Mátészalka és Vidéke, 1911 (6. évfolyam, 1-51. szám)

1911-04-27 / 17. szám

VI. évfolyam. Mátészalka, 1911. április 27. 17. az. „MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. ^ 'V 4 Szerkesztőség és Kiadóhivatal: , Felelős szerkesztő: Főszerkesztő : Előfizetési ár: Weisz Zsigmond könyvnyomdája Mátészalkán. Dr. Vida Gyula Dr. Dienes Dezső Egész évre — — — — — — — — Fél — 8 kor 4 „ Nyilt-tér sora 40 fillér.';' ‘ ;■ Szerkesztő: Negyed „ ________- 2 „ Hirdetési dijak előre fizetendők. Endrédy József. Egyes szám ára 20 fillér. A legutóbbi képv. testületi közgyűlé­sen tárgyalás alá vétetett az az ajánlat, melyet a Szálkái Gyártelep r. t. adott a villamvilágitási szerződés megújítására a képviselő testületnek. Több irányban történt hozzászólás után a képviselő testület úgy határozott, hogy egy bizottságot küld ki előbb, mely bizottság feladatát fogja képezni e kérdés alapos áttanulmányozása, ajánlatok beszer­zése, s ez után a Szálkái Gyártelep r. t, ajánlata felett bírálat adása a képviselő testülethez. Ezen határozat feltétlen helyeselendő, mert semmi sem . igényel oly alapos meg­fontolást, mint a község világításának kér­dése. Vétek lett volna e kérdés megoldá­sánál a sietség, mert e kérdés nem egy-két napra köti meg a szerződő feleket, hanem évtizedekre. Magát az ajánlatot véve bírálat alá, nem mondhatjuk azt ép a legelőnyösebb­nek. Nem a pénzügyi részére vonatkoztat­juk e megjegyzésünket, mert ehez a részé­hez csak alapos tanulmányozás után lehet hozzá szólani s ezen kívül szakértelmet is igényel, hanem az ajánlat egyébb részlete­ire értjük e megjegyzésünket. Az ajánlat 70 lángot állít be a köz­ség részére, összesen pedig 1600 láng szá­mára kötelezi magát, ajánlattevő cég villany áramot termelni. Tekintve, hogy a szerző­dés 40 évre szól, e feltételt a község nem fogadhatja igy el. Mert bár igaz az, hogy ez idő szerint 600 lángra termeltetik villany áram, s hogy ezzel szemben 1000 lángnak megfelelő áram termelése hosszú időre biztosítja az erősebb fogyasztás mellett is a megfelelő áramot, azonban a jövőbe senki sem lát s nem lehet még tiz évre sem előre kiszá­mítani a fogyasztás nagyságát. Annál ke­vésbé 40 évre, s annak határozott állítása, hogy az ajánlott 1600 lángnak megfelelő áram ez időre elegendő, nem volna egyébb jövendő fejlődésünkbe vetett kishitűségnél.. Kívánatos lenne tehát ha az ajánlat | oda módosíttatnék, hogy egyelőre a cég 1600 lámpa számára szolgáltat áramot, köteles azonban a község képviselő testü­letének kívánságára a szükségnek megfele­lő több áramot is szolgáltatni. Igen valószínű, hogy a felajánlott áram mennyiség jó időre kielégítené a szükségle­tet, de annál kevésbé szabad elzárkózni attól a kívánalomtól, hogy a fokozottabb fogyasztása is bármikor kielégítést talál­hasson. Ép e szempontból helytelenítjük a köz­ség számára szolgáltatandó 70 lángban való lekötést is. Mert tegyük fel, hogy ez idő szerint a 70 láng tényleg megfelel a szükségletnek s több lángot a község ut­cái és a községháza megvilágítása nem kíván, de kérdem, ha 10, 20 vagy 30 év múlva egy uj utcája keletkezik a község­nek, ez uj utca egyáltalán ne nyerjen vi­lágítást, oda már ne lehessen villany lám­pákat felállítani? Nem fogadható el azon feltétel sem, hogy a viszmájor esetén kivül is minden évben 4 hétig szünetelne a világítás mig a gépe kkitakarittatnak. Ily szünetek annyi kel­lemetlenséget idéznének elő, mely a villany­világítással járó előnyökkel arányban nem áll, sőt ellenkezőleg mi kívánnánk kikötni, hogy viszmmájor esetét kivéve az áram szolgáltatása folytonos legyen. A gépek ta­karítása alatt a beállított pötgépekkel lehet az áramot előállítani. Legfeljebb annyit le­hetne e célból engednük, hogy ily alkal­makkor 4 hétig csak mérsékelt (mondjuk 4-ed része) áram termeltetnék. Ha valami nem volt a birtokunkban soha, annak a hiányát sem érezzük úgy, mintha azt veszítjük el, a mink már volt, vagyis a megszokott rendes utcai világítás helyet négy hétig teljes sötétségbe burko­lózzunk. Ép igy vagyunk a házi világítással is. Kérdjük, hogy az a ki a költséges villany világítási berendezést megszerzi, még ezen kivül más világítási eszközökről is gondos­kodjék, vagy négy hétre legyen a lakása teljes sötétségben? Ilyen kikötést megengedhetetlennek tartunk, úgy a köz, mint a magán érdek szempontjából. Mindezek dacára azon óhaj unknak adunk kifejezést, hogy ne idegen vállal­kozóval szerződjünk, hanem saját cégünkkel, már csak azért is, mert feltételezhető, hogy e cég, mely itt velünk él és községünknek egy sejtje, velünk szemben kulánsan fog viseltetni s azokat az előnyöket bizton re­mélhetjük tőle, amelyeket más vállalkozók­or is élvezhetnünk. Meggyőződésünk, hogy az általunk ki­fogásolt feltételek is módosíttatni fognak, ha csak ezen módosítás leküzdhetetlen technikai és anyagi akadályokba nem üt­közik. Az is bizonyos, hogy azon cég, a- melynek itt már hatalmas gyári berende­zése van, sokkal kevesebb rezsivel lesz képes vállalatát előállítani, mint egy oly vállalkozó, melynek még a telket is pénzen kell vennie, miért is előnyösebb helyzeté­nél fogva a legolcsóbb vállalatot is tőle remélhetjük. Természetes azonban, hogy ha esetleg máshonnan oly kedvező ajánlatot nyerünk, melyet a gyártelep r. t. nyújtani nem tud, úgy tisztán, udvariasságból senki sem kí­vánhatja, hogy ne az előnyösebb ajánlat fogadtassák el. Érdeklődéssel várjuk a kiküldött bi­zottság véleményét s a további fejlemé­nyeket. Közigazgatás. KÉPVISELŐ TESTÜLETI KÖZGYŰLÉS. (Mátészalka, 1911. ápril. 22.) Élénk tannsága annak, hogy községünk ki­lépett a cselekvések terére a legutóbb e hó 22-én. megtartott képviselő testületi közgyűlés. A múlt gyűlés jegyzőkönyvének hitelesítése; ygrOS y'

Next

/
Thumbnails
Contents