Református Kollégium, Marosvásárhely, 1911

- XXX —

lejtő vonat Fiume házai fölött surrant be a tengerparti lapályon fekvő állomásra, egy zörgő vasviadukton keresztül a város közepe tájára.

Sötét este volt, mikor a fiumei állomáson kiszállottunk, mivel vonatunk késett mintegy 25 percet. Lámpa fénynél vonultunk be az esővíztől locsogó főúton a Hotel de la Vilié közel fekvő szállásunkra. A fiúk égtek a vágytól, hogy bejárhassák a várost s különösen a tengerpartot. Az út fáradalmaira s a pünkösd vasárnapi ünnepre való tekintettel arra nem kaptak engedélyt, tehát lefeküdtünk mind, hogy másnap bírjuk a gyaloglást és hegymászást

Fiume, eltekintve a hegy oldalon szétszórt házaktól, nagy város jellegű. A tengertől a kikötő és rakodó partok építése által elfoglalt sík területen épült része szabályos; egyenes utcáival, jól gondozott betonnal vagy aszfalttal burkolt terei, gyalogjárdái és kocsi útjaival teljesen Budapestre emlékeztet. Nem is lehet máskép; hiszen egy pénz, egy kéz és egy terv építi mindkét értékes és nagyjelentőségű városunkat. A Corsának nevezett piactere a Fő úttal, a szép Népliget a kormányzói palota és a József főherceg remek parkja leírhatatlan gyönyörűséggel töltött el mindnyájunkat. A város felett emelkedő olajfa, babérfa, myrtus, és rozmaring bokrokkal benőtt és kőkerítésekkel körülvett ligetek, szőlők gyönyörű hátterét képezik az Adria e gyöngyének. A kikötésre a legalkalmasabb a Quarnero összes öblei között a fiumei öböl, mivel legkisebb mélysége is 40 m.

Fiume, mint szab. kir. önál. t. j. f. r. kikötő város Mária Therézia által egyenesen a magyar korona területéhez csatolása óta nem tartozik Fiume vármegyéhez, hanem külön területet képez kis határával együtt az Adria Fiumáre folyócska Isztria és Pasac horvát község között. Lakóinak legtöbbje hajózással foglalkozó olasz, halászgató horvát, elenyésző száma magyar. Nem annyira saját kereskedése, mint gyáripara és áruforgalma nagyjelentőségű.

Nevezetességeinek megtekintését a mololc — rakodó és kikötő partokkal — kezdettük. Megnéztük a halcsarnokot, a színházat, az élelmi piacot, a tengerészeti igazgatóság aquariumát, a Fiumára folyócskát s ezen át 'elve felhágtunk Susák horvát város terüle tén épült 430 kőlépcsőn a Tersattó hegyen épült városrészbe a hajósok búcsújáró templomához, mely körül ünnepi vásár volt. Innen az elég jókarban levő Frangepán várba mentünk, a melynek minden kis helye be van ültetve termő füge, babér és mir-