Református Kollégium, Marosvásárhely, 1921

4 _

hallgatója. Az 1879—80.évet gr. Teleki György házánál töltötte, mint nevelő, 1860 szeptemberében pedig a nagyenyedi Bethlen Kollegium szolgálatába lépett és mint Segédtanár működött 1888 szeptemberéig, miközben 1883 január 4-én tanári oklevelet szerzett. 1888-ban a hódmezővásárhelyi református főgimnáziumhoz távozott mint rendes tanár és itt működöt 1892 október 1 ig, amikor az erdélyi református egyházkerületnek választása alapján a marosvásárhelyi Református Kollégiumnak természetrajz-földrajzi rendes tanári tanszékét foglalta el és töltötte be megszakítás nélkül halála napjáig.

Kollégiumunknál hivatalos esküjét 1892 október 8-án tette le és tanári tiszte mellett huzamos időn át viselte a kollégium terhesebb tisztségeit. Négy évig volt előljárósági jegyző, két évig kollégiumi díjszedő és három évig igazgató tanára a kollégium elemi iskolájának s ezzel együtt jegyzője a Dr. Gecse Emberszereteti Intézetnek. A legértékesebb munkát azonban kollégiumunk részére tanításán kívül a természetrajzi szertár állandóan gondos kezelésével, karban tartásával és gyarapításával végezte. .

Mint tanár előadásaira fordított nagyobb figyelmet. Közvetlenségével tantárgyai szárazabb részét is érdekessé tette s a lecke kikérdezésénél is főleg előadásaira támaszkodott. Inkább a közepes vagy gyengébb tehetségeket pártfogolta, akik alaposabb, vagy épen nehezebb munkával jutottak eredményhez; de óraközökben, vagy szabad idejében szívesen gyűjtötte maga köré minden növendékét, aki csak ismételt kötelességmulasztásával vagy megnyilvánult rossz indulatával magát érdemetlenné nem tette.

Kollégiumi elfoglaltsága mellett élénk érdeklődést tanúsított az egyházi és társadalmi intézmények iránt és azok vezetésében tevékeny részt vett. A helybeli református egyház presbitériumának és iskola- , székének állandó lelkes tagja volt, világi képviselője a marosi ref. egyházmegyének és utóbb tanárképviselője az erdélyi református egyház- kerületnek. Ezen kívül tagja volt a Marosvásárhelyi Takarékpénztár felügyelőbizottságának, 9 éven át gondnoka a Marosvásárhelyi Tornakertnek és Stefánia Kisdedovó Intézetnek, a volt Nemzeti Munkapártban és az Alkoholellenes Szövetségben az alelnöki tisztet töltötte be. Mindezek mellett 15 éven át volt óraadó tanára az állami Fa- és Fémipari Szakiskolának.

Ily nagy arányú hivatalos és társadalmi elfoglaltsága mellett olykor irodalommal is foglalkozott. „A folyami rák bonctani leírása“ és „Az erdélyi kristályos palák“ c. ifjúkori pályaművei az Orvos és Természet- tudományi Értesítőben jelentek meg. Egyéb tanulmányai közül „A természet háztartása“ a marosvásárhelyi kollégium 1893—94 évi „1848 április 11-nek nemzeti jelentősége és ünnepi jellege“ az 1897—98. évi „A fiumei kirándulás, az 1911—12 évi értesítőjében. „A marokkói sáska,