Mátészalka és Vidéke, 1911 (6. évfolyam, 1-51. szám)

1911-04-27 / 17. szám

2. oldal. MÁTÉSZALKA ÉS VIDÉKE. után a gyűlés mindjárt érdekes ponttal lett meg­nyitva. Ugyanis községünk főjegyzője aszfalt jár­da szabályrendeletet terjesztett a képviselő testü­let elé, mely azt azon módositással fogadta el, hogy a tervezetbe ne állíttassák be egyelőre a község által adandó hozzájárnlási arány, a meny­nyiben az e tárgyban hozott korábbi határozat ellen, mely a hozzájárulás arányát két harmadban állapítja tneg. Klein Móricz úgy a maga, mint a „Mátészalkai Takarékpénztár r. t.“ nevében és Szemán József képviselő testületi tagok megfel­lebbeztek. A szabályrendeletről ép e miatt most feles­legesnek farijuk a részletes tudósítást, mert a szabál^rendtleta hozzájárulási arány megállapítása nélkül amúgy is csonka. 1-ik tárgy volt a „Szálkái Gyártelep Mező- gazdasági r. t.“ ajánlatának el vagy el-nem foga­dása felett való határozat. (Ez ajánlattal első cik­künkben részletesen foglalkoztunk s igy itt csupán a hozott határozatot közöljük). A képviselő testü­let ez alkalommal nem bocsájtkozott bele a hatá­rozat hozatalba, hanem Weisz László, dr. Steinber- ger Samu és Klein Mór képviselő testületi tagokat megbízta a kérdés tanulmányozásával s felhatalmazta őket egy szakértő mérnök közbe­jöttével az ajánlat feletti vélemény adásra. A községi elöljáróság pedig megbizatott, hogy a fehérgyarmati, kisvárdai, beregszászi, vil- lanyvilágitási szerződéseket s költségvetéseket sze­rezze be a községünknek teendő ajánlatokkal, való összehasonlítása céljából. III-ik tárgy volt a községi íöldek eladásáról felvett árverési jegyzőkönyvek bemutatása. Be­folyt az eladásokból 5254 kor. Képviselő testület a jegyzőkönyveket jóvá­hagyja. Elhatároztatott, hogy a dögteret jelenlegi helyéről, mert ott a talajvíz igen magasan áll, a Jármiba vezető ut mellett levő községi területre helyezik át s ezzel kapcsolatosan gyepmesteri te­lep létesítése határoztatott el. . Megfejtett mesék. Irta: Lucifer. I. Az elvarázsolt kert. Hol volt hol nem volt, hetedhét országon is túl az Óperenciás tenger közepén volt egy sziget. Kicsike volt a sziget de olyan gyönyörűséges szép, hogy öröm volt rajta lakni. A természet minden áldásával pazarul elhalmozta a kis tündér szigetet, Lankás, meg meredeken égbe szökő he­gyek szegték be köröskörül a tenger felől a par­tokat, a hegyoldalakat tüzes borokat termő szőlők koszoruzták a havas ormok alján sötéten zöldelő fenyőerdők meredeztek, a hegyek belsejében arany, ezüst, vas, só és kőszén kiaknázhatatlan kincsei rejtőztek, a völgyekben csodás gyógyerejü források fakadtak, apró erekből zugó folyamokká dagadó patakok eredtek, folyóiban halak játszadoztak, er­deiben vadak csörtettek töméntelen mennyiségben. A sziget belsejét beláthatatlan gazdag síkság ké­pezte messze kiterjedő búzaföldekkel, buja zöld legelőkkel azokon megszámlálhatatlan ménessel címeres gulyával. A sziget népe daliás, egészséges, fürge, mun­kabíró, értelmes volt, leányai, asszonyai jóságra, szépségre párjukat ritkították széles e világon. A sziget kellős közepén nagy-nagy kert te­rült el. Volt abban minden a teremtett világon a mi csak kertben lehetett: rőzsaerdök, szőlőluga- sok, virágszőnyegek, ligetes rétek, pompázó gyü­A képviselő testület ezen határozatát nem tudjuk eléggé helyeselni. A csendőrségi istáló átvétetett, illetőleg áta­datott. Egyben kimondta a képviselő testület, hogy a 4800 kor. vállalati összeget az idei pótkölt­ségvetésbe veszi fel. Járási főszolgabíró ur rendelettel felhívta a községet, hogy a vármegyei tűzrendészed sza­bályrendeletet hajtsa végre s alkosson tűzoltói szabályrendeletet. Több hozzászólás után elhatároztatott, hogy a képviselő testület azon megbízással küldi ki Almer Béla és Weisz László képviselő testületi ta­gokat, hogy kíséreljék meg a tűzoltóságot társa­dalmi utón létesíteni s ha ez a kísérlet meghi­úsulna, fog a képviselő testület gondoskodni a köteles tűzoltóság felállításáról. Mi már előzőleg akkor a midőn reá mutat­tunk erre a nagy mulasztásra, azon meggyőző­désünknek adtunk kifejezést, hogy itt, mert társa­dalmi utón tűzoltóságot összehozni lehetetlen a köteles tűzoltóságot kell felállítani. Most, mintegy hivatalosan fog megkisáreltetni az önkéntes tűz­oltóság újjá szervezése. Mi csalódnánk kellemesen, ha ez sikerülne, mert tagadhatatlan, hogy nagyobb erkölcsi ereje van annak a mit önként nyújt a társadalom, mint amit tőle a törvény erejével kell kierőszakol­ni. Meggyőződésünk azonban, hogy minden ily irá­nyú munkásság kárbaveszett fáradság s hogy a mi ál­láspontunk helyessége kísérlettel igazolást fog nyerni. Felhatalmazást adott a képv. testület az elöl­járóságnak arra, hogy a Viszás Zsigmond utódai által jogtalanul elfoglalt területet vissza perelje. Felhatalmazást adott a képv. testület az e- lőljáróságnak arra, hogy a városháza utczai hom­lokzatát át javíttassa, valamint arra, hogy a mosta­ni kutat, mert állandó vizet nem szolgáltat s folyton javításra szorul, megszüntesse s ennek csövei fel- használásával megfelelő helyen uj kutat létesítsen. A telepedési engedélyt a képv. testület meg­adta Pataki Jenő üvegesnek, Grünblatt Henrik szabómik és Vincze Zsigmond kerékgyártónak. mölcsös, még csak veteményes kert is volt benne. Abban a paradicsomi kertben lakott a tün­dérsziget királya. A királyt úgy hívták, hogy I. A közérdek. Bölcsen és igazságosan kormányozta népét s alatta boldogok, megelégedettek voltak a sziget lakói. A királynak nagy kedve telt kertjében s azt minden reggel csak úgy egyedül, kiséret nélkül keresztül-kasul bejárta s minden reggel a maga tulajdon kezével szedett rózsacsokrot hozott abból, azzal kedveskedett felséges nejének Altruizmusnak. Ez igy ment évről-évre, évtizedről-évtizedre, évszázadról-évszázadra mert tudnivaló, hogy a tün­dérek ezer esztendeig se meg nem halnak se meg nem öregesznek. Egy reggel, amint a király elgondolkozva járkál kertjében s már éppen . készül megszedni a rózsacsokrot észreveszi, hogy a ró­zsafaágak egytől-egyig kopaszok, hírmondónak sincs rajtok rózsabimbó de egyetlen-egyen se. Meglepetve tekint szét — hát majd a földbe gyö­kerezett a lába bámulatában: Az egész kertben minden növénynek ki volt cserélve a vi­rága, termése. A rózsafák ágairól bibircsós sárga, zöld ugorkák csüngöttek alá, a pompás oltott ró­zsák fenn himbálóztak a jegenyefák legtetején, a kövér rücskös krumpli gumók rátelepedtek az al­mafákra lehuzgálva, össze-vissza tördelve azok­nak az ágait, az illatos Jonathán és aranyparmen almák meg behúzódtak a krumpli tövek alá, ugyan­így cserélt helyet a torma meg a körte, a kökény­bokrok apró száronülő levelei rátelepedtek a rez­gő nyárfák galyairá s úgy izegtek-mozogtak, fész­Javaslat adatott be közlegelő vétele tárgyá­ban. A képviselő testület figyelembe véve a gaz­da közönség jogos érdekeit, a javaslatot elvben elfogadta. Tekintettel azonban a község szűkös anyagi helyzetére, annak keresztülvitelét azon körülmény­től tette függővé, ha sikerül a község részére földniivelésügyi minisztériumtól oly államsegélyt kieszközölni legelő vételi célokra, melynek betu­dásával a legeltetési dijakból be fog folyni oly összeg, mely a község által adandó amortizált kölcsönösszeg kamatainak fedezésére elégséges. Igen méltányos lenne, ha az elöljáróság Ily értelemben tájékoztatná magát, már csak azért is hogy az esetben ha tényleg lehetséges a vételt a képviselő testület határozata szellemében eszkö­zölni, mi hamarább szereztessék meg a kívánt terület. Felhatalmaztatott az elöljáróság arra, hogy egyezséget kössön azokkal, akik a község tulaj­donát képező ingatlanokra házakat építettek, azzal, hogy sikertelenség esetén a bírói kisajátítási eljá­rást tegye folyamatba, A Képviselő testület helyt adott a községi szolgák fizetés javítás iránti kérelmének is. E sze­rint a két kisbirö fizetése havi 50 kor.-ról 60 ko­ronára, a szolgák fizetése 30 koronáról, 48 koro­nára emeltetett. A helybeli kir. járásbíróság vezetője Bányay Endre kir. járásbiró ur kérdést intézett a képv. testülethez, hogy hajlandó-e a fogház helyiségen szükséges átalakítások eszközlésére, valamint az 1913. évben lejárandó bérszerződés meghosszabi- tására s ha igen a mostani szerződési feltételek mellett, avagy uj feltételeket kíván kikötni. A képviselő testület hajlandónak mondta ma­gát a szerződés meghosszabbítására, azonban uj feltételek mellett, melyeket akkor fog meghatároz­hatni, ha a bíróság előbb pontosan közli azon átalakításokat, melyeket a fogház épületén eszkö­zöltetni kíván. Ezen tartalmas tárgysorozat letár gyalása ntán a közgyűlés berekesztetett. 1911. április 21. kelődtek azokon, mint megannyi kis idétlen mó­kusfül, a rezgő nyárfa hosszú kocsányos levelei meg belepték a fülemülék, kenderikék számára tartogatott kökénybokrokat s untalan repkedésök- kel, zizegésökkel elzavarták fészkeikről a kis éne­kes madarakat, a földieper fehér virágai, illatos, izes gyümölcsei egész elborították a nyírfák haj- lós vékony ágait, onnan ugyan senki se szedte le őket, viszont a földi eper pompás nyirfabarkát kinálgatott ha ugyan étvágyat kapott volna vala­ki hozzá. A tök a legsugárabb fenyőfát választot­ta ki magának de a fenyőtoboz is kitünően ér­vényesült a tökindán. Nagyszerű violák és szegfűk pompáztak a hársfán és tölgyeken, hanem aztán a szárnyas szürke hársmagvak meg a kalapos tölgymakk is felségesen vette ki magát a virág­ágyakban. A cirok ezt látva miért nem nőtt volna a szőlővenyigére s a mák mit vétett, hogy annak ne lett volna helye a büszke platánokon ? A jóságos tündérkirály csak nem tudott ho­vá lenni, mikor ezt a csodát meglátta; hangos sírásra fakadt, a kezeit tördelte és a hétöles sza- kállát akarta tépdesni, de az akkorra még annyira sem nőtt ki, hogy körömmel meglehetett volna csípni. Mikor jól kisírta magát s egy kisé megju- hászodott eszébe jutott, hogy rózsa nélkül csak nem mehet haza, ha most kivételesen a jegenye­fa tetejében nyílik is a rózsa mert mit mondana a felesége ehez a figyelmetlenséghez, hát csak neki huzakodott, ledobta az arangos biborpalástját s mászott mászott-felfelé a jegenyefára. Mikor a fa legtetejében volt látja ám, hogy jön a rébusz- fejtő tündér.

Next

/
Thumbnails
Contents