Református Kollégium, Marosvásárhely, 1908
% Évzáró beszéd. Mélyen Tisztelt Közönség! Nemes Tanuló Ifjúság! Kedves Barátaim! N aponként halljuk elhangzani a vádat, hogy a mai kor ma- teriaüsztikus iránya s a létért folytatott küzdelmek sokasága az ember leikéből kiöl minden idealismust s az anyagi gondok által lenyűgözött szellem nem képes magasabb eszmékért eszményekért lelkesülni. Szinte látom, mint helyeslik némelyek ezen állítás jogosultságát s szegődnek a minden akaratot és előretörekvést megbénító jelszó engedelmes szolgáivá. Kényelmes védekezés ez mindenesetre a tespedésre hajló lelkeknek, mert egy kis önámitással könnyen tehetik felelőssé cselekedeteikért a balsorsot. Ámde ha kissé mélyebben vizsgáljuk a dolgokat, bizonnyal be fogjuk látni, hogy a jelszavak nem mindig tényekből vont igaz következtetések ; de veszedelmesekké válhatnak azonnal, mihelyt mint olyanok a köztudatban gyökeret vernek. Az embernek, kit Isten a maga képére és hasonlatosságára teremtett, magasztos elhivatásai vannak Nem szabad soha felednie, hogy mint a teremtés legtökéletesebb lényének öncéljain kívül még mások is kell, hogy legyenek. A hazaszeretet, vallás, társadalom és embertársaink iránti kötelességeinknek csak úgy felelhetünk meg, ha életünket e hivatásoknak megfelelőig rendezzük be és száműzünk lelkűnkből minden oly
