Református Kollégium, Marosvásárhely, 1902

tóság viselői között Héderváryak, Zichyek; 1741-ben Eszterházy Ferencz

a főispán. Előszámlálja a megye uradalmait és előkelő családjait is.

Mosonymegyét a Lajtlia folyó két járásra osztja: a folyón inneni és túli járásra. A Lajta és Duna között terül el a lajtáninnen járás, sőt még a Dunán túl is van nehány faluja. Először Magyar-Óvár mezővárost és a hasonnevű várat mutatja be. Óvár neve Cuspinianus szerint Avar nevű vezértől származik; az is vitás, hogy mily római gyarmat volt egykor a helyén. Lasius pl. Limusát, mások Ad Flexumot helyezik ide. Sűrű szerep jut a várnak egészen az Ottokárral való háborúkig, ekkor elhallgatnak a reá vonatkozó összes tudósítások és Ovár neve csak a törökvilágban merül fel újra. A város a vártól nyugatra fekszik; van temploma és egy kapucinus zárdája. Lakóinak egy része marhahajcsár; némelyek közülök mesterséget folytatnak.

A másik várost magyarul Oroszvárnak, latinul Carloburgnak nevezik. Lasius már a név hasonlósága alapján a római Gerulatát helyezi ide. Magyar neve eredetileg Orozvár is lehetett, mert a német Karl- vagy Kerlburg is ehhez hasonlót jelent; talán a Güssingiek rablovára lehetett. Külömben az orosz névből, midőn Kálmán oroszokat telepitett ide, Oroszvár is lehetett a neve. 1744-ben itt a Duna tavaszi jégzajlása több mint 100 házat tett tönkre. Itt laknak a Zichy grófok is, mely családdal a 31—37-ik lapokon foglalkozik. A gróf Zichyeken kívül vannak a nemes Zichyek, Jákhiak, Jásziak stb. a város előkelő családai.

A járásnak még több mezővárosa is van. Oroszvártól délre fekszik Rayka, mely 1727-ben egészen leégett. Ausztria felé a Dunától 2000 lépésnyire van Köpcsény; története ennek is elég változatos, különösen a törökökkel volt sok baja. A várostól nem messze egy torony van, melyet római eredetűnek gondolnak, de Bél Németországban sok helyt látott ilyen tornyokat. Ezek a 30 éves háborúban épültek a czél- ból, hogy veszély idején ezekről figyelmeztessék a népet a menekülésre; bizonyára a köpcsényi torony is ily czélra szolgált. A mint a templom tornyának újraépítésekor talált sírfeliratokból következtetni lehet, a vallásüldözések idejében sokan menekültek ide Ausztriából. Idézi is Stubenberg báró, Althan bárónő stb. sírfeliratait. A járásnak csak 12 falujáról szól.

A megye másik, Iajtántuli járása a Lajta és a Fertő-tó között terül el. Főhelye Mosony mezőváros, melyről a megyét is elnevezték. Mosony helyén már a rómaiaknak is volt gyarmata. Lasius szerint ezt Limusá- nak hívtak és ennek nevéből származott a mostani elnevezés is. Chu- verius Mutenumot vagy Motenumot, Antoninus Quadratát helyezi ide. Régi neve Mosóburg lehetett, mert német Vieselburg neve is a Vaschel110