Mátészalka és Vidéke, 1911 (6. évfolyam, 1-51. szám)
1911-06-01 / 22. szám
MÁTÉSZALKA ÉS VIDÉKE. Óh jövel hát most is áldott szent Lélek! Égi tüzeddel pusztítsd a bűnt s ennek nyomában fakadt végtelen emberi nyomort! Égi lángoddal világíts be a hitetlenség, kétely sötétjeibe s miként az egész természet megújult s díszt öltött egy leheletedre, úgy nyisd meg szivünkben a lelki életet, teremts a jóra bennünket s engedj lélekben és igazságban ünnepelnünk boldog pünkösdöt. Juhász László. 2. oldal _________________________________ Kö zigazgatás. A SZATMÁRI JUBILÁR1S KIÁLLÍTÁS. A kiállítás iránt városunkban is általános lévén az érdeklődés, szükségesnek tartjuk közönségünket lehetőleg állandóan tájékoztatni annak intézkedéseiről. A szatmári gazdasági és ipari kiállítás állat- tenyésztési és növénytermelési csoportbizottsága folyó hó 24-én tartotta alakuló gyűlését. Miután a kiállítás szorosabb értelemben vett mezőgazdasági jellegét főleg e két csoport van hivatva kidomborítani e csoportbizottságok megalakításánál a kiállítás igazgatósága igyekezett mindazokat a gazdákat bevonni kiknek agilitása garancia arra. hogy e csoportok sem maradnak hátra a bányászati, erdészeti, gyümölcsészeti csoportok mellett, melyeknek vezetői elismerésre méltó akciót fejtenek ki a siker érdekében. Az állattenyésztési bizottság elnökéül Szuhá- nyi Ferencz országgyűlési képviselő, társelnökül Izsaák Elemér rozsályi földbirtokos, előadóul Tichy Gyula m. kir. gazdasági felügyelő lettek megválasztva. Az ülésen jelen volt gazdák egyénisége s az értekezleten megnyilvánult nagy érdeklődés már magában véve is e csoport sikerét biztosítja. A bizottsági tagok megválasztása után a vita főleg a körül folyt, hogy az állattenyésztési csoportot, tekintettel annak igen nagy kiterjedésére és jelentőségére szarvasmarha, ló, sertés és juh MESE... Volt egyszer egy kékszemü kis lány Hamvas szűke volt a haja. Lengő, ringó volt a járása, Megyszinpiros az ajka. Rózsák nyitottak az orcáján . . . Volt egyszer egy kékszemü kis lány! Volt egyszer egy kékszemü kis lány! A ki ismerte szerette. Egy egész megye ifjúsága lett őrülten szerelmes bele. Öt hidegen hagyta mindahány . . . Volt egyszer egy kékszemü kis lány! Volt egyszer egy kékszemü kis lány! Úgy bán az ifjak szivével, Mint a macska, mely előbb játszik A föl falandó égénél . . . Hódított otthol és az utcán . . . Volt egyszer egy kékszemü kis lány! Volt egyszer egy kékszemü kis lány! Már nem lengő a járása. A haja már nem hamvas szőke, Nem huspiros az ajka. Lem nyílik rózsa az orcáján . . . Volt egyszer egy kékszemü kis lány! Volt egyszer egy kékszemü kis lány! Ott kopog az írógépen. alcsoportokra kell osztani, amelyeknek rendezési ügyeit külön-külön albizottságok végezzék. • Ez életrevaló indítványt az értekezlet egyhangúlag elfogbdta. A növénytermelési bizottság elnökéül Hel- meczy József országgyűlési képviselő, helyettes elnökéül Kovásznay Zsigmond batizi földbirtokos, jegyzőül Domahidy Pál dr. domahidai földbirtokos és előadóul Mátéh László gazdasági szaktanár választatott meg. A csoport bizottság tagjainak megválasztása után az értekezlet lelkes hangulatban ért véget. A kiállítás iránt általában napról-napra fokozottabb az érdeklődés. Az ipari bejelentések már eddig is igen szép eredményt tüntetnek fel, mivel úgy a vármegyei iparosok, mint az ország gépgyárosai tömegesen jelentkeznek s igy erős a remény arra, hogy a gazdasági egyesület jábiláris kiállítása Szatmár- vármegye és Szatmárnémeti szab. kir. város ipari és gazdasági kultúrájának hü képét fogja nyújtani. Nagyon helyesen járt el a kiállítási igazgatóság, hogy az ipari bejelentések határidejét június 15-ig kitolta, mert ez által igen sok iparosnak tette lehetővé, hogy a nagy sikerrel kecsegtető kiállításon részt vegyen. Nagyon helyén valónak tartanánk, ha iparosaink nemes versenyre kelve, nemcsak díszesebb tárgyakat állítanának ki, de oly iparcikkekkel is szerepelnének, melyek az általános szükségletet vannak hivatva kielégíteni. Egy ipari kiállítás akkor tökéletes, ha pl. a fiókos ládától kezdve ott látjuk ma már fejlett asztalos és kárpitos iparank legdíszesebb tárgyait is, ha a kordován csizma mellett ott díszeleg a báli lak- cipő. Nem szabad azt sem elfelejteniük iparosainknak, hogy a vidéki ipar sokkal jobban tud érvényesülni egy vármegyei jellegű, mint egy országos kiállításon, hol a főváros kedvezőbb viszonyok között levő ipara elnyomja a néhéz viszonyokkal küzdő vidéki ipart s igy egy olyan kiállítás minőnek a szatmári is Ígérkezik, igen alkalmas iparosaink hírnevének megalapítására. Figyelembe kell még venniük iparosainknak, hogy a kiállítás oly diszes helyen lesz, mint a szatmári „Kossuth“ kert, hol szívesen tartózkodnak az idegenek s megtekintik alaposan a kiállított tárgyakat, nem pedig kötelességszerüen átfutnak azokon. Meggörbült háttal, beesett mellel, Egész nap ott ül a széken. Nem látja meg senki az utcán . . . Volt egyszer egy kékszemü kis lány! Volt egyszer egy kékszemü kis lány! Eddig tart a mese . . . vége! Ami ezután következik Áztat már én nem írom le. Hogy mi lett a kékszemü lánynyal ? . . . Ami a letépett virággal! Kölcsey Béla. Leány vásár. Irta : Lucifer. Aninán a hegyek alján évenként szokásos leányvásárt Francillon a halhatatlan lump, Franc- illőn a zseni, Francillon a bolond, Francillon a milliomos a múlt évben világhírűvé tette. Ez a minden udvarnál benfentes urbohém egy unalmas udvari bál után igy monologizált: —■ Az ördög vigye el az ilyen unalmas mulatságokat a hol tilos a bor, tilos a csók, a hol talán még az ölelésben se volna több tűz, mint egy gyöngéd májusi fagyban, a hol a dámák úgy ődöngenek mint valami kimeszelt kisértetek a férfiaknak meg mindenike egy-egy lesben álló besavanyodott Nick Carter! Az egész bálozás egyco- lonba öntött „Sok hűhó semmiért“ Mit ér nekem 1911. junius 1. Szerencsésen van megválasztva a kiállítás terminusa is, mivel szeptember 21. és október 2-ika közötti napokra esik két vasárnap, a szatmári látogatott őszi országos vásár 2 napja, szeptemb. 28-án pedig lesz a Magyar Gazdaszövetség nagygyűlése, egy napon a vidéki pénzintézetek országos szövetségének kongresszusa, ugyanerre az időre esnek a népes szatmári lóversenyek is, melyek mind az idegenek tekintélyes tömegét vonzák körünkbe. Magunk részéről is csak azt tanácsolhatjuk úgy iparosainknak, mint gazdáinknak, hogy az akiben van ambíció, vegyen részt a kiállításon, ezt kivánja saját érdekük, de ezt kívánja a közérdek is. A kiállítás tárgyában Péchy főszolgabíró elnöklete mellett megtartott tiszti értekezleten a következők jelentették be a kiállításon részvételüket. Özv. gróf Tisza Kálmánné Kocsord. uradalom kiállít állatokat és terményeket, ifj. Péchy Lászlóné úrnő Mátészalka, kiállít fajbaromfit. Tárnái Gyula Mátészalka, kiállít terményt, szöllőt, gyümölcsöt. Szilágyi Lajos Jármi, kiállít terményt, szöllőt, gyömölcsöt, állatokat. Spitz Dezső Nagy- ecsed, kiállít terményt és állatokat. Weisz Lajos Mátészalka kiállít állatokat. Luby Gyula Parasz- nya, kiállít állatokat és terményt. Luby Zsigmond Nagydobos, kiállít szőllöt, bort, gyümölcsöt. Jár- my András Nagydobos, kiállít terményt, állatokat és gyümölcsöt. Teleki László K. jánosi, kiállít szőllöt, bort. Az iparosok közül: Doby Antal Mátészalka, Füzesséry Zoltán asztalos Mátészalka, Radoszta Jenő mechanikus Mátészalka, Tóth Bálint szíjgyártó Mátészalka, Kun Ignácz czipész Mátészalka, Gál István kerékgyártó Mátészalka, A györteleki szalmafoncHánfolyam, Kosa Bertalan malomipar Olcsva. Mint látszik az érdeklődés bár elég szép, a- zért koránt sem oly mérvű mint a milyet vidékünk megérdemel. Csupán még azt jegyezzük meg, hogy igen sajnálatra méltó körülmény, hogy kisgazdáink közzül senki sem jelentkezett, holott biztosan tudjuk, hogy volna nekik is mit kiállítani. a számolatlan millió, ha nem mulathatok kedvemre, ha kezemre, Libámra, szememre, számra etiquette bilincsek vannak rakva? Éljen a falu! A falu a jókedv, a szerelem hazája a hol a leányok olyanok mint a mezőnek virágai. Menjünk hát falura mulatni úgyis torkig vagyok a várossal, meguntam ezt is meguntam Margitot is ezt a sipogó navar- rai leányt, a ki minden kis fanyar csókjáért úgy meg pumpol mint valami velencei kalmár. Teremt- ugyse jobb lesz nála valami kis falusi babatündér akinek egy medikusnál nagyobb ur soha se tette még a szépet, a ki nem Fedóra nem Elenóra, hanem egyszerűen Annuska, de a ki a tizedik csóknál már harap a fehér kis egérfogaival. Mulassunk, szeressünk istenigazában ! így szép az élet! Éljen a cigány szerelem! Majd megcsinálom én a magunk mulatságát magyarosan! Utánam! És Francillonnak volt hozzá súlya, befolyása, hogy ezt az »Utánnam!« szót meghallják az ösz- szes európai udvaroknál. Mert Francillontól jött az eszme mindenfelé azzal a refrainnel fogadták: »Quelle ide! Quelle ide!« Legelőször Jó Dagobert király nyilatkozott. Ő olyan dobzse természetű ember volt, azt m ndt i rá : «A hogy tetszik.« IV. Henrik király válasza ez volt: Tekintettel, hogy mindig hő óhajomat képezte, hogy minden alattvalóm fazekában vasárnaponként tyuk följön, tegyetek a mit akartok. A török szultán a próféta szakállára fogadta, hogy miután leányokról van szó, a kik közt hallomása szerint
