Református Kollégium, Marosvásárhely, 1902

tokosai. Mindezt többnyire részletességig menő bőbeszédűséggel adja elő Bél Mátyás és nem egyszer a város sorsához nem tartozó dolgokkal is foglalkozik. E korszak tárgyalása a 90— 102-ik lapig tart.

A 103-ik laptól a 190-ig terjed a 3-ik fejezet, vagyis a város „magyar korszaka“, mely elnevezés alatt a Habsburgok trónrajutásáig terjedő időt érti. Pozsony a vezérek korában német kézbe jutott és csak Szent István alatt került vissza, ki nejével kapta kozományul. Péter alatt ismét ostromolják a németek és igy megy ez a következő királyok alatt is; hol magyar, hol német kézre kerül. III. Béla alatt nem történt semmi nevezetes, tehát nem is tud semmit a városról, de újra bőbeszédűvé válik IV. Béla idejében. Sokat szenved a város a cseh háborúkban. Kun László halála után Albert kezében marad. Az Árpádok kihaltára következő zavarokat, a trónkövetelők szereplését is beleszövi a város történetébe. Leírja Károly és Chák Máté háborúját, az itt folytatott béketárgyalásokat. Nagy Lajos alatt szintén szerepe van Pozsonynak, de nagyon sokat köszönhet Zsigmondnak, ki sokféleképen elősegítette felvirágzását. Mátyás uralkodásának is számos ténye fűződik e helyhez, részint látogatásai, részint háborúi utján. Mátyás utóda Ulászló alatt részletesen leírja Bél az 1515-ki pozsonyi congres- sust, továbbá Miksa császár, a magyar és lengyel király találkozását, együttes Bécsbe utazásukat stb. II. Lajos idejében semmi nevezetes nem történik, csak a Máriával való házasságáról szól és megemlékezik arról, hogy a mohácsi csata után az özvegy királyné ide menekült a törökök elől.

A városnak „osztrák korszaka“ következik ezután, mely a Habs- burgházból való uralkodók alatti időszakot foglalja magában. E rész a 191—277-ik lapokra terjed, tehát az előbbi korszaknál csak egy lappal kisebb terjedelmű. Pozsony, II. Lajos halála után I. Ferdinánd hatalmába kerül, kit itten királylyá választanak. Elbeszéli Ferdinánd Magyar- országba érkezését, királylyá fölkenését, mi nagy ünnepélyességgel ment végbe. Szolimán, Bécs ellen intézett hadjáratában a város sértetlenül marad, itt jönnek össze a Ferdinánd pártján levő főurak is, midőn a Zápolya ellen teendő intézkedések felett tanácskoznak, itt kezdik meg a nagyváradi béke tárgyalásait.

így foglalkozik a város történetével a többi királyok alatt is, megemlítvén mindent, mi Pozsonynyal valami vonatkozásban van; de nagyon széles körre terjed ki mindig, úgy hogy nem egyszer a város helyi érdekű eseményeinek elbeszélése helyett, az ország történetét adja. így több ízben részletesen elbeszéli a nemzeti felkelések lefolyását, szól a törökkel való háborúkról s ezek keretében természetesen főleg mind54