Református Kollégium, Marosvásárhely, 1905

9 És lelki világának e vívódása tápot nyert forrongó korának sok irányú vajúdásaiban is. Korának atheistikus, rationalistikus, materialistikus törekvései egyházban és iskolában; a társadalom és államnak revolutioja, a po­litikai kozmapolitizinus; az igazi hősiességnek félreértése a gyalázat hősiességében és elfajulása a haramiák vir­tusaiban, a politikai revolutio; ezek mind-mind elemen­táris erővel hullámzottak lelkében és teljesen uralták fejlődő egyéniségét. Ifjúkori drámái e hatások és vajú­dásoknak hű kifejezői. * * * Jobb énje azonban nem hagyta elveszni. A szen­vedélyeknek forrongó világából egy tisztább, harmoni­kusabb világba vágyott s e vágynak ad kifejezést a Resignation ez. költeményében, mely a minden erkölcsi támpont nélküli életnek utolsó, elhangzó akkordja. Az erkölcsi megújhodás szükségének érzetével vonul félre a szenvedélyes harezok mezejéről: „Árkádiában — én is ott születtem, — mondja, Bölcsőmre vidoran Mosolyga iidvreményt az ég fölöttem ; Árkádiában — én is ott születtem, De könybe fúlt rövid tavaszkorom. Csak egyszer nyílik életünk tavasza : Elnyilt már az enyém. Bús nemtőm — vajha könnyetek’ fakassza ! Fáklyámat nemtőm némán elhamvasztja, S elszáll — a tünemény. Gyászos biirüdön állok, örökélet, Te félelmes titok! Mit nékem adtál, itt az üdvigéret; Bontatlan nyújtom ime vissza néked: Boldogságod, hajh, nem tudok!“* * Az idézetek Szász K, Váró F., Vargha Gy. és Dóczi fordításaiból vannak véve.

Next

/
Thumbnails
Contents