Református Kollégium, Marosvásárhely, 1902

sikerült a helyes utat és szabályokat, melyek korlátain belül tartania kell magát. De közelebbről tekintve a Notitia Hungáriáé egyes részeit, még akkor is, ha a kor álláspontjára helyezkedünk, találhatunk benne egyet-mást, mi kifogás alá eshctik.

Az egész első kötet Pozsonymcgyét, illetőleg annak általános leírását és Pozsony város történetét tartalmazza, mert a többi városok és más egyebek már kiszorultak a kötetből

Pozsony tárgyalása egymagában a kötet 696. folio lapjából 621 lapot foglal el. Ez még abban az esetben is igen aránytalan felosztás, ha a históriairó túlsúlyát vesszük tekintetbe, mert e túlságos bő feldolgozás határozottan a többbi részek rovására történik, sőt talán ez és hasoló más esetek okozták, hogy a mű be nem végződhetett. Igaz, hogy Pozsony akkoriban a ország fővárosa volt, hol sok minden nevezetes esemény is történt, de például egy mai ily nemű irodalmi vállalatban, anélkül, hogy terjengőssé ne legyünk, mai fővárosunkkal nem foglalkozhatnánk ennyit. Pozsony város történetének elbeszélése oly terjedelmes Bélnél, hogy kénytelen azt korszakokra osztva tárgyalni. E város sorsának ecsetelése nem is lehetett rövidebb akkor, midőn Bél ezzel kapcsolatban sokszor az egész ország történetét adja elő s egész háborúkat és hadjáratokat beszél el. így aztán a helyett, hogy történelmi áttekintését adná a város fejlődésének, sokszor még a monographia határain is túllép, áradozásában kiejti kezéből a fonalat és némely helyen az olvasó zavarba jöhet a felett, hogy tulajdonképen mit is olvas.

I. Ferdinánd Miksát Pozsonyban koronáztatja meg és ettől fogva mindig itt koronázzák a királyokat. Ezen különböző időben történt koronázások belefoglalhatok ugyan a város történetébe és Bél Mátyás közbe is szőhette volna azok megemlítését, de arra éppenséggel semmi szükség sem volt, hogy ezeknek egy külön szakaszt szentelve, oly részletesen elbeszélje lefolyásukat . . . Pozsony volt a korona és

117