Mátészalka és Vidéke, 1911 (6. évfolyam, 1-51. szám)
1911-05-11 / 19. szám
4. oldal. MÁTÉSZALKA ÉS VIDÉKE. 1911. május 11. Megőrült mozdonyvezető. A szatmárbik- szádi h. é. vonat egyik mozdonyvezetője Varga Sándor e hó 1-én a bikszádi vasúti állomáson hirtelen megőrült és dühöngeni kezdett, úgy hogy megkötözték. A szerencsétlen embert kényszerzubbonyba bujtatva felszállitották a lipótmezei elmegyógyintézetbe. Az Országos Tűzoltó Szövetség ez idei kongresszusát a jövő hó 4—6. napjain Veszprémben fogja megtartani s azon a nagykárolyi Önkéntes Tűzoltó Egyesületet Demidor Ignácz főparancsnok fogja képviselni. Népszerű méreg áldozata. Özv. Tóth Ferencné nyírbátori lakos 9 éves Ferenc nevű fia a minap ittasan került elő a szomszédoktól, ahol nem tudni mi uton-módon jutott pálinkához. Mikor a gyerek hazajött és lefeküdt, az édes anyja elment a templomba. Innen hazajőve, rémülten látta, hogy a kis fiú az asztal alatt fekszik eszméletlen állapotban, mellette pedig egy üres üveg, melyből a husvétkor megszentelt fél-liter pálinka hiányzott. A gyereket, akit nem lehetett magához téríteni lefektette és aztán dolga után látott. Feltűnt azonban, hogy a gyerek még órák múlva sem tért magához. Rázni, költögetni kezdte, de kiderült, hogy a kis fiúban nincs élet. Meghalt. A kilenc éves gyereket megölte a pálinka. Országos áilaívásárok vármegyénkben. Május 12-én Magyarberkeszen, 15-én Sárközön, 19-én Csengerben, 23-án Aranyosmegyesen, 25-én Királydaróczon, 29-én Fehérgyarmaton és Nagykárolyban. Elragadott tajigás ló. E hó 1-én Bodó József nyirderzsi lakos Nyirvasváriba akart menni faligáján, Magával vitte 3 éves József nevű gyermekét is. Útközben azonban lova elragadt s a ta iga felfordult. Bodónak baja nem történt a gyermek azonban oly szerencsétlenül eset ki a tajigá- ból, hogy szörnyet halt. A bnóság e hó 3-án kiszállott a helyszínre a vizsgálat megejtése czéljából. A vétkes gondatlanság megállapítást nyervén Bodó ellen az eljárás folyamatba tétetett. könyes szemekkel rohant karjaim közé e gyönyörű angyal. Ki hallotta volna a boldogság e percében a mama kérdezősködéseit ? kielégítettem kis szóval, hogy sértetlen vagyok. — de e perc, e pillanat, határozott is életem felett, mert a háztól már úgy távoztam el mint boldog vőlegény. A nyaralón persze, e sikerem még inkább felszöktette értékemet, s az eljegyzést is hallva, minden irányból gratuláltak a kettős örömhöz. Mit mondjak még? . . . A lakodalmat is a nyaraló telepen tartottuk. Lakodalom után rögtön indultunk e paradicsomi helyről, s anyósom kíséretében s már estére kastélyomban voltunk, ahol rokkonaim és barátaim fogadtak. Üdvözlésük után végre magunkra maradtunk mint férj és feleség — először! ! ! Midőn e boldog érzés keblet dagasztó vágyó örömével aranyos kis feleségemet szobájába követni akartam, —- a nyitva feledt ablakszárny az ajtónyilásra úgy becsapódott, hogy — felébredtem. Sajnos, de akkor eszméltem a sivár valóra, hogy én már réges-régen néhány kiskorú gyermeknek a neveletlen édesapja vagyok, s hogy Mátészalkának ez a megálmodott képe csak a — jövő zenéje. Kon Tra. Gyászhir. Vettük a következő gyászjelenlést. Özv. Roos Józsefné és fia Ármin mélyen szomorodott szívvel jelentik azt a rettenetes gyászesetet, mely a drága leányt, imádott nővért Roos Fridát rövid szenvedés után élte virágában május 6-án elragadta körünkből. Eltávozásával örökre gyászba borított bennünket. A végtisztességet máj. 8-án d. u. 3 órakor adjuk meg neki. Béke porai felett! Lakás Budapest VII., Szentkirályi-u. 3. A nagybányai uj gimnázinm ügyében Csaba Adorján vezetése mellett küldöttség járt Budapesten e hó28-án, melyben dr. Makary Mihály, Almer Károly, Brebán Sándor, Vass Gyula vettek részt. A vármegyei orvosszövetség választmánya múlt hó 26-án tartott ülésben az elnökválasztó közgyűlést f. hó 11-én d. e. 10 órára tűzte ki. Hogyan ad el a czigány lovat. A múlt hó 24-én megtartott országos vásáron Jurcsák József nyirkarászi lakos 2 lovat vett szavatosság mellett Farkas Károly nagykárolyi lakos czígány- tól 327 kor. értékben. Másnap az az 25-én Farkas Károly táviratozott Kricsáknak, hogy hozza vissza a lovakat mert szavatosságot nem vállal. Kricsák el is vitte a lovakat Nagykárolyba Kricsáknak azonban ez csupán 160 koronát adott vissza a vételárból s kijelentette hogy több pénze nincs. Közben a többi czigányok egymásközt úgy látszik előzetes megállapodás szerint verekedést kezdtek s ennek hevében Kricsákot is ütlegelni kezdték. Mind ez azért történt, hogy a lovakat ez idő a- latt elhajthassák. De Kricsák is megrémült a verekedő czigányoktól s elfutott. Mintha csak ezt várták volna a czigányok s ők is kereket oldva a szekérrel elhajtott lovak után futottak s igy szegény Kricsák ló és pénz nélkül maradt. Kérdés, hogy a bünfenyitő eljárás során megkerül e a pénze. Forró lesz a nyár. A meteorologiai intézet vezetője, az idei tavaszi és nyári időjárásra vonatkozólag a napokban érdekes adatokat tett közé. Mint igen érdekes és várható időjárás szempontjából fontos jelenséget, fölemlíti, hogy az u- tolsó öt évben vagyis 1906-tól 1910-ig a nyári hónapok jelentékeny, gyakran 3—4 foknyi hődeficitet mutattak föl. Az átlagosnál alacsonyabb hőmérséklet szinte azt a látszatot kelti, mintha azé- szaki féltekén tartósabb hideg periódusnak néznénk elé. Azonban ugyanilyen jelenséget figyeltek meg 1886 és 1890 között és még fokozottabb mértékben 1836 és 1845 között. De még minden ilyen hideg periódusnak az volt a következménye, hogy a mintegy visszatartott hőmennyiség a hideg periódust követő egy-két igen forró nyáron váltódott ki és ebből a több évszázados tapasztalaton alapuló tételből önként folyik, hogy ez idén, vagy ha az idén még nem is, akkor a jövő évben rendkívül forró nyarunk lesz. Cserebaromfikiosztás. Gróf Serényi Béla földntivelésügyi miniszter körlevelet intézett az összes gazdasági felügyelőségekhez, hogy a csere baromfi kiosztásra vonatkozó kérvényeiket és javaslataikat f. évi május hó 15 és junius hó 1 közt terjesszék fel a minisztériumhoz. A cserekiosztás mérvét és terjedelmét előre tudni lehet, mivel a döntés az összes kérelmek beérkezte után fog megtörténni. Az általános elvi határozat, amely szerint egyesek kérelmei figyelembe nem vehetők, valamint, hogy járásonként lehetőleg évente csak egy község gazdái részesedjenek a nemes baromfiak kiosztásának kedvezményében ezentúl isfen- tartatik. Értesítés. Ügyvédi irodámat április 24-től kezdve a Rottenstein-féle házba (Franki Mór Fia céggel szemben) helyeztem át. Dr. Német József. Gazdasági tanácsadó. A dinnye- és töktermelés. A hosszú és erős tél maiik el és lasan közeledik a tavasz, a dinnye- és töktermelésre alkalmas idő. Nem hiába való munkát vélek teljesíteni, akkor a midőn 26 évi gyakorlati tapasztalataimat a földmivelő gazdával ismertetem meg. Vajon a dinnye- és töktermelés méltó arra, hogy vele foglalkozzunk ? ! Erre a felelet csak „igen“ lehet; mert e kitűnő gyümölcs termelésében igazán élvezetet találunk s fáradságunknak jutalmául szép és jó eredményben gyönyörködhetünk. Járásunkban nagyban termelik mindkettőjöket, ennélfogva érdemes vele foglalkozni. Dinnye- és töktermelésről igen sokat olvastam: „quodcapita, tot sensus“. Olvastam már több könyvet és cikket is, melyben az úgynevezett „herélés“ melegen ajánl- tatik, mely eljárás azomban nagy szakképzettséget kíván, mert különben a remélt javítás helyett könnyen kár származik s hamar leszedetik a termés. Én sem az egyik, sem a másik, hanem egy harmadik eljárást gyakorolva az elért eredménynyel teljesen megvoltam elégedve, amennyiben félig-meddig kedvező időjárás esetén dús termés mellett görögdinnyéim átlag 10 kiló, kedvelt sárgadinnyéim — párisi cantalvup pedig 6—8 kiló súlyt elértek a tök pedig óriási volt. A sárgadinnye és töknél egyformán használt eljárásom a következő: Én a dinnyemagot, sárga és görögdinnyét az ültetésre kedvező idő elérkezettékor 24 óráig langyos esővízben áztatva, a töké nem a kellőleg trágyázott és rovarmentes porral hintett fészekbe ültetem és pedig 6—8 szemet, melyekből kikelésük után legfeljebb 3-at legszebbiket hagyok meg, úgy hogy egy fészekben 2—3 tő marad, a fészkek 2 méter távolságban vannak egymástól. Minden törzsből kiinduló összes indákat bán- tatlanul hagyom addig, mig 1 méter hosszúságot elérnek, mikor is a végét a körmömmel lecsípem, késsel vágni ném szabad és az indát a végén vagy 10 centiméter szabadon hagyva — vagy 20 cm. szélességben földdel bevermelni. A következmény az, hogy ezen indák a tő és bevermelt részek között mellékindákat hajtanak, melyekkel hasonlóan bánok el. Ezen mellékindákon teremnek a jó nagy dinnyék. Ezen bevermeléssel elérem azt, hogy: 1. A szél nem dybálhatja össze-vissza az indákat. 2. Az indák úgy a törzsgyökereiből, mint a bevermelt részből is táplálékot nyervén, nagyobb gyümölcsöt is hozhatnak. Tanácsos azon indákat, melyek gyümölcsöt nem adnak, eltávolítani, mert különben a gyümölcscsel megrakott indák rovására haszontalanul élősködnének. Megjegyzem, hogv a görögdinnye főindáit nem tanácsos Visszacsipni, mert a mellékindák nem hoznak gyümölcsöt, hanem a termés esak a főindák végén mutatkozik. E.járásom követését ajánlom különösen azon dinnye lermesztő barátoknak, a kiknél a talaj valamint az éghajlati viszonyok a dinnyetermelésre alkalmasok; megvagyok győződve, hogy követőim csupán csak hálából is, akkor, mikor egy szép nagy zöldbélü dinnyét az asztalon feldarabolva, igazi élvezettel gyönyörködnek benne: egy szelettel a legnagyobb szívességei kínálnának meg Péter bácsit is. A sütőtökkel ugyanezen eljárást követve, szintén szép eredményt szoktam elérni, nem hagyhatom említés nélkül, hogy lehetőleg 2—3 éves magot kell használni. Nagyecsed, 1911. febr. hó. Herceg Péter áll. el. és gazd. ísm. isk. szaktanító.
