Református Kollégium, Marosvásárhely, 1902
A 737—738-ik lapon Nagy-Hont vármegye utjaniak felsorolása következik; itt előszámlálja a Nógrád, Bars és Esztergoinmegyébe vezető utakat. A kis-honti kerületnek természeti viszonyait, lakóit stb. egészen külön tárgyalja, mint azt a megyéknél szokta tenni. Nagy-Honttól Nóg- rádmegye választja el; hossza Tiszolcz és Rima-Szombat között 3, szélessége Szuha és Tót-Hegymek közt 1 mfd. Közepe síkság, melyet hegyek és dombok vesznek körül. Hegyei a tiszolczi hegyek, melyeknek egyik ága Zólyomba, a másik Gömörbe nyúlik; az előbbit Diely- nek — elválasztónak — is nevezik, mert határhegység. Többi hegyei a kokavai, rima-lehotai, pilisi, hatsavai stb. hegységek. A folyók közül beszél a Rimáról és mellékvizeiről, a Szukáról és emliti, hogy még számos kisebb patak is van, de nem sorolja fel őket. Sikabb vidékei termékenyek s dél felé a baromtenyésztés is virágzóbb, az erdők gazdagok vadakban, levegője kellemes. Savanyuvizei Tiszolczón, Osgyá- non és Szuhán vannak. A megye őslakói a jazygok és a sarmaták voltak, kikhez aztán a népvándorlások alatt több más nép vegyült. A jazygokat a szlávok kiverték és a magyarok bejövetelekor ezeknek Ursus nevű vezére uralkodott. Leírja a szlávok jellemét, szokásait, foglalkozását stb.; jellemzi a magyar nemességet is. A legelőkelőbb család a Koháryaké, kik itt az örökös főispánok. Főispánjai közösen vannak Nagy-Hont megyével és csak alispánja van külön. 1. Ferdinánd idejében ugyan megtörtént hogy Balassa Menyhért és Nyári Fercncz kiilön-külön viselték e méltóságot, de az országgyűlés 1543-ban — attól tartva, hogy igy a két megye külön válhat — Balassát megfosztotta méltóságától. 1687-ben kapta külön alispán választási jogát. Az a terv, hogy Nográdmegye kékkői járásáért átengedjék, dugába döltési dézi is azt a törvényt, melyet a rendek Kis-Hont számára a külön belkormányzást illetőleg alkottak. Szabadkirályi városai nincsenek csak mezővárosai és várai. A Rima keleti oldalán terül cl a szép és népes Rimaszombat mezővárosa, mely talán még a magyarok honfoglalása idejéből való. Régen a Bebek családé volt, majd a Bosnyák családhoz került s végül a Koháryaké és Forgáchoké lett. A város közepén van fallal körülvett temploma, innen nyílnak utczái is, melyek mindig nagyon sárosak. A piaczon van még a tanácsház, megyeház és egyes magánházak. Földjei nagyon termékenyek, polgárai józan életűek, jóerkölcsüek. Tiszolcz, latinul Taxova a Rima két oldalán sárból készült házakkal és szláv földmivelő lakosokkal. Tiszolczon vas és mágnesbányák is vannak. Két, a hussiták idejében épült vára már romokban van. A Szakolcza felé levő hegyek 107
