Református Kollégium, Marosvásárhely, 1939, 1940

40

Végre 1718. április 30-án ünnepélyesen egyesült a vásárhelyi református iskolával gr. Teleki József gyulafehérvári és gr. Toldalagi József tevékenysége nyomán. Kollégiumunk ettől az időtől kezdve mint a kolozsvári és enyedi testvér kollégiumokkal egyenrangú intézet folytatta munkáját.

Iskolánk története hű tükre nemzetünk sorsának. Mintegy megvalósul rajta is a költői szó, hogyha tolla nő is szépen, rossz emberek elmetélik, de nem merül el az özönvízben. Párizs jelszava: „Fluctuat nec mergitur" hányódik, de nem süllyed el, ő reá is illik.

Főiskolai jelleget intézetünk az egyesülés után nyert theológiai, bölcsészeti és jogi tanszékekkel. A theológiai 1854-ig, tehát 36 éven át működött. A kétéves bölcsészeti tanfolyam az 1883. évi középiskolai törvény alapján szűnt meg s a nyolcosztályú középiskolába olvadt bele s így kollégiumunk főiskolája középiskolává lett, hozzácsatolván az időközben felállított elemi iskolát is. A jogi tanszékei 1797-ben szervezték meg, amihez a klasszikus filológiai és természettudományi tanszékek járultak nemsokára. Tekintettel a királyi táblára, a jogitanfolyamnak különös jelentősége volt. A kolozsvári egyetem felállításával a helyi professzorok egy részét az egyetemre nevezték ki, A másik része meg a királyi táblánál helyezkedett el s így a jogi tanfolyam megszűnt 76 évi működés után.

Az erdélyi ember a hegyek rabja s a világ vándora. Beburkolózik fáklyafüstös fekete balladáiba, de többet látott a nagyvilágból, mint az ország más részében lakó legtöbb magyar. Ez a tény és az erdélyi főiskolák közelebb hozták a nyugati világ végekhez. A főiskolán együtt munkálkodó és egymás fölé emelkedő tagozatok közül a theológia ekkor a vallás és külső háborúk korában, politikai tényező is volt, sok tekintetben olyan jelentőségű akkor, mint napjainkban a szociológia. Tengelyén akkor sok olyan politikai kérdés forgott, amelyik azóta más helyre került. A főiskola tehát képzett lelkészek mellett széles látókörű világiak nevelésével is kecsegtetett. Ugyancsak a theológia kapcsolta be a főiskola életébe azokat a filozófiai, nyelvészeti és történeti ismereteket, amelyek a magasabb műveltség alkotó elemei, de akkoriban alig voltak máshonnan megszerezhetők. A főiskolai légkör járta át az oktatás kérdéseit s a jobb alsófokú és elemi iskolai tanítás innen nyert fejlődést.

Az iskola életében korszakos jelentőségű dolog volt a marosvásárhelyi 1769-iki tanterv és utasítás, mely az összes erdélyi felsőbb iskolák tanítási rendjét szabályozta. Nevezetes ebben, hogy az elemi iskolákban az írásnak és olvasásnak együttesen való tanítását kívánta. A gimnáziumokban a számtan, földrajz és görögnyelv tanítását elrendeli, az akadémiai fokozaton pedig a hazai és az általános tör-