Református Kollégium, Marosvásárhely, 1902
ebből könnyen ki tudja számítani. Közli még a pozsonyi, selmeczi és budai délkörnek a bécsitől való távolságát is, s a két utóbbiét a pozsonyitól. Mindezt ugylátszik abból a czél- ból tartotta szükségesnek megírni, hogy rendszerének helyességét, tudományos alapját bebizonyítsa az efféle dolgokkan járatlan olvasók előtt. A térképek szövege latin ; valamennnyi ugyanegy mértékben van rajzolva, kivéve Kis-Hontnak kicsinyített ábrázolását. A mérték számokban ugyan kifejezve nincs, de mindenütt német mértföldekben és párisi hexapedákban (=1 öl) feltünteti a léptéket. Ennek alapján kiszámítva, a Mikoviny térképeinek kisebbítisi aránya 1 : 165.000, vagyis a térképek 1 cm.-nyi távolsága a valóságban 16é 0 m.-nek felel meg, mely kissebbités a mai 1 : 75.000 arányú katonai térképek félszerese. A térképeken nem a ferrói, vagy valamely más délkör van elsőnek fölvéve, hanam a pozsonyi délkör (48 8‘ 50“). Ezt, miként az első kötethez csatolt értekezésében mondja, azért teszi Mikoviny, mert a tudósok még nem tudtak az első délkörre nézve megállapodásra jutni. A hegyek ábrázolásánál az u. n. „hernyós-csikozásl“ alkalmazza, mely ugyan nagyon tetszetős a szemnek és messziről nézve még a skálás csíkozással is össze lehetne véteni, de csak épen azt mutatja meg, mily irányú a hegy gerincze és hogy mekkora területre terjed; az erdős hegyek a csíkozásra rárajzolt kis karikákkal vannak jelölve. Nagyon természetes, hogy egy olyan időben készült térképen, midőn valamely csúcs magasságát úgy Ítélték meg, hogy milyen messzire láthatunk el róla, vagy hogy milyen távolságról lehet látni magát a hegyet, a hegymagasságok megjelöléséről szó sem lehet. A hegycsikozás miatt sok helyt vészit a térképek átnézető, világossága és tisztasága s különösen a szöveg néhol alig olvasható. A vízrajzban megjelöli a legkisebb patakocskája t is, de nevét csak nagyon kevésnek adja és a hegyek 137
