Református Kollégium, Marosvásárhely, 1913
- 117 a természetrajzi gyakorlatokat, mint első a hazai gimnáziumok sorában. Az érdeklődés és részvétel úgy a tanulók, mint a szülők részéről igen élénk volt, a mit igazol, hogy a tanulók sorából 1—11., 111—IV. és V—VI. g. o.-ból álló csoportokra osztva részt vett 1913. nov. hó 1-től 1914. máj. hó 1-ig az a., (1—11.) figyelő és rajzoló csoportban: 18 tanuló, a b., (111—IV.) vizsgálódó és kutató csoportban: 10 tanuló, és a c., (V—VI.) kísérletező és tömő csoportban : 8 tanuló, összesen 36 tanuló. Ezek közül soknak szülői is fentjártak érdeklődni s helyeselték kezdeményezésemet. A csoportok mindenike 2—2 órát kapott kétszer hetenként s igy 4—4 óra esett gyakorlati munkára vagy a szabadban való kutatásra hetenként. Ez idő alatt az a) csoportbeliek (1—11. g. o.) megtanultak 1. állat-növényi, színes képeket egész, fél, harmad és negyed nagyságban lemásolni a fő jellegek kiemelésével ; 2. készítményeket az előbbi nagyságokban mérték szerint papírra vetni előbb ceruza, később színes rajzban; 3. természeti állapotukban megfigyelni és színes rajzban feltüntetni négyféle nagyságban a látott tárgyakat; 4. toll-, szőr-, serte-, gyapjú-, haj- és karmokat felismerni, természetes nagyságban lerajzolni és kiszínezni ; 5. növények jellegeit felismerni, növényt gyűjteni, szárítani és meghatározni. Különösen a Seemann Gábor: Kis Növényhatározó (Bpest. 1886.), Nyárády E. Gyula: Maros-Vásárhely környékének növényhatározója (Maros- Vásárhelyt, 1913.) szerint. A b) csoport (111—IV. g. o.) beliek megtanulták a gyapot-, len-, kender-, gyapjú- és selyemszálakat szétszedni, egymástól megkülönböztetni szabad szemmel, kézi- és összetett nagyitóval és kísérletezés által (szövetvásárlás); 2. növényeket, növényrészeket természetes és kisebbített vagy nagyított nagyságban rajzolni; 3. állatokat felhasitani, bőrüket lefejteni és tömésre előkészíteni ; 4. megismerték és egy részét maguk készítették meg azon eszközöket, melyek természetrajzi vizsgálódásra szükségesek; 5. készítettek növényi és állati prae- paratumokat, határoztak meg növényeket dr. Cserey Adolf: Kis növényhatározó-ja (Bpest, 1900.), és „Növény