Református Kollégium, Marosvásárhely, 1902

Némelyek csak mások elbeszélése alapján készítik a térképeket s belefoglalják azokba még a paradicsomot is; második helyen azon térképek állanak, melyeket a vidékkel, de nem a geometriával ismerős emberek saját tetszésük és belátások szerint csinálnak; vannak azután a geometriai térképek, melyeken megfelelnek a méretek a helyek távolságainak. A negyedik faja a mappáknak az astronomico-geomet- ricus térkép, mely már csillagászati megfigyeléseket is segítségül vesz és a legjobb valamennyi között. Már azelőtt három évvel, Bélhez irt levelében kifejtett nézetét, rendszerét illetőleg ismételni akarja: e szerint astronomiai, geometriai, mag- neticus és hidrographicus tényezők képezik az általa készített térképek alapját.

Kifejti, hogy miben állanak ezen különböző alapot képező tényezők. Az astronomiai a helyek fekvését határozza meg; e tekintetben, hogy mellőzve legyen az első délkör helye miatti vita, külön délkörül a pozsonyit veszi fel elsőnek és közli is ennek hat más nevezetes külföldi helytől való távolságát; felsorolja még csillagászati eszközeit is, mikkel a helyek fekvését meghatározta. Működésének másik alapja a geometriai, az országnak általa eszközlött fölmérésében áll; a másik két tényező már kevesebb fontossággal bir. Ezek után még magyarázza az egyes hegyek, folyók, helységek megjelölésénél követett eljárását is, végül Ígéri, hogy a mű bevé- geztéig minden megyéhez pontosan a fenti elvek szerint készült térképeket fogja csatolni.

Hasonló fejtegetéseket olvasunk a III. kötet 10. levelén, hol főképen a földrajzi szélesség meghatározásáról ir. Közli Pozsonyban tett külömböző megfigyeléseit, melyekkel a hely földrajzi szélességének ismeretéhez jutott, azután a földrajzi hosszúság meghatározásait magyarázza. Ugyanilyen megfigyeléseket tett Selmecz és Buda városoknál is. így egy nyugati, egy keleti és egy az ország közepén levő helynek földr. szél. meghatároztatván, az ország többi helyeinek fekvését

136