Református Kollégium, Marosvásárhely, 1902

a királyi jelvények örzőhelye : ezzel nem lett volna Bélnek elengedhetetlen kötelessége, hogy 33 lapon Írjon a koronáról, jogarról, kardról, aranyalmáról, királyi palástról stb., hogy idézze a szent koronáról irt ódákat s habár csak a Révai müvében fogltakat ismételte, még meg is bírálja annak egyes részeit. Önálló kutatásokon alapul a szintén ide nem illő következő hosszú értekezés a pozsonyi országgyűlésekről, mert ez a magában véve nagyon értékes és használható tanulmány is, itt csak fölösleges betoldás. A királyi kincstár, az országos hivatalok leírása, az Esztergomból Pozsonyba került érsekeknek névsora és nagy fáradsággal elkészített életrajzai, a káptalanról szóló fejezet, mind Pozsony város tárgyalása czim alatt találhatók a munkában ; mind nagyon értékes, sok szorgalommal megirt dolgok, de egyik sem illik ide.

„Ily fejezetek olvasásával“ —mondja ezekről Márki Sándor egyik értekezésében* — „okvetetlenűl olyasminek kell eszünkbe jutni, mint a mit Maculay irt dr. Nares könyvéről. Annyi abban az olvasni való, mint egy közönséges kölcsön könyvtárban. Az ember hajlandó hossz-, tér- és sulymérték alkalmazásával Ítélni becséről. „A vízözön előtti időkben Hilpa és Salum ilyen könyvvel hamar elkészülhetett volna. Szerencsétlenségre az emberi élet manapság csak valami hetven évre terjed.“ Valóban egész monographia-gyüjteményt lehetne összeállítani a külömböző városokról, intézményekről stb. irt és a Notitiában közzétett értekezésekből.

Magának Pozsony városának leírása már a földrajzi műben is kiváló helyet foglalna el. Igazi nagy tudással és sok szorgalommal szerzett helyes adatokkal Írja le különösen a város régi templomait. S olyan helyes itélőtehetséggel bírálja meg építésüket, emeli ki szépségeiket, mond véleményt építési idejükről, hogy Pozsonynak egy újabb monographusa is** elismerőleg nyilatkozik róla.

* A vármegyék leírásának történetéből. Földr. Közi. 1888. évf. IV. f. 196. 1.

** Ortvay Tivadar az ő „Pozsony város története“ ez. művében.

118