Református Kollégium, Marosvásárhely, 1908
— 11 A geofizika jelenkori mivelői közül Wiechert következtetései szerint a földkéreg átlagos sűrűsége V5 földsugár mélységig 3 2, azonbelül 7'8. Tehát egy 10000 km. átmérőjű vas magmát és a magma és a felső kőzethártya között izzó silikát réteget tételez föl a Föld belsejében. Mélyre ható és sok oldalú tudásának meggyőző erejével, a geológiai, fizikai és csillagászati bizonyítékok egész sorozatával igyekszik csökkenteni a korábbi kutatóktól megállapított tulmagas számítási és következtetési eredményeket. Valószínű azonban, hogy a Föld belső állapotának képe a vázolt parallel síkmetszetek módszerével végzendő vizsgálatok alapján még a jelenleginél is jobban megfogja közelíteni az érzékelhető valóságot, — mindamellett, hogy ezt a képet mélységes összefüggésbe hozzák a praecessio és mutatio jelenségeivel. Az átkutatott és ismertnek mondható neptuni és meta- morph-gránit kéreg anyagi összetétele és szerkezete sokban támogatja azt a föltevést, hogy a Föld belső és külső rétegei között nincs oly óriási ellentét, mint a mekkorát a fokozatosan növekedő nyomás elve múlhatatlanul megkíván. Világrendszerünk eddig kiismert alakulási viszonyai is ellentmondanak a tulmagas differenciák létezésének, miután középpontjában a kisebb sűrűségű Nap áll, melynek a többi bolygókkal szemben elfoglalt fény- és hőbeli kiválóságát összefüggésbe lehet hozni talán a méretbeli külömbséggel is. De ellentmondanak a Föld alkotásai is, melyek mint szervesek és szervetlenek, kisebb-nagyobb mértékben magukon hordozzák közös édesanyjuk bélyegeit. Az eső cseppje, a sejt, a legtöbb növény magja a nagyobb mélységben élő állatok milliárdjai és általában az anyag kisebbrendü egyedei mind gömb alakúak, többé-kevésbé homogén alkotással. Ezt az általános karaktert az életmód s a felszínen való létezés sokféle tényezője természetesen olykor a felismerhetetlenségig átalakítja, különösen a magasabb rendű alakulatokban, de ezeknél is többé-kevésbé kifejezésre jut a szerkezet és az állapot egyöntetűsége.
