz esztendeje annak, hogy Csengetnek és környékének intelligent'ája szükségét kezdte érezni annak, hogy a szatmári járásbíróság kettéosztásával a csenged érdekeltség részére egy igazságszolgáltatási fórum szereztessék. Érintkezésbe léptek az akkori kormánykörökkel, szervezkedtek deputatioztak, de bizony fáradságukat az ígéretnél egész siker nem koronázta. Pedig a mi községünknek, úgy kulturális, mint gazdasági szempontból vizsgálva a kérdés feltétlen jogos aspiratioja az, hogy követelje a járásbíróság létesítését. Mert eltekintve attól, hogy egy igazságügyi szervezet a maga tisztviselőivel egy kisebb hely kulturéletére óriási befolyást gyakorolna, hogy úgy a kereskedelmi, mint a gazdasági éle.r.ek határozott, fellendülését jelentené, még a nagyszámú lakosság érdeke is azt kívánja, miszerint az igazságszolgáltatás forrása legköny- nyebben és leggyorsabban megközelíthető legyen. Meg azután tradicionális okok is vannak. Évszázadokkal ezelőtt Csenger község a vármegyének első rangú tényezője volt. Zsigmond királyunk a mai „Kasté y-domb“ helyén állott é- pdletben országgyűlést, később pedig a protestáns egyház országos zsinatot tartott, a miből látható, hogy Csenger valamikor nem csak helyi, vagy vármegyei, hanem országos érdekű kérdések meg- magvitatásának a helye is volt. De tudnunk kell azt is, hogy mi tulajdonképen nem is egészen uj creatiát hanem —úgyszólván reconstruktiót vélünk a Járásbíróság felállításával elérni, mert hiszen az ötvenes években már volt itt „Járásbíróság“, igaz, hogy az absolut uralom jóvoltából, de az is igaz, miszerint e tény csak azt mutatja, hogy az absolut kormány az igazságszolgáltatás decentralizációjának kérdését a sok szomorú emlékű intézmény mellett is a mainál mégis helyesebben fogta fel. A húsz esztendő alatt, a mint tudjuk e kérdésben semmi sem történt. Legfeljebb annyi, hogy törvénnyé vált az uj polgári perrendtartásról szóló és régóta vajúdó javaslat. Ismeretes pedig, hogy ezen törvény a Járásbíróságnak hatáskörét annyira kiterjeszti, hogy előre látható, miszerint a szatmári Járásbíróság a két járásnak megnövekedett jogvitás-anyagát csak úgy tudná ellátni, ha a létszáma megkétszereződnék. E körülmény pedig a „sommás“ bíróságnak a törvény által contemplált szellemével élesen eile ke. né . Meg az is történt e húsz év alatt, hogy végre a csengeri járás olyan képviselőt küldött a parlamentbe, aki tovább ment elődeinél és a bíróság felállításának hangoztatásán kívül erélyes kézzel fogott hozzá ahoz, hogy a sok szóbeszéd helyett teherrel és áldozatkészséggel mutatta meg az ügy iránti készségét és szeretetét. Kép/iselőnk érintkezésbe lépvén a kormánykörökkel, egy legújabban fentjárt deputáció és személyes interventió révén olyan közel vitte a kérdést a teljes megoldáshoz, hogy ma a csengeri Járásbíróságról — úgyszólván — mint posi- tivumról beszélhetünk. Az az ajánlat tétetett ugyanis az Igazságügyi kormánynak, hogy a község és környéke felépiti és 10 éven át díjmentesen rendelkezésére bocsájíja a kormánynak a járásbíróság részére szükségelt összes helyiségeket. Igazán impozáns módon nyilvánult meg e kérdésben a község és a járás lakosságának áldozatkészsége és helyes kulturérzéke. De Csenger községe 2500 kor. évi hozzájárulást ajánlott meg 10 éven át erre a célra egyhangú képviselőtestületi határozattal, mig az összeg másik fele a járás többi községeinek budgetjét fogja terhelni. És itt bár nem vagyunk jogosítva politikai színezetű kérdéseket pertraktálni — és igy nem is lehet ez célunk, mégis kell egy zavaró körülményről emlékeznünk, a mely bár politikai sebek sajgásaiként jelentkeznek, mégis olyanoknak minősíthetők, a melyek egy ilyen nagy horderejű gazdasági és kulturális kérdés megoldását óhajtják megakadályozni. A régi regmie néhány alakja élénk elkeseredéssel figyelte képviselőnknek a járásbíróság felállítása körül kifejtett tevékenységét és áldozatkészségét (az utóbbira vonatkozó számok sokat mondhatnának, de ez ismert szerénységet honorálni óhajtva, nem hozzuk azokat nyilvánosságra) attól tartva, hvgy egy uj választás esetén az ebből folyó nyinbust nem lesznek kepesek ellensúlyozni, nem csak saját személyükben igyekeztek ezen közérdekű kérdésben a legmesszebb menő appo- sitiot kifejteni, hanem egyes községek képviselő- testületét is megpróbálták több kevesebb sikerrel terrorizálni. Ennek lett az eredménye az, hogy pld. a Csengertől 4 kméternyire fekvő Pátyod és 3km.- nyire fekvő Sima községek a csekély hozzájárulási összeget tényleg meg is tagadták, mig a 15— 20 kmnyire fekvő községek a kérdés horderejűt felismerve, örömmel ajánlották meg a rajuk eső összeget. Természetes, hogy egyes urak okvetetlenke- dése nem fogja a kérdésnek óhajtott megoldását késleltetni, vagy megakadályozni. HÍREK. Az árverés fináléja. Az elmúlt év utolsó napjainak egyikén Bontya György csengerbagosi lakos elárvereztette Deák György ugyanottani lakos belsőségét. Természetes, hogy Deák György nem fogadta valami nagy örömmel az esetet és már az árverés színhelyén is élénk hangon protestált a bírói eljárás ellen, de az igazi jogorvoslatot csak az aktus befejezése után, sötét este nyújtotta be, még pedig nem a bíróság iktatójába, hanem a felperes kalapja mellé. S minhogy a jogorvoslat nem is tollal, hanem tölgyfával lett eszközölve, ennek következménye volt az, hogy nem igen sok ténta, de annál több vér folyt el a perrendtartásban nem codifikált eme joglépés nyomán. Ugyannyira, hogy a csengeri csendőrőrs a hova Bontya György a maga illetékességét leszállítva, gyors intézkedés végett a beadványt átvette, súlyos testi sértés miatt megindította a nyomozást Deák György ellen. Mivelhogy a többször említett „jogorvoslat“ folytán nem ugyan a pénzügyi hatóság, banem dr. Losonczy Sándor körorvos vette fel a leletet. T. i. nem a beadvány volt bélyeg-hiányos, az jól volt eszközölve, hanem annál hiányosabb volt a Bontya György feje, a mely is előreláthatólag 14 nap múlva lesz abban a helyzetben, hogy az érdekes jogesetet kellő módon felgondolni tudja. A fizetésnek egy uj módja lett Csenger- ben felfedezve. Megyesi Ignác csengeri lakos 300 korona összeggel tartozott Grünteld Mózes csengeri kereskedőnek. Erről a hitelezőnek váltót is adott. Történt azonban, hogy Megyesi időközben összes ingó és ingatlan vagyonát elidegenítette, nyilván nem azon célból, hogy Grünfeld az ő követeléséhez minél előbb hozzájusson. Ezt hallva Grünfeld felszólította, Megyesir, hogy vagy fizesse ki tartozását, vagy pedig írassa alá a váltót jómódú feleségével is. Megyesi az utóbbi meg is ígérte és elkérte Grünfeldtől a váltót. Ekkor azonban azzal a radikális módszerrel akarta a kérdést megoldani, hogy a váltót egyszerűen széttépte. Okirathamisitás miatt folyik ellene az eljárás. Főúri vadászat. Br. Vécsey Aurél csegöldi uradalmában szép sikerű hajtóvadászat volt a napokban. A társaságban a házigazdán kivül sok vármegyei notabilitás vett részt; terítékre került 300 nyúl, 35 fácán és 2 őz. A vallás őrültjei A Bukovinszky család nem régen még előkelő szerepet játszott a felvidéki magyarság intelligentiájában. Egyik ágának utolsó sarja magtalanul halván el, egész vagyonát alapítványi célokra hagyta, többek közt néhány olyan alapítványt is létesített, a melyeknek jövedelmét elszegényedett családtagok tanuló gyermekei kapják. Egy ilyen alapítvány ügyében buzgól- kodott Bukovinszky István szamos-sályi-i tanító is, a ki a 700 koronás alapítványi járandóságot fiainak akarta volna elnyerni. Megtudta azonban, hogy a járadék engedélyezése a kath. valláshoz van kötve, a mi végzetes hatással volt reá. Bukovinszky ugyanis eredetileg katolikus családból származott, de egyik állomásán az ottani plébánossal ősszekülönbözvén, áttért a ref. hitre. Ez még nőtlen korában történt. Most tehát azon alternativa előtt állott, vagy elveszti gyermeke a 700 korona alapítványi dijat, vagy pedig vissza kell térni a katolikus egyházba. A szegény tanító idegzetét a kétszeri áttérés lelki tusája annyira megviselte, hogy megőrült és elmegyógyintézetbe kellett szállítani. Milliók használják rekedség, hurut és elnyálkásodás ellen a K AIS E R-íéle „3 fenyővel“ PAKA Biztos hatásáról közjegyzőileg hi- ÖU0U telesített bizonyítvány tanúskodik------------ Különösen jó izü bombon. ----------Cs omagban 20 és 40 f. Dobozban 60 fillér. KAPHATÓK: Almer Béla — = és Kálmán Ernő gyógyszerészeknél MÁTÉSZALKÁN. 12.—
