Református Kollégium, Marosvásárhely, 1908
— 33 — #■ állásban is csak 10%-át teszi a Holdénak. Hogy az anyageloszlás ezen okokból származó, bár nagyon csekély mértékű megváltoztatása minő befolyással bírhat kísérleteink és megfigyeléseink eredményeire, azt egybeállitott adatokkal nem bizonyíthatjuk, de a befolyás tényét nieteorologiai és fiziológiai változások igazolják. Ezen az alapon is érdekes differenciákat kaphatnánk a fizikai tünemények lefolyásában; de a tömeg vonzó hatását és tüneményeinkre gyakorolt esetleges többi befolyásait még szembetűnőbb módon lehetne tanulmányozni a következőleg. A rendelkezésre álló nagyobb mélységeket, bányákat, vagy hozzáférhető egyenes kiemelkedéseket (pl. az Eiffel torony, szikla meredélyek) lehetne e célra felhasználni oly módon, hogy erős tartó vázakat állítunk a függőleges distáncia végpontjaira. Ezek közép részén vízszintes, súrlódástól mentesített, behornyolt szélű, 2'5 - 3 m átmérőjű vaskerekeket, csigákat szerelünk. E két kerék vezeti a laboratóriumok erős drótkötelét, melynél fogva az egyik laboratórium a túlterhelésnek megfelelő gyorsulással esik, a másik ugyanakkor emelkedik a kerekeken forgó csigakötél másik felén. A kötél átellenes pontjaira szerelendő két teljesen egyenlő súlyú és alkotásu laboratórium maga egy-egy légmentesen elcsukható bélelt bádog henger 120 — 150 cm. átmérővel és 180-200 cm. magassággal, közép részén a megfigyelő számára rugalmas forgó székkel s az ehhez erősített testtartó vázzal. Ezt a kísérletező asztal fogja körül, melyen az eszközök súlykiegyenlitéssel szimmetrikusan lennének helyezendők A tartó kötél 4-12 ágban a rugalmas kapocs-szerkezettel a vasrudakból készített henger-váz végeire legyen erősítve Az ágak alól és felül egyformán 30—40 fokú kúpalakban jőnek össze. E kötél ágakat egy-egy a hengernél 10—15 cmrel nagyobb alap-átmérőjű s a henger-vázhoz foglalt erős bádogernyő fedi, mely a fékezés céljából automatikus rugó szerkezettel a kellő pillanatban nyílik vagy csukódik a szükségelt mértékig. Ejtő laboratórium 3
