Református Kollégium, Marosvásárhely, 1902

beszél, mintha azt már máshol — valószínűleg Sopronmegyénél leírta volna. Itt van a Nyulasmező, németül die Haad nevű sik mezőség; ezt és a többi síkokat is cserjések borítják. Gáta, Újfalu és a Lajta között van a jezsuitaberek; Feltornyánál pedig egy másik, melyben a császárnak van a vadaskertje.

Vizei közül a Duna három ágával északi határát képezi; áradásaival sok kárt okoz a termőföldekben. A Lajta partjai nagyon termékenyek ; a Fertő-tóról már Sopronmegyénél beszélt, azért itt nem írja le. E megyénél partjának hossza 4 mfd, az a szokása, hogy bizonyos időközökben megnő és újra kiapad. Győrmegye felé számos tó van és a vidék is posványos jellegű ; ilyen posvány a Hanság nevű, melyből a Rábcza folyó nyeri vizét. Eltekintve a kellemetlen északi szelektől, a megye levegője enyhe. A tavak környékén a fa ritkaságszámba megy s a Duna mente is legnagyobb részben rétből áll. A szőlőt majd mindenütt mivelik és már szeptemberben leszedik; ezért aztán a bor nem állandó. Vadja, a tavakban halai nem igen vannak, de nádasaiban sok a vizi madár. Régebben Oroszvárnál aranyat mostak a Dunából. Bél ezzel kapcsolatban azt javasolja, hogy „a kóbor és tolvaj életmódhoz szokott fajt, kiket czigányoknak hívnak“ szoktassák hozzá az aranymosáshoz, mint az Erdélyben történt (10—11. 1.)

A megye őslakói a pannonok voltak, Utánok a rómaiak alapítottak itt gyarmatokat pl. Gerulata, Ad-Flexum, Limusa voltak ilyen római gyarmatok. Limusa és Quadrata közt volt egy Ad Muros nevű kolóniáé is. A rómaiak után külömböző népek váltakoztak e területen, mígnem a magyarok valamennyit meghódították és országukhoz csatolták. Ezután a németekkel történt sok háború okozott bajt e vidéknek, majd a törökök is sokszor feldúlták, igy különösen az 1529. és 1683-ki Bécs elleni hadjárataikban. A szomszédos Ausztriából sok német települt ide be, úgy hogy a magyaroknál is többen vannak már. II. Lajos halála után a török elől menekült horvátok is vándoroltak a megyébe. Leírja mindenik nemzetiség foglalkozását, öltözetét, erkölcseit, műveltségét. Egyszer itt utaztában egy horvát házhoz tért be éjszakára és itt nem engedték addig nyugalomra menni, inig gazdájának fia meg nem mosta lábait. A régi királyok sokszor megfordultak e vidéken. Somorján fogták el Péter királyt és Bél Bonfiniből elmondja ennek történetét. Salamon király is idemenekült, midőn csatát vesztett, Kálmán itt verte szét Mo- sonynál a kereszteseket és VI. Károly minden őszszel és tavaszszal eljött a megyébe. A főispánok is vagy maguk a királyok, vagy pedig kedves embereik voltak; névsoruk ismeretlen. 1209-ben Botli nevű volt a főispán, ki a lébényi szent Jakab apátságot alapította. Voltak e mél109