Református Kollégium, Marosvásárhely, 1902
tányság székhelyévé tették és 1009 lovas és 500 gyalogosból álló őrséggel rakták meg. Bocskay vezére Rédey Ferencz 1605-ben ostromolni kezdte, de nem boldogulván vele, a Vág mellől segítségül hívta Homonnay Bálintot, kivel egyesülve tovább ostromolta Érsek-Újvárt. Ezen ostrom lefolyását Bél Homonnay latinra fordított naplóját közölve irja le (337— 47. 1.) A vár további sorsával is részletesen foglalkozik. Leírja a Bethlen részéről történt ostromát és bevételét Bouquoi által való megszállását, ennek halála miatt az ostrom félbenmaradását, majd 1630-ban a törökök által történt ostromát és bevételét. Ezen leírásokban különösen Wagner és Ortelius müveiből közöl hosszú idézeteket, közbefűzve saját megjegyzéseit is. Ilyen és a klasszikusokból vett idézésekkel folytatja tovább a vár történetét, mely — mint e korban a legtöbb váré — különböző ostromok sorozatából áll és különösen a törököknek a várból való kiűzését irja le ismét részletesebben. 1724-ben Károly császár — kit mindig császárnak nevez — leromboltatja Érsek-Újvárt; Bél azt is kiszámította, hogy e vár 10 ostromot állott ki és 100,000 ember lelte ezekben az ostromokban halálát. Idézi az Újvárnak lerombolásakor irt és sorsáról panaszkodó éneket, mely egy a vár helyén felállított kőoszlopra van vésve. Fennállásakor két kapuja volt a várnak (a bécsi és esztergomi) és hat bástyája, melyeknek nyoma sem maradt fenn. A 382—83-ik lapok között két folio ivén a ghymesi Forgách grófok részletes származási táblái vannak bemutatva. A járás harmadik vára Ghymes, melytől a Forgáchok nevüket származtatják. Bonfini megczáfolására, ki azt állítja, hogy a Forgáchok e várat Kis-Károly megöléséért Mária királynőtől kapták, idézi IV. Bélának 1256-ban kiadott adománylevelét. Galgóczon alul fekszik Sempte vára, melyet Szereddel való szomszédsága miatt evvel gyakran összeszoktak véteni. Semptéről már IV. Bélának a turóczi prépostságban kiadott bullájában említés történik. E jól megerősített vár többször kiállotta a törökök ostromait s még a felkelők sem tudták egyszer sem bevenni. Birtokosai egykor a Rozgonyiak voltak; I. Ferdinánd Thurzó Eleknek adta, majd 1647-ben az Eszterházyak birtokába jutott. E várak után a mezővárosok következnek melyek Nyitra és Újvár kivételével mind kisebb rendűek. Újvártól 1 mfdre van a régebben hadászatilag híres Surán városa, mely 1663-ban ezzel együtt a törökök kezébe jutott. Sellyét szintén IV. Bélának említett bullájában, midőn a turóczi piépostságnak ajándékozzák, említik először. 1595-ben a jezsuiták is ideköltöztek, de a törökök elmenekülvén, miután Bocskay kezébe jutott a vár, többé oda vissza sem térnek. A többi mezővárosk 11 99
