Református Kollégium, Marosvásárhely, 1913

- 28 —

Novitius: elsőéves deák a felsőbb tudományok hallgatói sorában (bagoly, gólya).

Nonageni: kilencvenes deákok. E szám, mint numerus clausus, tán az egyesülés idejére vihető vissza— (1718-ban a Fehérvárról átjött S.-pataki kollégiumnak a vásárhelyi scholával particula való egyesüléséből alakult ki kollégiumunk). 90 lévén az első időben a togá- tusok, alumnusok, beneficiumosok száma. Csak a 90-es számba bejutók voltak az igazi deákok, a többiek a subscriptio után is expedansok voltak. A 90-esek élveztek minden jótéteményt, mig a securaJába ponálás, vagy más hiba miatt ki nem estek.

Nyírás: a deákok hajviselete 1820-ig időnként kiadott rendeletekkel szabályoztatott. Két följegyzést említek itt meg: 1770—90-ig az u. n. calamistrálás volt használatban. Elől, hátul hosszabbra hagyva és a fejtetőn a lenyirott helyre az első haj ráfésülve. Hogy ezt rendbe tarthassa a deák, mikor valahová belépni készült, a derékszögletü kalap karimájában levő fésűjével hozza helyre a haját. 1795-től a bütüzés (körhaj) volt divatban s ez átjött a múlt század első negyedébe is, melynek a mente gallérjának alsó felénél alul érnie nem volt szabad; ezért az oeconomus vagy apparitor a vessző mértéket elhordozta s a szerint kellett nyirat- kozniok. 1792-ben „némely urfiak világiaktól s idegen katonáktól eltanulván a dupé (copf) hordást és azt imitálván“; ezekre törvényt olvasnak s 4—4 irtokig büntetik őket (Fogarasi S. naplójában is említi e rend).

Oeconomus: hetes juratus. A régibb időben a belső rendre contra és senior mellett felügyelő, lustráláskor, precesre — templomba — temetésre menetelnél a hiányzók számbavevője; csendre, kapukra, közraktárakra felügyelő. Egy 1674. évi rendszabály igy rendelkezik: „Az Oeconomus tisztét, szombaton, egy kis alkalmi beszédet tartván tegye le. “ Oeconomia: az a közös asztal, melynél a principis és másféle benificium alumnusai ingyen, a „külsők“ is mérsékelt áron étkeztek (convic- tus). Bocskay István végrendeletéből álljon itt e pár sor: „A vásárhelyi scholának mind építésére, mind egyéb szükségére háromezer forintot hagyunk“. Kassa, 1606. dec. 17.