Református Kollégium, Marosvásárhely, 1902

De már magának a miinek felosztása sem felel meg a a mai földrajz eszményének, midőn a közigazgatási viszonyok képezik a keretet, melyen belül a fölrajzi tényezőkkel foglalkozik. Ma midőn földrajzot írunk nagyobb terjedelemben először az illető földrajzilag egységet képező vidék vagy terület földrajzi, természetrajzi, ethnographiai, statistikai stb. tényezőit Írjuk le és csak ezen kereten belül foglalkozunk a vidék közigazgatási viszonyaival, megyékre való felosztásával, városainak, falvainak stb. rövid leírásával. Bél müvében ez másként van. Itt sorban következnek a megyék egymásután, azok hegy- és vízrajzi, ethnographiai és természetrajzi leírása ; igy aztán az előadás legtöbbnyire nem képezhet egységes, kikerekitett képet, mert a földrajzi és más viszonyok nem a közigazgatási külön részek, a megyék szerint kiilöm- bözők, vagy megegyezők, hanem a hegyláncz folyó stb. a megye határain túl is tovább terjedhet; ily felosztásnál, eltekintve a folytonos ismétlések egyhangúságától, a földrjazi egyediségekről nem is nyerhetünk magunknak világos képet, mert a mint a megye határához érünk ezek leírása is megszakítást szenved.

Ezután a megyéknek járások szerint való tárgyalása, ezek keretén belül a városok, falvak, várak leírása következik. Különösen e részben távolodik el Bél leginkább a földrajzi mü kívánalmaitól. A városok, várak viszontagságait oly részletesen Írja le, hogy némely város története egymagában kitenne egy mai monographiát s némely viszonyok tárgyalása egész értekezéssé bővül, egy-egy család története külön czik- ket képezhetne valamely lexikonban, vagy encyclopaediában.

Igaz ugyan, hogy Bél aviticus korszakban élt s ezért fektetett ily súlyt a nemesek genealógiájának kelleténél terjedelmesebb közzétételére, s hogy mindez már a kor Ízlésével, tudományos viszonyaival járt együtt; azokkal pedig — ha azt akarta, hogy művét megelégedéssel és tetszéssel fogadják — még akkor sem ellenkezhetett volna, ha felismernie

llő