Református Kollégium, Marosvásárhely, 1902
közt van Margitvár, melynek története ismeretlen. Szabathka várát Ist- vánffy után írja le, a füleki törökök emelték, de a mieink bevevén lerombolták. A kastélyok közül a hasonnevű falvakban Ráliót és Osgyánt emliti. A Rima két oldalán összesen 34 faluja van Kis-Hontnak. Útjait többnyire Rimaszombatból kiindulva sorolja fel. Ezek Nóg- rád, Gömör és Zólyommegye külömböző helységeibe vezetnek . . . Ezzel a 768-ik lapon a negyedik kötet is bevégződött s ez egyszersmind — azt lehet mondani — a mű befezése is, mert az ötödik kötetből már csak egyetlen egy megye készült el, illetőleg jelent meg nyomtatásban. V. Az ötödik kötet. Hátra van még a munkának utolsó nyomtatásban, de csak részben megjelent kötete. Az eredeti egykorú kötetekhez nagyon nehéz hozzájutni, mert a Notitia ötödik kötetét csak kevés, mindössze négy példányban nyomatták ki és igy az ebben foglalt egyetlen megye leírása könyvészeti ritkaságszámba megy. E helyett lehet a Zichy Jenő által leghübb másolatban újra kinyomatott uj kiadást használni. Ez 3 számozatlan levélből és 71 számozott lapból áll. A többiektől eltérőleg az első levelen mindjárt a teljes czim olvasható, mely teljesen megegyezik az előbbi kötetekkel, kivéve, hogy e kötet már a második, dunántúli részt (pars secunda Trans-Danubiana) kezdi meg. Továbbá ez a második kiadás Budapesten 1892-ben ziclii és vásonykeői Zichy Jenő gróf költségén jelent meg Hornyánszky Viktornál. A második levélen e kiadás József főherczegnek van ajánlva s a harmadik levél a kiadó előszavát foglalja magában, melyben indokolva van e kiadás szükséges volta. Itt már hiányzik Bélnek szokásos előszaka, melyben az olvasóknak el szokott egyetmást mondani a kötet tartalmát illetőleg; ez az eredeti kiadásnál sincs meg, mert Bél mindig a mű kinyomatá- sának befejezése után szokta volt előszavait megírni, itt már nem volt rá ideje. Mindjárt az első lapon kezdődik Mosonymegye leírása s ez az egy vármegye képezi az egész félben maradt kötetet, annak 71 lapját. Mosony a Dunán túl, ezen a termékeny és régi dicsőségéről hires vidéken fekszik. Azért kezdi e megyén, mert Pozsonymegyéből jőve ez az első, melybe jutunk. Leírja határait, szélességi és hosszúsági távolságait. A Fertő-tó felé erdős a vidék, többi része mezőség és habár magasabb fekvésű, azért sik föld. Úgy látszik azonban, hogy Bél mégsem Mosonymegyét szánta a kötet elejére, mert a Lajta hegységről úgy 108
