Református Kollégium, Marosvásárhely, 1913

27 —

Mendicans: a nagyobb legációkba, vagy segély- gyűjtésre (iskola, ifjúsági tápintézéí, stb. javára) kiküldött öregebb deákok kisérőtársa, szolgája, csomaghordója ; kissebb adományokban — legációkban — az ünnepi jövedelemben részesülő sublegatus (1. dárdás).

Mirum: mikor valami megbámulni való akadott kamarában, udvaron vagy a kollégium közelében, egy elkiáltotta: admirum! s azonnal szájról-szájra adva a szó, kész volt a csődület a tumultus, speclaculum, mira- culum.

Mores: régi szokás, erkölcs. Minden kornak meg volt a maga jellemző morese, úgy a külvilágban, mint az iskolai életben. Az idősebbek a hozzájuk nem alkalmazkodó ifjabbakhoz igy szóltak: majd megtanítunk mi moresre! az ősök szokásaira „more patrio“ szóval hivatkoztak; a helyi szokásokhoz való alkalmazkodást „dum fueris Romáé, romano vivito more“ szókkal fejezték ki.

Náspárol: mikor valakit olvasatlanul — vesszővel, pálcával — ütlegeltek, azt nevezték el náspárolásnak, nádolás, nadrágolás,

Nebuló: inkább a kisebb és helytelenkedő, rosz- szalkodó gyermekek neve, a nagyobbak voltak aztán a lurkók, hoplások, korifeusok, stb.

Neuter, nfitralista: V. és VI. osztályos nagyobb szolgatanulók, kik naponként cipót kaptak s ezért az officiálisták mellett (contra, senior, thekárius) szolgálatokat tettek (1795. évi rendelet: „a szolgák segélyek a szolgálatban a neutrálistákat“) és a kissebb szolgákra csoportonként felügyeltek a „ közmunkáknál. “ Ad vocem közmunka! Az a népség, mely már gyermek és ifjú korában megtanulta azt, hogy a közért dolgozni illő, nem lealázó, sőt kötelesség: az lett a református Sion- nak fenntartó eleme, mint pap, tanító és egyháztag egyaránt. Ezekből telt ki a purgálásnál, lignöm hordásnál, cipóosztásnál vigilálásnál a senior, prebitor és pápa altiszti kara; átmenet a szolgai állapotból a VII. osztályban az uraságba. Aneutrálisták voltak kántisták is: Kis Eri Gy. írja 1711-ben gr. Teleki S.-nak Gernyeszegre, ki egy temetésre énekeseket kér: „Mivel feriae canicu- laressunt, a jó éneklő neutrálisták igen elmentek, “