Mátészalka és Vidéke, 1911 (6. évfolyam, 1-51. szám)
1911-11-09 / 45. szám
¥1. évfolyam. Mátészalka, 1911. november 9. 45. sz. Társadalmi és közgazdasági hetilap. A „MÁTÉSZALKA JÁRÁS JEGYZŐI MEGJELENIK MINDEN EGYLETE" HIVATALOS LAPJA. CSÜTÖRTÖKÖN. Szerkesztőség ét Kiadóhivatal Weisz Zsigmond könyvnyomdája Mátészalkán. Nyilt-tér sora 40 fillér. Hirdetési dijak előre fizetendők. Felelős szerkesztő: Főszerkesztő: Dr. Barta Ignác Dr. Dienes Dezső Előfizetési ér: Egész évre — — — — — — — — — 8 kor Fél „ --------------------------------------------------— — 4 „ Ne gyed „ — — — — — — — — — 2 „ Egyes szám ára 20 fillér. Népiskolai ifjúsági könyvtárak. Ne resteljtík bevallani, hogy nálunk a fiatalság nevelési rendszere a legutóbbi i- dőben igen közepes színvonalon állott. Nem karolták fel ezt a felette nagy érdekű ügyet, azzal a szeretettel, komolysággal és lelkiismeretességgel, amelylyel felkarolni kellett volna. Már pedig a népek, nemzetek története fényes tanúbizonyságot tesz arról, hogy ahol gondos, pedáns, lehet mondani puritán-szerű nevelésben részesítették az ifjúságot, ott szilárd jellemű, erős akaratú, munkakedvelő és tettvágyó férfiakból álló nemzet kialakulást tették lehetővé. S a hol ilyen férfiak alkották a társadalom, a nemzetiség nagy hányadát, ott virágzásnak, fejlődésnek gazdagodásnak indult az ország, ott fokozatos haladás, emelkedés és gyarapodás mutatkozott minden téren s összességben mindez a polgárság, a nép jólétének, boldogulásának kutforrásává lett. A mely ország tekintélyes százaléka ellenben, elpuhult, laza erkölcsű, beteges hajlamú és ingadozó természetű fiatalságból állott az oly nemzet visszafelé fejlődött, hanyatlott s számos esetben romlott erkölcseinek, fes- lett életmódjának lett áldozata, megsemmisült, elenyészett. E szempontokból mérlegelvén a dolog miben állását, az ifjúság helyes céltudatos és okos nevelésére kiváló figyelmet és gondot kell fordítani. A fiatal lélek rendkívül fogékony mindenféle impresszió iránt; a mit lát, a mit hall, a mi figyelmét, elméjét leköti, érdeklődését felkölti, az nem röppen el nyomtalanul, hanem mindinkább gyökeret ver lelkületében. Ezért kell a gyermekeket oly irányban nevelni, hogy maga előtt csak szépet, jót nemeset lásson, halljon vagy tanuljon. Magasztos felemelő, léleknemesitő olvasmányokat adni a kezébe egyrészt ártalmatlan, testedző, kedélyt élénkítő, szellemet fölfris- sitő szórakozásokra bírni másrészt. Így nem lesz a gyermek kora vénné, nem kopik le leikéről a fiatalság üde, kedves zománca, idegei nem petyhüdnek el, izmai nem lazulnak meg, hanem egész lényén meglátszik a duzzadó életkedv, a derű, a vidámság, az önérzet. Ifjúságunk nevelési rendszerében kétségkívül uj fejezetet jelent az a közoktatásügyi kormány rendelet, melyben a népiskolai ifjúsági könyvtárak kötelező berendezéséről van szó. Az iskolák eddig is rendelkeztek könyvtárakkal, de ezek csak paródiái voltak a „könyvtár névre valóban rászolgáló intézménynek. Akadt itt-ott néhány könyv, mely vagy a ponyva irodalom piszkos terméke voJL. vagy pedig olyan külföldi, bár jelesebb iro fordított munkája volt, a mit éppenséggel nem tanácsos a fiatalság kezébe adni. Ilyen könyvekkel csak rontják a fiatalságot, a helyett, hogy javítanék. Most azonban valódi iskolai könyvtárak felállítása van tervbe véve. Hozzá értő férfiak komoly és beható megvitatásai e- redménykép válogatják össze kizárólag az ifjúságnak szánt olvasmányokat, a melyekből okulhatnak, tanulhatnak és nemesbül- hetnek. Szigorú cenzúra alá veszik mindama könyveket, a mik nem a fiatalság kezébe valók. Lesz tehát sok és jó könyv. Mindenkinek jut majd olvasni valója és ez a körülmény óriási átalakító hatással lehet a fiatal sarjadékra. Az elvitázhatatlan, -hogy ha könyvet adunk a gyermek kezébe, illetve hozzá szoktatjuk az olvasáshoz, úgy megszereti, hogy nincs az a hatalom, mely eltéríteni tudná az olvasástól. Ezzel kapcsolatban még egy nagy horderejű és a jelen generáció egészségesebb fejlődését előmozdító célt lehet elérni. Az iskolai könyvtárak révén a civilizálatlan felnőtt köznép is olvasmányhoz jut. Az apa ki eddig unalmában a korcsmát, pálinkamérőt bújta, könyv olvasására adja magát s minél tovább halad az olvasásban, annál jobban leköti figyelmét, annál inkább lapozgatja, s miután az érthető világos stílusban megirt könyvet érdekesnek találja, lassan-lassan hozzászokik szabad idejében, főleg vasárnapon, az olvasáshoz s ezzel ' egyidejűleg megfeledkezik arról, hogy egzisztál egyáltalán ital mérő. így aztán fokozatosan ébred az egyszerű, tudatlan polgár ember arra a tudatra, hogy bizony nem is olyan rosszak az emberek, mint aminőnek hitte, gondolta. Nem merő szinigazság mind az, amit a füstös, fojtó légkörű korcsmában cimboráival meghányt-vetett Nem oly fekete az ördög, mint a minőre azt festik. A vad indulatokon, a háborgó szenvedélyeken a higgadt, fegyelmezett ésszel lehet uralkodni. A jó könyv tehát a tudatlan népet is feirázza százados lethargiájáböl, észre téríti, látó-köre kitágul, az igazságot kezdi látni, az ártalmasat, a kártékonyát tüstént észre veszi, józanul lát, érez és cselekszik. S a hol mindenben a józanság dominál, ott erős jellem, szívós akarat, büszke önérzet és hamisítatlan munkakedv honol. E tulajdonok teszik férfivá a férfit, s a mely nemzetnek sok ily fia van, az oly nemzet sohase tűnhet el a föld színéről, az megállapodás nélkül fejlődik, halad, vagyonosodik. Mátészalkai testedzők egyesülete. Keller Aladár lelkes felhívására a mátészalkai áll. polg. iskola tornacsarnokában f. hó 4-én szombaton délután 4 órakor igen sokan jelentek meg, hogy a helybeli sport egyletet megalakítsák. Az értekezlet elnökéül Kathona Géza polg. isk. igazgatót kérte fel. Dr. Dienes Dezső meggyőző szavakkal fejtegette a sport egylet megalakításának hasznos és üdvös voltát és javaslatára az alapszabályok megvitatására egy hatos bizottságot küldtek ki, melyben Keller Aladár, dr. Dienes Dezső, Máté Sándor, Földes Jenő, Berger Endre és Éless Béla választattak be. A hatos bizottság rögtön összeült és tanácskozásánák eredményéről a következő értesítést kaptuk : Az egylet cime : „Mátészalkai Testedzők egyesülete“ lesz. Az alapszabályok alapjául a budapesti tornaegylet alapszabályait vették. E szerint lesznek rendes tagok, kik a polg, iskola tornacsarnokának tornaszereit, valamint a még beszerzendő torna- és vivószereket használhatják. Az egylet, hogy minden igényeket kielégítsen, azoknak, kik a szertornázásban részt venni nem óhajtanak, svédtornaszereket fog beszerezni és ösmertetni fogja Müller P. J. athlétika
