Református Kollégium, Marosvásárhely, 1939, 1940
41 ténet, kísérleti fizika, matematika, astronomia, kronológia tanítását. Kívánta gyakori disputák tartását. Lényeges továbbá, hogy a tanárokat arra kötelezte, hogy a forrásokat is magyarázzák, még a bibliográfiára is kíterjeszkedve, „mert a könyvnek ismerete a tudás igen fontos része". Általában az értelemre ható oktatást s egész vonalon a vallásos erkölcsi nevelést sürgette. Talán nem mindenben ér fel e tanterv a Mária Terézia-féle hivatalos Ratio Educationisz- szal. De protestáns iskolákban az uralkodó szabadságnál fogva, a tantervnél fontosabb a tanár egyénisége, mely pótolja annak hiányait és javítja hibáit. A felvirradó Széchenyi korban a nemzeti ébredés hatása alatt a kollégium élete is felpezsdült. A nemzeti és modern eszmék diadalát jelentette az is, hogy 1833-tól minden felsőbb tudományt magyarul tanítottak és, hogy 1835-ben az ifjúság levetve a tógát, modern polgári ruhát öltött. A szabadságharc rövid ideig tartó felbuzdulását a Bach korszak elnyomása váltja fel, amikor 1854-ben Török János tanárunk is áldozata lett a Makk-féle kalandos tervnek. Csak az alkotmányos korszakban lendül fel újra a nemzeti élet s ezzel együtt a kollégium is virágzásnak indul. Milléneum utáni évek értesítőiből céltudatos és sikeres munka képe bontakozik ki s az iskola egész élete modernizálódott. Marosvásárhely Borsos Tamás várépítő diplomata alatt virágzott fel először a XVII. században s bár 37 országgyűlést tartottak itt, még az 1827-es Mikolai Tóth István által készített rézmetszetű képe is egészen kis és jelentéktelen városnak tünteti fel. A XX. század elején Bernády György polgármester, főispán szerencsés inspiráltsága, építtető megszállottsága csinált városunkból számba- veendő, modern külsejű, fejlődőképes várost. Marosvásárhely újjászületésének másfél évtizedes lázas iramában cseréli fel külsejét a Ref. Kollégium 1909-ben. Számtalan és különböző jellegű iskola szolgálta a magyar kultúra fellendülését s néhány évvel ezelőtt méltán mondhatta már Német László, hogy ez egy hegyen épült Debrecen, amelyiknek olyan s annyi könyve van, amennyiből hat alföldi várost el lehetne látni kultúrával. A világháború derékbatörte ezt a nagy arányú kulturális fellendülést, amikor intézetünk tanárai és tanítványai karddal és könyvvel szolgálták hazájukat. Báthory József tanár és Désy Zoltán főgondnokunkon kívül számtalan diákunk lett áldozata a négyévig tartó pusztító viharnak, 1916-ban a menekültek, majd katonai hatóság tartózkodott intézetünkben, dísztermünkben meg akkor tart kihallgatást Károly trónörökös is. Magyarország hajója a történelem tengerén ismeretlen és új
