Mátészalka és Vidéke, 1911 (6. évfolyam, 1-51. szám)
1911-06-01 / 22. szám
VI. évfolyam. Mátészalka, 1911. junius 1. 22. sz. Társadalmi és közgazdasági hetilap. A „MÁTÉSZALKA JÁRÁS JEGYZŐI EGYLETE“ HIVATALOS LAPJA. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: Weisz Zslgmond könyvnyomdája Mátészalkán. Nyilt-tér sora 40 fillér. Hirdetési dijak előre fizetendők. Felelős szerkesztő : Főszerkesztő : Dr. Vida Gyula Dr. Dienes Dezső Szerkesztő: Endrédy József. Előfizetési ár: Egyes szám ára 20 fillér. Az aratásért való hálaadás nagy ünnepét ülték a föld minden részéből össze- sereglett kegyes Izraeliták a szent városban. Az imádkozó lélek áhítatával mutatták be az Ur színe előtt az uj búzából készült kenyér első zsengéjét, elösmerve ez által alázatosan, hogy az Űré a föld, Kanaán gazdagon termő vidéke s minden áldás, melyet az ő hatalmas keze elöntött a szentföldnek Jordántól öntözött rónaságain s a cédrusok, jácintok, tulipántoktól ékített hegyeken s ezek belsejében s hogy ők csak gyarló, ideiglenes haszonélvezői mindezen áldásoknak. Az ünnepies hangulat s áhitat szokott csendjét azonban valami csodálatos, mindeneket magával ragadó jelenség váltja föl. Mint egykor népe megszabadításának nagy feladata előtt álló Mózes égő csipkebokrában az Ur tettre hivó szava zendül s az egész bokor ég az Isten dicsőségétől: úgy a félelmükben egy házban összegyűlt s az Ígéret beteljesedésére váró, gyenge tanítványok felett sebesen zúgó szélnek zendülésében s tűznek lángjában jelenik meg az isteni lélek s az általa szült szent lelkesedés, mely a tanítványokra telepszik. Arcukon, szemükben, szivükben kigyul e szent tűz lángja s azok az egyszerű tanítványok megihletve kezdenek szólani más nyelveken, azaz olyan szavakon, melyeket csak az isteni lélek szülte lelkesedés varázsolhat az ajkakra, mely beszédét a lelkesedésnek minden nemzetbeli megérthet, mely minden szépeket magával ragadhat, lakjék bár a földnek bármely tájékain. S azok az egyszerű tanítványok, kik szeretet mesterük elfogásakor szétrebbentek, az a Péter, aki kakasszóra, cselédleány kérdezősködésére megtagadja mesterét, most kiállanak Jeruzsálem piacára s oly lelkesedéssel s a meggyőzősnek oly hatalmas erejével hirdetik Isten lelke által indíttatva Krisztus tudományát s az Ő országa igazságait, hogy mintegy háromezren tagjaivá lettek az első keresztyén anyaszentegyháznak. Az izraeliták aratási nagy ünnepén ez volt Krisztus egyházának első, nagy, csodás aratási ünnepe, pünkösdje. S e csodás történet fényesen igazolja, hogy bár Jézus hatalommal, az isteni igazság erejével hirdette az általa alapított ország elveit, az egész társadalmat ujjászülő s megváltó igazságokat; bár életével tanúbizonyságot tett azokról s megmutatta, hogy azokért kész még életét is feláldozni; bár föltámadásával bebizonyította, hogy ezen isteni igazságokat semmiféle emberi gonoszság s hatalom le nem győzheti, sőt még a sírból is kikéi s életet kér: mindazonáltal, hogy az ő világ megváltó eszméi, idvessé- günknek titkai a népek, nemzetek közkincsévé, az egész emberiséget átható erővé lett, a pünkösdi lélek s az általa szült lángoló lelkesedés eredménye. Hiába ösmerték meg a tanítványok az Élet igáit magától az idvesség Fejedelmétől s hiába győződtek meg azok feltétlen igazságáról a húsvéti föltámadás örök bizonysága alatt, ha a pünkösdi lélek meg nem acélozza erejüket; bátorságot, erőt nem ád nekik; hithősökké át nem alakítja őket, úgy a legelső próba, üldözés, máglya láttára szétfutottak volna, mint a Gecse- mánéban. De igy fölékesitve a bátorság, erő, vasakarat, rettenthetetlenség tűz koronájával, nem riadnak vissza a kinpad, máglya, halál félelmeitől, szembeszállanak az egész világgal s megdicsőült mesterük örök eszméit győzelemre segítik. Előhaladást, tökéletesedést, életet az eszmék gyözedelmét isteni lélek szülte lángoló lelkesedés biztosítja csupán. Óh jövel tehát Te szent, Te áldott pünkösdi lélek a mai kor hitetlen, sivár, kétségeskedő, elernyedt, kényelemben elpu- hult, küzdelemről lemondott, sötétség, nyomor s bűn békjóiban vergődő társadalmunk felett is. Óh jövel riasztó sebesen zugó szélnek zendülésével tettre, küzdelemre lelkesítő szent hevület lángjával s miként a teremtés hajnalán a mélységes vizek ölén ülve ezt a roppant világot hoztad létre a kietlenségből, úgy a mai társadalmi élet sötét chao- sából, mai avatag rendszerek romladékain teremts véghetetlen erőddel egy jobb, egy boldogabb, egy tisztább világot, melyben az isteni lélek igazsága győzedelmeskedjék s hassa át minden ember szivét s lelkét. Óh mert bár ma is halljuk a sebesen zugó szél és tűz jelében alászállott Lélek történetét s az első pünkösd csodálatos e- seményeit s ma is ünnepelünk, de ünneplésünk olyan fásult, olyan hideg, közönyös szívre vall s csak külsőleg, nincs benne élet és lélek! Méltán kérdhetjük tehát ma is, miként Keresztelő János a pusztában élt tanítványaitól, akik semmit nem hallottak a pünkösd csodálatos eseményeiről: Vettetek-é Szent Lelket?! A családok ma is együtt vannak egyházban, miként a tanítványok az első pünkösd ünnepén, de nem egy akarattal. Közel vannak egymáshoz, de szivük távol. Az emberek között napról-napra fogy a szeretet melege s nőttön nő a gyülöfség lángja. Egyik társadalmi osztály farkas szemet néz a másikkal, sőt a felekezetek közt sincs mega kívánt egységes lelkikapocs. Az állami törvények vas korlátái között lehet csupán az embereket összetartani s az emberi fékevesztett szenvedély, mint ketrecbe zárt oroszlán — óh hányszor — neki tör e korlátoknak. A külső hatalom védi az egymás ellen törő társadalmi osztályokat, melyek együtt élnek a szeretet lelke nélkül. Pedig nem külső rendszabályok által vezetett, külső rabszolga fegyelem által összetartott emberek, hanem isteni célok megvalósítására bizalommal egyesült hősök lelkesedése hozta létre az első pünkösdöt. Ez az a lélek, mely meggyőzni segít az egész világot, mely kiszabadítja a lelke- keket a babona, bálványimádás, faji, nemzeti gyűlölködések, sötétség s bűn nyomorából. Pünkösd.
