Református Kollégium, Marosvásárhely, 1913
- 118 1 ' ’ határozóija (Selmeczbánya, 1906), dr. Simkovics Lajos „Növényhatározó“-ja (Bpest, 1882.) és Diószegi Sámuel— Fazekas Mihály: „Magyar Fűvész Könyv“-e (Debreczen, 1807.) szerint. A c) csoport (V—VI. g. o.) beliek begyakorolták magukat 1. a kézi (loupe) és összetett nagyitó (mikros- kóp) vizsgálódási használatába, azok kezelésébe, tisztántartásába; 2. tanulmányoztak sokféle növényi és állati szövetet s ezeket lerajzolták ceruza és színes rajzban a látott nagyságban; 3. készítettek ujjlenyomatokat, szőr,- toll-, gyapjú-, serte-, haj-, selyem-, gyapot-, len-, kenderés csalánszál készítményeket mikroskop alá; 4. rajzoltak természetes és kisebbített nagyságban és determináltak főleg madarakat Kohant Rezső: A Magyarországi Madarak Meghatározó Könyve (Bpest, 1894.), M. dr. Anton Fritsch: Naturgeschichte der Vögel Europa’ s (Prag, 1870.) és dr. Johannes Leunis: Synopsis der Thierkunde (Hannover, 1883.) könyvei szerint; 5. ismertek meg és csiszoltak kőzeteket mitroskóp alá, határoztak meg különböző ásványokat chemiai kísérletek végzésével szénén, lángban és oldószerekben dr. Cserey Adolf: „Ásványhatározó“-ja (Bpest, 1900.) és dr. Koch Antal és Ferenc: „Természetrajzi Vezérfonala“ (Bpest, 1895.) szerint; végre jártasságot szereztek az állattömé- szetben. Havi dij az a. 2 K, b. 3 K s a c. csoportbelieknél 4 K volt. E mellett mind a három csoport tanulói használták és olvasták a „Szakkönyvtár“ értelmüknek megfelelő munkát fokozott mértékben, amit igazol az olvasásra kiadott könyv bejegyzése, mely szerint 1913. szept. 7-től 1914. május hó 12-ig 205 kivétel volt, mig 1912——13. iskolai tanév folyama alatt mindössze 56 könyvkivétel volt. Az 1913—14. tanévben a föld- és természelrajzi pályakérdések sem maradtak kidolgozatlanul, mint a megelőző tanévben. Gyulai D. Kálmán, a természetrajz tanára, szertárőr.
