Mátészalka és Vidéke, 1911 (6. évfolyam, 1-51. szám)
1911-05-11 / 19. szám
MÁTÉSZALKA ÉS VIDÉKE. 3. oldal vázasa iránt. Dómján Athanász és társai kérelme az a/asi járás székhelyének Avasfelsőfaluba leendő áttétele iránt. Nagybánya—Láposvölgyi vasút engedményeseinek kérelme 200,000 kor. újabb hozzájárulása iránt. Vármegyei pótadó kivetése tárgyában alkotott szabályrendelet. Sopronvárme- gye átirata a Lajtha-folyónak osztrák részről tervezett elvezetése ellen. Jásznagykunszolnokmegye megkeresése a Duna—Tisza csatorna ügyében. Elnök és helyettes kiküldése Nagykároly város.kép- viselőtestületi tag választására és az igazoló választmányba. Nagykároly város szervezési szabály- rendeletének módosítása. Sopronvármegye átirata a községek állami segélyezése tárgyában. Adófel- szólamüsi bizottság megalakítása. Nagykároly város szabályrendelete a vendéglők női személyzetéről, továbbá a mutatványok stb. utáni dijakról a csendháboritásról és végül a mátészalkai ipartestület alapszabályainak tárgyalása. Az adóhivatali tisztviselők országos egyesülete folyó hó 7-én Debreczenben tartotta országos közgyűlését. Az ország legtávolabbi részéről is nagyszámmal sere'lettek össze a tisztviselők, b.ogy a mintegy 2000 tagot számláló testület ügyes bajos dolgait megbeszéljék. Az országos egyesületnek az a célja, hogy a magyar állampénztár szervezetet modern a lehető legtökéletesebb nivora emelje és ennek elbeszélésében kivívja az államhatalomtól azt az anyagi és erkölcsi elismerést, melyben az adóhiv. tisztviselők nagyon szűkölködnek és a mely elösmerés szellemi képesítésük, előképzettségük és kiváló intelligenciájuk révén méltán megilleti őket. Jelenleg még az elnevezésük sem fedi a hivatásukat, mert az „adókezelés“ csak egy kis részét képezi az „állampénztárak“ munka körének. A most lezajlott gyűlés, külsőségeiben impozáns, a testület érdekeire nézve pedig nagy jelentőségű volt. A közgyűlést Gróf Battyányi Tivadar az állami tisztviselők orsz. egyesülete táviratilag üdvözölte, mig Karniczy Gábor ítélőtáblái biró az orsz. egyesületnek társelnöke személyes je.enlétével segítette elő munkaképességét. Ezen a 1911. május 11. gyűlésen választották meg az egyesület uj tiszti karát három évre. Elnök Sándor ígnácz nagye- nyedi főpénztárnok, a testületi ügyek régi harcosa lett. Titkár Janisdi Alajos budapesti főtiszt. Továbbá 10 tagú választmányt választottak, melybe vármegyénkből Máté Sándor helybeli m. kir. adóhivatali ellenőr került be. Tandijkárpóüás. A vallás és közoktatás- ügyi Minisztérium a mátészalkai izr. iskolának a helybeli kir. adóhivatalnál további intézkedésig 1643 korona tandíj kárpótlást folyósított. Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter e hó 4-én élete 74-ik évében jobblétre szenderült. Hieronymi mint egyszerű mérnök kezdte meg pályafutását s amivé lett az kizárólag nagy tudásának, példátlan szorgalmának s energiájának köszönhette. Mint kereskedelmi miniszter messze kimagasló munkásságot fejtett ki. Kétszer gondozta ezt a tárcát, melyet elsőévben 1903-ban bíztak gondjaira. A magyar ipar fejlesztésének s az ipartörvény revíziójának hatályos előkészítése a munkás-balesetbiztositás megalapozása, több kereskedelmi szerződés megkötése és a Tisza—Duna csatorna kiépiíésánek korszakos tervezete teszik emlékezetessé e téren való vezárszereplését. Másodízben az 1910. év elején vette át ismét a kereskedelmi tárca vezetését. Hatalmas alkotások terveivel foglalta el helyét a miniszteri székben. A halál bekövetkezte azonban végét szakította az alkotó munkára való törekvésnek s hosszú időre visszatolta legkedvesebb tervét. A peticzió tárgyában a kihallgatások javában folynak. Tudvalevő, hogy a vizsgálat e hó 6-án vette kezdetét. Az első napon a felek ügyvédei is megjelentek és pedig Szálkái Sándor képviseletében dr. Tetétleni Armin, a peticzionálók képviseletében dr. Nagy Dezső ügyvéd budabesti lakosok de itt járt dr. Szúnyog Mihály is. A v/zsgálatot kiváló figyelemmel és teljes pártatlansággal dr. Olchváry Géza táblabiró vezeti a ki mellé Szegedy László aljegyző lett kirendelve a szatmári kir. törvényszéktől. Érdeklődéssel várjuk a vizsgálat eredményét. impozáns Szalmafonó iskola és raktára meglepő csinos dolgokkal élénkíti a vendégeket, mig a nagy részvénytársasági gőz- és kádfürdő telep, a melyben hidegvíz- és szénsavas-fürdő s masszás kúra ad enyhülést és erőt a szenvedőknek, szép összhangban olvad össze a nagy kaszinói épülettel és színházával mágnásos villákkal és palotákkal úgy hogy a telep volt egyike egy nagy nyirvidék legkellemesebb s legbájosabb szórakozó s üdülő helyeinek. Engemet is e hir csalt ide s valóban nem csalódtam várakozásomban, mert nemcsak e városka és nyaraló telepének költői elrendezése, de annak minden alkotása is íüneményszerü meglepetés volt, Mindjárt az első kirándulásnál egészen otthonosan éreztem magam s rövid percek után én lettem a legkapósabb legény a társaságban, mert szellemes ötleteim, örök vig kedélyes kiváló figyelmességem, lekötelező modorom, s a ma annyira szükséges ártatlan csintalanságom, mindenkit any- nyira megnyertek, hogy az összes itt időzök ro- konszenve, s legkülönösebben a nőké mind irántam nyilvánult uieg. Igen előkelő kedves családok s gyönyörű szép lányok társaságában telt az idő. Játék, kirándulás, társas mulatságok váltakoztak nap-nap után, melyeknek rendezője, hőse, éltetője mindig én voltam. Egy napon azonban amikor vágóházi liget paradicsomi kertjében, amelyben minden olyan van ami szemet, lelket gyönyörködtet folyta mulatság, uj vendégek érkeztek. Özv. Rozsályi Kálmánná jött üdülni gyönyörű leányával Margittal. Persze megismerkedni ez volt a jelszóm, s a leányt bemutatkozásom után mindjárt be is vontam játékunkba. Azonban, akármiként igyekeztem Margittal szemben a kellemes udvarlást játszani, e leánynyal szemben mindig olyan tétova bátortalanság fogott el, hogy majdnem ügyetlen, szögletes voltam. E feletti bosszúságomat még növelte az, hogy egy kis automataszerü mozdulatu, feszes, gőgös, fiatal Báró, aki a családdal jött ide, mindig utániban volt. Margitnak udvarolt egész odaadással. Hogy milyen volt a leány ? leírni megsem kísérlem, mert csak merénylet volna az alkotás e remeke ellen. Az angyalok talán jóságban és szépségben is csak versenyezhetnének vele de meg nem előznék. Hova-tovább láttam e leányt, minél többet érintkeztem vele, mindig jobban szerettem, s a bárót mindjobban gyűlöltem. A mama kedvében is igyekeztem a bárót megelőzni, hogy védbástyám is legyen szükség esetére. Féltékeny lettem. Hogy mi ez az érzés? leírni nem, csak érezni lehet, mert a féltékenység adta tudtomra, hogy Margitot nemcsak szeretem, de imádom is, s képes lennék érte kiirtani az egész emberiséget. Megkezdtem a bárón. Belekötöttem, megsértettem. Provokál tatott. Valóságos kéjgyönyör futott át, mikor kardjainkat a városban állomásozó huszárság laktanyájának vívótermében összemértük. Már a párbaj kezdete is nagy port vert e Esküvők. Horváth Menyhért, Horváth József helybeli iparos fia e hő 21-én vezeti oltárhoz Németh József helybeli lakos Erzsiké leányát. Weisz Herman Szatmárról, e hó 16-án tartja esküvőjét Léner M irton helybeli lakos leányával Reginával. Fischer Herman nyírbátori lakos esküszik örök hűséget e hó 16-án Stern Bernát helybeli iparos Szerénke leányának. A központi szálloda tulajdonossá Mosko- vits ígnácz dacára magas korának ifjú vállalkozói szellemben régi vendéglője helyére szép, monumentális, s a helyi és modern viszonyoknak teljesen megfelelő uj szállodát épit. Lesz benne az utcai fronton kávéház, az udvarban nagy parket- tes terem, mely színházi és táncmulatsági célokra is alkalmas lesz. A vendégszobáit is teljesen át építi. A szerződés szerint az építkezésnek okt. 25-ére teljesen kész kell lenni. A vállalkozó Turóczi vá- sárosnaményi építő mester, a ki a Feldman Dezső házát is építette. Igazán örvendünk Moskovits eme elhatározásán, mert egy modern vendéglőre a város belsejében igazán nagy szükség van s reméljük, hogy a régi bizony már nem valami fényes külsejű ház helyett a város utcai képét is emelő szép homlokzatú épületet fog Turóczi mester emelni. LLonálíás. Bulyáki Dániel nagyecsedi lakos krumplit szálitott Nagykárolyba. Magával vitte a saját és Biró Gergely fiát. Útközben Mérk és Vállaj között 4 ismeretlen ember megtámadta őket. A gyermekeknek sikerűit elmenekülni Bulyáki Dánielt azonban úgy ütötték fejbe, hogy menten össze eset. Másnap reggel haldokolva szálitották haza Ecsedre. Mint értesülünk Bulyáki a sérülésbe bele halt. A nagyecsedi csendőrőrs a tettesek után a nyomozást folyamatba tette. A kath. egyház harangozója Kocsis János felment a toronyba harangozni. Közben azonban megsiklott s a csigaláp:sőn leguralt miközben súlyos sérüléseket szenvedett. A mátészalkai ipartestület a'apszabályai a törvényhatósági közgyűlésen ma tárgyaltatnak s remélhetőleg rövid idő alatt életbe is léptethető. békés nyaraló telepen. Mindenki csak arról beszélt. A bárót országhirü vívónak mondták. A leányok, asszonyok, azon tanácskoztak, gyülekeztek, hogy lehetne a párbajt megakadályozni ? ! Volt is kínálkozó alkalom, de én ölni, vagy halni akartam. Épen vasárnap reggel hét órakor volt a párbaj, nem csekély meglepetést keltett a telepen mikor a báró mint vértes főhadnagy s én mint uhlánus hadnagy érkeztünk segédeinkkel a vivő terembe. A plébános ez alatt megkezdve a 7 órai misét a telep kis kápolnájában s einem tudta gondolni, mi oka lehet annak, hogy az urinők ily szoktalan számban vannak e korai misén. Imádkozni mentek a jólelkek mind — én érettem. Jól imádkoztak. Kitünően verekedett a báró az igaz, de azért a negyedik összecsapásnál egy fedetlen állását oly hirtelenséggel tudtam kihasználni, hogy bal arcán örökre fog vidulni ezen kirándulásból vitt emlékét. A párbaj után egyenesen Rozsályinéékhez mentem. A város díszes szállodájának első emeletén laktak. Hogy hogyan juiottam be hozzájuk ? . . magam sem tudom, mert az öröm csaknem szárnyakat adva ragadott hozájuk. Csak tudom, hogy mikor betoppantam hozzájuk még Margitot anyjával együtt imazsámolyokon találtam. Margit! . . . Béla! . . . E két szó, e két kiáltás volt csak, s öröm-
