Református Kollégium, Marosvásárhely, 1902

rai püspökök voltak. Előkelő családai a Pálffyak, Erdődiek, Forgáchok, stb.; uradalmai a bajmóczi, csejtei, benentsei, korlátköi uradalmak.

Nyitramegye 5 járásra oszlik u. m. a nyitrai, újhelyi, bajmóczi, bodoki és a szakolczai, vagy szeniczi járásra. A Nyitra és Vág köze s e folyók keleti és nyugati része képezi a nyitrai járást. Több vára és mezővárosa van. Nagyon régi eredetű, már a IX. században említik Nyitra várát, Inchoffer szerint már 824-ben volt egy Alcuim nevű püspöke, de minthogy Nyitra ekkor még Morvaországhoz tartozott, annak sorsához van kötve e püspökség létele is. Midőn Arnulf megdönti Szvatopluk birodalmát, a nyitrai püspökséget Passauba helyezik át és egészen a magyarok kereszténységre való áttéréséig, sőt még azután is sok időre Nyitrának nincs püspöke. Csak II. Géza alatt állítják fel újra a nyitrai püspökséget, Bél szerint már Szent-István újította meg azt, de csak Géza idejéből maradt fenn a püspök neve. Edvárd- nak hívták ezt az első nyitrai püspököt és ezután már ismerjük a püspökök névsorát; fel is sorolja a 318—323-ik lapon a püspököket.

Az uj nyitrai püspökség megalapításával egyidejű a várban levő templom építése. Itt van a püspöki palota, itt őrzik Zoeard András és Benedek remeték csontjait. A váron kivid, a város mellett van a 12 kanonok lakása. A nyitrai vár alapítását a magyarok bejövetele előtti időre lehet tenni. Itt történt István király alatt Vazul megvakitása; Salamon ostromolta egy ízben a várat, de nem tudta bevenni. Ide menekül Mátyás elől az összeesküvők által királynak megválasztott Kázmér herczeg. A mohácsi csata után a vár csak a nagyváradi béke után kerül vissza Zápolyától Ferdinánd kezébe. Bocskay fölkelése alatt beveszik a fölkelők, igy jár a Bethlen és Rákóczi fölkelések alatt is. 1663-ban a törökök, majd Tököly és 1704-ben Bercsényi kezébe kerül. Ennyi viszontagságon ment át a nyitrai zoborhegyi vár és Bél elég részletesen beszéli el történetét; annál rövidebben végez magának Nyitra városának leírásával.

A járás másik nevezetes helye Érsek-Újvár, németül „Neüheüsel.“ Ez különösen a török háborúk alatt nevezetes szerepet játszott, azért ezzel is részletesen (330—382-ik 1.) foglalkozik. Nevének fejtegetésénél megjegyzi, hogy a Neuhausel és Neusohl neveket hasonló hangzásuk miatt gyakran össze szokták téveszteni mint az Parschitziussal történt. Bél szerint nem valószínű Gregoriancz Pál azon állítása, hogy Oláh Miklósról egykor e várat Oláh-Újvárnak nevezték. Először 1556-ban 1. Ferdinánd alatt említik fel Érsekújvárt, midőn az országgyűlés megerősítését rendelte el. A török hódoltság idejében a dunáninneni kapi98

■