Református Kollégium, Marosvásárhely, 1916
- 29 — nyes haditettet köszönhetünk, de azért még mindig nem vagyunk elég erősek, társadalmunk még mindig széthúzó. Megtanulhattuk küzdelmeinkből, hogy amit a magunk erejéből ki nem vívhattunk, azt szomszédaink, fajrokonaink támogatásával ugyan sosem vívhatjuk ki, mert nekünk nincs kire, nincs mire támaszkodnunk, csak saját kardunkra és a nemzeti egységbe összeolvadt saját fajunkra. El kell vetnünk azokat a hazug jelszavakat, amelyekkel eddig magunkat áltattuk, mert ha nem így cselekszünk, hazánk fennmaradását, fajunk létét kockáztatjuk. Munkálkodásunkban is a hazafiság vezéreljen; nekünk minden téren, minden módon, minden eszközzel tüntetőleg kell magyarságunkat kifejezésre juttatnunk. Mert a magyar szó, a magyar nyelv, a magyar ízlés, a nemzeti magyar character kifejezője, külső jele az önnálló, félre nem magyarázható Magyarországnak! A kör a saját alapjaiból a következő pályatételeket tűzte ki; 1. Bárminemű fordításra németből ki volt tűzve 10 korona. Beérkezett egy pályamunka Schiller jelige alatt. Az Emmához c. költemény első versszaka az eredeti költemény értelmét nem csak nem fedi, de az utolsó két sorban meg sem közelíti. A 3-ik versszak első két sorának az értelme hasonlóan nem helyes. A másik költemény fordítása már helyesebb, de a 3-ik versszak első két sora, részint a másolási hiba, részint az eredetinek helytelen felfogása miatt hibás. A költemények ritmusa nem elég gördülékeny, rímei ellenben helyesek. A jutalom nem adható ki. 2. Eredeti lírai költeményre ki volt tűzve 10 korona. Beérkezett egy pályamunka „Dux vitae animus est“ jelige alatt. A munka két költeményt foglal magában. Az elsőben a gondolatnak megvan ugyan az egysége, de a felfogása naiv, miért nem csengnek össze. A második költeményben nincs egység, számos esemény eléggé helyes menetbe foglalva. Jutalom nem adható ki. 3. A magyar képzőművészet fejlődése a XIX. század elejétől c. pályamunka megírására ki volt tűzve 15 K. Beérkezett egy munka „Ars longa, vita brevis" jeligével. írója a szobrászattal röviden foglalkozik, úgyszólván csak átsiklik rajta. Nem említi az uj építési stílusokat, amelyek anyag és szerkezet követelményeiből igyekeznek megállapítani formanyelvüket. A festészetről és szobrászatról történeti fejlődésükben a külföldi festészettel és
