Református Kollégium, Marosvásárhely, 1913

- 199 személyiség fogalmát; nem különböztetik meg az érzéki ént a lelki éntől, a külső önállóságot a belsőtől. Helyes ugyan az a tételük, hogy az egyoldalú kényszerfegyelem nemcsak, hogy nem kedvez a személyiség kifejlődésének, de sőt azt teljesen lehetetlenné teszi; azonban nem veszik észre, hogy saját eljárásuk, t. i. mindenféle fegyelem mellőzése, éppen olyan szenvedélyeket szabadit fel, melyeket a személyiség fokozatos fejlődhetésének céljából le kell győzni, le kell kötni. Ezek a modern pae- dagogusok nem akarják belátni, hogy a szabad individuum kultusza előbb-utóbb a szenvedélyek uralmára, a külső erőknek a belső én feletti győzelméhez vezetne, ami pedig nem a tiszta éniség, a személyiség adta szabadsághoz, hanem a vágyak rabszolgaságára juttatja a nevelendőt. Mikor ezek a paegagogusok azon panaszkodnak, hogy a szigorú fegyelem a jellem megölője, figyelmen kívül hagyják azt a fejlődéstani igazságot, hogy minden nemesebb erőnk, igy a szó legnemesebb értelmében vett jellemünk, mint legnemesebb lelki tehetségeink összesége, éppen a harcban fejlődik, tisztul, mert ez a harc, melyet a nevelendő vágyai és kötelességei kolliziójában folytat, nem engedi meg lelki erejének szétforgácsolását, sőt inkább minden nemes energiájának egy cél felé való koncentrálására készteti és kifejleszti benne az akaraterőt. Ebben a harcban, mely, ismétlem, vágyaink és kötelességeink összeütközéséből keletkezik, a szigorú fegyelmen alapuló nevelői munka támogatja a nevelendőt és a nevelőnek ezt az eljárását hasonlították réges-régen a kertész gyomláló, nyesegető munkájához.

Hogy valaki félre ne értse szavaimat, sietek kijelenteni, hogy fegyelem alatt nem értem a kaszárnyái subor- dinatiót, nem értem a rabszolgai meghunyázkodást, hanem értem a törvénytiszteletet, rendszeretetet, kötelességtudást, a felelősségérzetet. Kérdem minden elfogulatlan embertől, hogy létezhetik-e társadalom, állam ezek nélkül az erők nélkül; vagy ki akarná tagadni, hogy a család és iskola csak akkor teljesítette kötelességét igazán, ha az életbe kiinduló ifjúkkal megtudta értetni, hogy törvényes rend nélkül, kötelességtudó felelősségérzet