Református Kollégium, Marosvásárhely, 1902
Beszterczebányai tanárkodása alatt több üdvös reformot hozott be, sőt a felsőbb osztályokban történelmet és földrajzot is tanított. 1709-ben történt Heister tábornokkal összeütközése, mi majdnem életébe került. Ugyanis mint városi lelkésznek nehány halálra Ítélt kuruczot kellett a vallás vigaszában részesítenie; ellenei bevádolták a tábornoknál, hogy megbízását nagyon szabadelvű módon teljesítette; Heister erre oly dühbe jött, hogy Bél csak nagynehezen menekülhetett meg a főbelövetés elől. Már itten megkezdte irodalmi működését. Így a többek közt 1713-ban felhívást bocsátott ki, melyben magyar nyelvészeti és irodalomtörténeti vállalat tervét vetette fel; a dolog azonban hazai tudósaink közönye miatt csak terv maradt. 1714-ben a pozsonyi ev. gymnasiunmak lett rectora s megkezdte itten az ezen iskola életében oly fontossá lett működését, mely több tekintetben nevezetes újításaival, reformjaival hazai közoktatásügyünk történetében is számottevő.* 1716-ban családot alapított; elvette Beszterczebányáról Hermann Zsuzsánnát s boldog házasságából nyolez gyermeke született. A tanítás terén, a pozsonyi iskolában behozott reformjai között különösen nevezetes, hogy az ő tanácsára tartották az első tanári értekezleteket, a tanároktól a tanítás menetére vonatkozó jegyzőkönyvek vezetését követelte meg és ő maga is számos tankönyvet irt az addig csak jegyzetekből tanuló ifjak számára. Minket különösen az érdekel, hogy mily rendszert követett a földrajz tanításánál. E különben is elhanyagolt tantárgynál s annak leginkább mellőzött részében a hazai földrajzban is hiányoztak a tankönyvek. Ezen segítendő először maga erején szerkesztette meg a földrajznak egy kisebb tankönyvét, de csakhamar más, hathatósabb eszközök * Bővebben Haan i. m. 27. és köv. lapjain, továbbá Molnár A. A közoktatás- ügy története Magyarorsz. a XVIII. században. 368. 1., Paed. Plut. I. k. 121. 1. 3J 35