Mátészalka és Vidéke, 1911 (6. évfolyam, 1-51. szám)

1911-05-18 / 20. szám

.2. oldal. 1911. május 18. MÁTÉSZALKA ÉS VIDÉKE. Végül is a közgyűlés az állandó választmány javaslatát elvetette. A másnapi közgyűlésen minden pont az ál­landó választmány javaslata szerint nyert elinté­zést. A kiemelkedőbb pontok voltak. Megszava­zott a közgyűlés a halmi—bikszádi vasutra 200,000 kort, a börvely—fehérgyarmati vasutra 400,000 kort. A nagybánya—oláhláposi vasutra 200,000 kort. Ezeket azonban attól tette függővé, hogy nyer-e kormányhatósági jóváhagyást azon - közgyű­lési határozat, melyjel az ingatlan forgalmi ille- illeték mellé 1 %-nyi pótílletéket kivan kivetni. A közigazgatási tisztviselői kar részére meg lett szavazva fizetésüknek 10 %-a drágasági pótlék gyanánt s végül hozzájárult a Mátészalka és vidéke ipartestület létesítéséhez. Sokkal nagyobb tekintélynek tartjuk a tör­vényhatósági közgyűlést, sem hogy a hozott hatá­rozatoknak érdemébeni elbírálására jogosultaknak ismernénk magunkat, azt azonban igen szomorú ténynek tekintjük, ha valaki az elnöki székből a szenvedélyesség bombájával a kezében lép le az egy­szerű bizottsági tag helyére s a szenvedély által felkorbácsolt érzelmekkel, s nem a meggyőzés fegyverével akarja álláspontját diadalra juttatni. * SZATMÁRVÁRMEGYE köz:gazgatási BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSE. I Csaba Adorján főispán elnöklésével pénte­ken tartotta rendes havi ülését a vármegye közi­gazgatási bizottsága. Ezen az ülésen mutatkozott be a bizottság két uj tagja a legutóbb megválasztott Szuhányi Ferencz országgyűlési képviselő és dr. Schönpflug Béla egészségügyi előadó, a tiszti főorvos. Ez volt -az ülés egyedüli érdekesssége. A szakelőadók sablonos jelentései a következők. Az alispáni jelentés a szokásos keretekben mozog és semmi különö­sebb. megemlíteni valót nem tartalmaz. A törvényhatósági főorvos az egészségügy kedvező voltát jelenti. Fertőző betegségek aránylag kevés, számban léptek fel. __________i_______ * 't.' - c ■________ H0K TORNÖ. Holdas est . . . Ablakom kinyitom s akácfa illat száll felém. A nagyvendéglő szobájától halk muzsikaszót hajt a szél. Fáradt szivem a zeneszóra, újra éled, majd elszorul. Eszembe jut egy ezüstös est, Egy tarka, pompás május ... Tündérek szárnyán suhan elém egy kicsi kék ruhás leány, S lelkem szent áhtattal csókol parányi piros ajkán. Fejem az ablakfára hajlik Szememből égő köny fakad . . . 5 kinn a hold ezüst folyóján akácfaszirmok hullanak . . . i Jules. A mártír. (Egyik fővárosi kávéházunkba estefelé belép egy bo­zontos hajú s beretvált képű férfi, fekete gallér, kopott kabátban, széles karimáju, fekete, meglehetős gyűrött és poros kalapban. Hogy a kávéházban egy lelket sem lát, megütközve megáll, kiveszi nickel óráját fél 8 !? vállat von s leül. A pincérek kik épen vacsoráznak, mérgesek s úgy tesznek, mintha nem látták volna bejöttét.) — Pincér! Kellner! Sie! . . . Hát mind meghaltak? kiabál a vendég s mérgesen ráüt az asztalon levő csengőre. A pincérek felugráltalr s úgy tesznek, mintha borzasztóan sietnének, de a­Jelenti továbbá, hogy a felsőfernezelyi kiütéses tífusz végleg megszűnt., „ Pénzügy. Áprilisban befizettek; Egyenes adóban 48,618 K. 90 fillért, hadmentességi díj.. 769 K. .35 fillér, bélyeg- és illetékben 65,791. K. 79 fillért, fogyasz­tási adóban 29,968 K.jRI,fillért. A kir. tanfelügyelő jelenti, hogy egyes román községekben a magyar nyelv tanításánál hanyagságot tapasztalt. Erre vo­natkozólag a szükséges megtorló intézkedéseket megtette. Az állategészségügy kedvező. A tavaszi állatösszeirások a vármegyében befejezést nyertek. Közgazdaság. Mándy Zoltán előadó jelentése szerint a ve­tések állása a vármegyében kedvezőtlen. Börtönügy. A szatmári kir. ügyész jelent: A múlt hó­napban letartóztatva volt: 134 férfi, 19 nő. Sza­badult 123 férfi, 18 nő. Letartóztatva maradt 11 férfi, 1 nő. Elintézést nyert még több magán ’ jellegű kérelem. anafchia felé hajlik p napról napra lehetetlennél lehetetlenebb áílapptokát teremt. Budapesten, például minden második vasár­napon kimenője van a házi cselédnek s tart ez némely helyen hétfő reggelig. Ez idő alatt szerepe van a bornak, sörnék, rjnglspielnek, szerelemnek s minden elképzelhető is elképzelhetetlen élvezet­nek. De ezzel aztán 14 napig befejeződött a mulat­ság, a legtöbb vidéki városban a hol a kapukulcs gondozása nem a házmester kizárólagos joga, elő­fordul, hogy a család szemethuny a konyhában meghúzódó bakával Szemben. Azt mondtam „meg­húzódik“ mert ez igy van a szó szoros értelmé­ben. Hangosan beszélnie néni szabad, mutatkoz­nia a házban tilos, sőt annyi tisztesség van a bakában is, ljogy a családot, ennek tagjait nem botránkoztatja meg, s addig mig teljes nyugalom nincs, be sem teszi lábát az udvarba. Ám tessék egyszer este ha úgy tetszik nyá­ri este 9 órakor Mátészalkán Jáz Utézára kimenni vagy pláne egy udvarba betetőztem‘1 Hihetetlen, hogy micsoda orgiák, micsoda jó izUsséfeHÉtkéző milyen gyalázatosnál gyalázatosabb dolgok tárul­nak elénk. Alig szürkül az est, ellepi a szerelem—éhes csőcselék, a konyhát az udvart s az utczát s ha szólni mer a házigazda, jól vigyáz­zon magára mert ezek .a bicskások semmitől sem rettennek vissza. Nem egyszer halottam egy^T-egy ilyen legénytől, hogy a házigazda kiutasításra (noha az nagyon enyhe volt s még egy jól megérdemelt pofon sem kísérte) az volt a válasz. „Ezért még meghengergellek a sárban, te bitang.“ A múlt héten egy este 9 órakor a ‘ fő utcán mentem végig á egy házból'rettenetes zajt és aj­tócsapkodást hallottam, néhány; perei .rfiulva erős dübörgéssel ront ki a kapun másfél (tictítt- csiz­más kandúr, hangosan káromkodj s az .Isten nevét gyakran emlegetve. Kiváncsi voltam, hol tartózkodnak ilyenkor a rendőrök, addig kerestem mig egyet meg is taláham a Schwartz Adolf üz­letének legfelsőbb lépcsőjén; amint hangos hor­kolással adott kifejezést ét^e^égénék. A közönség köréből. Ma a midőn községünkben olyan áramlat került felszínre mely az aszfalt és villany stb. kér­déseinek felszínre vetésével Mátészalkán egy kis nyugati levegőt akar meghonosítani, nem tartom érdektelennek a nyilvánosság előtt feltárni, azt a lehetetlen állapotot melyet a cselédviszonyok te­remtenek, mely benünkét közbiztonság tekintetében annyira közel tesz Ázsiához. Magával a cselédkérdéssel nem foglalkozom mert ez ma szocziális kérdés és kétségtelen, hogy ,a társadalomban tapasztalható forrongás, itt is é- reztetni fogja hatását, mely végeredményben sze-1 rintem csak rosszabpdni fog. Én arral a speciális állapotról akarok megemlékezni, amely nálunk (és lehet, hogy más kissgbb városkában is) már az zért egyik sem jön. Végre is egyik nagykegyesen odasétál az asztalhoz. 1 • V A. . • • ■ ■ — Mi tetszik kérem aássan? kérdi. . — Hozzon valami jó erős pálinkát, feleli a vendég. ; ­— Milyet kérem ? édeset vagy keserűt ? — Keserűt? ! Keserű az nem kell, hiszen most is eléggé el vagyok keseredve. Édes? az nem kell, mert böjt van. — Böjt? Hiszen ma pünkösd van! tárasá­god trétál ? !--.Tréfál af ...., dehogy tréfálok. Én ugya­nis iró vagyok. És, mi irók egyszer bőjtölünk egy évben — Pünkösdtől—pünkösdig ... De! . . . hozza már azt a pálinkát! Erős legyen és csípős, mint — a kritika. Értette ? . . . — Igenis kérem aássan ! S mig a fecskefarku frakkos pincér elsiet, hogy hozza a kérg hajt, morfondírozni kezd ma­gában az ur. — Hm Milyen szép frakkja van a fiúnak. Nekem pedig nincs. S mivel nekem frakkom nincs, nem láthattam az ideálomat már — öt éve. Mi­ért nincs?, njncs frakkom, mert nincs hitelem s nincs ihjíéie'm, »mert nincs frakkom. Nem lévén frakkom, nincs tekintélyem, nem kaphatok állást s nem .tudom eladni. könyveimet • • • Igen, könyveimet, Hej pedig mennyi fáradságot és bajt okoztak már Sekem ... ,4 . ,-i- Írsz;ikönyvet. S mikor már elköltötted utolsó filléred is — papirosra, próbálsz kiadást keresni, .Nem kapsz. „Szépen kapsz. Épen nálunk akad ilyen ritka madár. Végre is a világ legne­mesebb intézményéhez a bankhoz fordulsz ,s ve­szel fel pénzt. Beszélsz a nyomdásszalaki kinyom­ja az első példányt, mélyét- saját kezeddel javítasz ki. Tehát miután megírtad, kiadtad és koréktorrá is lettél, végre megkapod müved ,‘készen f Most aztán lehetsz könyvkereskedő, ha v pénzt js, akarsz látni. Most jön a beajánl ás és. exped iálas. Ez az­tán a gyönyör ! '. . ;. Elküldész legelőbb is i isme­rősödnek vagy 100, példányt (természetesen ingyen) s megköszönöd, hogy vóttiák szívesek, el is fogadni. Küldesz továbbá vagy ötven újságnak tiszteletpél­dányt ; négy-^-öt hirdeti mís. No vcg;e —- Végre? A világ legnemesebb intézménye türelmetlenkedni kezd s jön & végrehajtó. Természetesen nem talál értékeset semmit. Ellenben talál nehány rongyos nadrágot s könyvet a könycsordulásig. A köny­veket eladják (kilójával) s a szerző még ^boldog­nak érezheti magát, hogy ilyen olcsón megmene­kült. Most egyébb híján heverhettem ijres szobámban a kilójával eladott könyveimmel szerezni vélt kép­zeletbeli babérkoszorú halmazon. Igen ám; de vé­rem, irói vérem nem 'hagyott nyugodni. Üjra ki­nyomattam könyvemet; természetesen újra elölről kezdtem a kiadó, korrektor stb. szerepet. Újra »librár« kereskedő lettem. (Librár ugy-e milyen szépen rímel a szamár-ral. És e rím pompásan bevált. (Én elég okosnak tartottam magam s még­is csuful jártam. Hogy eltudjam adni, kamatra vett pénzzel,.*kinyomatott. . könyveimet; cselhez folyamodtam. — Ismerőseimnek, s azoknak kik­ről köztudomású, hogy gazdag emberek; elküldtem könyvemből egy—egy példányt a kővetkező levél kíséretében : ' .

Next

/
Thumbnails
Contents