Református Kollégium, Marosvásárhely, 1939, 1940

38

dozása, felügyelete és támogatása mellett egy igazgató tanár, mester vezetése alatt, aki az enyedi vagy kolozsvári kollégium növendékei közül került ki s néhány évi működés után lelkész képesítést nyert. Aki magasabb műveltségre törekedett külföldre ment, rendszerint Heidelbergbe, majd ennek Tilly által történt feldulása után a holland egyetemekre. Bethlen Gábor bőkezűen segítette az ilyen ifjakat, néha húszat is egyszerre. Az alsóbb oztályokban a jelesebb felsőosztályosok tanítottak a mester vezetése alatt. Ez a tanítva tanulás volt a kollégiumi nevelés sikerének egyik biztosítója, mert a diákot ismereteiben szilárdította, felelősség érzéshez szoktatta.

Kollégiumunk történetében új korszak kezdődik a sárospataki református főiskola elűzetése és kollégiumunk auyaiskolájával való egyesülése után. A renaissance kor iskolázása a XVI. században újra a vallásos oktatást iktatta az élre és ezután majd a világháborút követő mostani magyar iskoláig kell elmennünk, hogy a valláserkölcsi nevelésnek vezető szerepét fellelhessük. Az iskola alapítólevele és szabályzata már első soraiban hangsúlyozza, hogy az iskola és isko' lai munka — az alapítók módján értett — az igazi evangéliumi krisztusi hit meggyökereztetésére, terjesztésére és védelmére szolgál. Ennek a kornak iskolái a szó legszorosabb értelmében a keresztyén vallás és erkölcs nevelő iskolái akartak lenni és mint vallásos nevelő iskolák valóban tiszteletre méltó és derekas nevelői munkát végeztek. A tanuló ifjúság énekeivel imádságaival, a maga egyházközsége életének friss szemléletével, vallásos sorsának mozgalmas eseményeivel egybe- forrottan nőtt fel, fejlesztette ki és izmosította egyéniségét. Ennek a valláserkölcsi nevelésnek két erősen kidomborodó jellegzetes vonása van : az egyik az, hogy frissen életszerű és gyakorlati, a másik pedig, hogy harcias, támadó jellegű, ami a gyakori hitvitákat eredményezte. A vallási villongások idején az országrész, a város, vagy a kegyúr vallási pártállásának változásai és a megváltozott felekezeti erőviszonyok miatt nem egy intézetnek nagyon változatos külső történeti sors jutott. így a sárospataki kollégium harminc esztendőn át hányódik- vetődik a katolikussá lett Báthori Zsófia, II. Rákóczy György hitvese és fia I. Rákóczy Ferenc jóvoltából, A vallási türelmetlenség vészterhes felhőket vont az iskolának előbb fényes egére s a diákság minden ellenállása dacára 1671. október 20-án elfoglalták az épületet. A kiűzött tanulók Buzinkai Mihály és Pósaházi János tanáraik vezetése alatt Debrecenen keresztül Erdélybe jöttek, ahol Apafi Mihály támogatásával, a már omladozó gyulafehérvári kollégiumban találtak otthonra 1672-ben. Az enyedi és sárospataki-gyulafehérvári kollégium tanárai között nagy versengés, szellemi harc támadt. Az enyediek a theológiában és filozófiában szabadelvűbbek voltak, aminthogy Apá-