Református Kollégium, Marosvásárhely, 1902

Brown. Bombardus topographiája és Krekwitz hasonnemü munkája inkább csak történelmi részleteket szolgáltatnak, az ország természeti viszonyait csak kevéssé érjntik. 1689-ben jelent meg ^Nagy-Szombatban Szentiványi Mártontól „Curi- osiora et selectiora variarum scientiarum miscellanea“ czimü munka, melyben a többi tárgyalt tudományok közt a földrajz is helyet foglal. A czimlap után Csiba István műveiként idézik az 1713-ban megjelent „Dissertatio de admiriandis Hungáriáé aquis“ és a következő évben napvilágot látott „Diss. historico-phisica de montibus Hungáriáé“ ez. munkákat, melyek közül az első a csodatévő vizekről, a második Magyarország hegyeiről a Kárpátokról, ezek ércztartalmáról, állatairól stb. szól. Az erdélyi hegyekről és bányászatról irt Kölesséry Sámuel az ő „Auraria romano-dacica“ czimü és 1717-ben Szebenben megjelent munkájában. Végül a külföldiek közül Marsigli nagy hat kötetes Daunbiusa (1726) és az ezt megelőző „Danubialis operis prodromus“ (1700) fejezik be a Bél Mátyás fölléptéig megirt földrajzi müvek sorát.* Valóban a földrajz múltja hazánkban nagyon szegényes volt, egynéhány kísérlet mindössze, mire Bél támaszkodhatott. Egy iró mesébe illő dolgokról beszél és földrajzirónak nevezzük, mert a mese színhelye a földrajzban létező hely; mások elbeszélik nehány várnak viszontagságait s természetesen megemlítik, hogy hol volt ez a vár, mig rommá nem vált: ez már geographiai helyleirás; van olyan, ki midőn mint követ hivatalosan idegen országban járt s a maga gyönyörűségére utinaplót vezetett, ez ott hevert sokáig a poros családi iratok közt, valaki megtalálta, földrajzi ország-leirás lett belőle „s hazai földrajzirodalmunk ismét egy nagybecsű munkával szaporodott.“

* Mindezen — á földrajzirás történelmére vonatkozó adatokat 1. Hunfalvy J „A magyar bir. leírása 1. k. Bevezetés (1—32 1.) Hanusz István A hazai földrajz múltjából. Földr. Közi. 1884. évf. 354—66. 11. és Haan Lajos i. m. 35. 1.

114