Református Kollégium, Marosvásárhely, 1902

bői készült alakot tesznek, mely kezében ércztáblát tart. Erre az ércz- táblára különféle mondásokat szoktak rámetszeni; ilyen pl.

„Eisen war ich, Kupfer bin ich,

,, ,, , , Silber trag ich, Gold bedeckt mich.“

Még 10 ilyen elmés versezetet sorol fel, melyeket ily csészékről, tubákos szelenczékről olvasott le. Ugyanitt van még egy más viz is, melynek leülepedését festéknek lebet használni. Ribáron van az a gödör, mely oly ártalmas gázokat bocsát ki magából, hogy kigőzölgésével a felette repülő madarat is megöli.

A megye inkább bányászatáról híres; kertek és gabonaföldek a bányavidéken ritkaságszámba mennek. Csak a Garam völgyében találunk nagyobbarányu földmivelést, jóltermő földek vannak Zólyom, Ocsova és Szalatna vidékén. Tovább észak felé inkább az állattenyésztés virágzó, a hegyek közt különösen a juhtenyésztés. Itt a hegyek között a pásztorok juhaik mellett töltik egész életüket; legfőbb közöttük a batsa, ki a sajtot csinálja, főeledelük a „zintschitza“ (zsendicze.) Délen a szőlő is diszük, különösen Korponán, de a bor meglehetős savanyu izii, mig gyümölcse híres: neve is innen származik (á~vö töív Kxp-wv). Beszterczebányán a kertekben ültettek szőlőt, de nem élt meg, itt is sok gyümölcs, különösen híres szilva terem, melyet róla is neveztek el (beszterczei szilva).

A megye őslakói szlávok; a magyar elemet a nemesség képviseli; mely megmaradt régi egyszerűségében. A harmadik nép a szász, mely már II. István idejében bányászattal foglalkozott. Már igen kevesen vannak ahhoz, hogy megbirják művelni az összes bányákat és mivel a szlávok nem arravalők, a bányák egy része miveletlenül marad. Ezért jó volna a régi királyok példájára uj szász telepeseket hozni ide. A szlávok az egész megyében nagyon el vannak szaporodva; jellemzésükre felhozza, hogy nagyon ki volt fejlődve náluk a táncz iránti hajlandóság, mert „alig lehetett volna olyan falucskát találni, hol ünnepnapokon ne rendeztek volna mulatságot ... De a nehéz idők miatt, a szöcskéknek ez a mulatsága náluk is majdnem teljesen megszűnt már“ (403. 1.)

A megyét felső és alsó járásra osztják. Az előbbi a Garam forrásai közelében, a hegyek közt, az alsó járás a folyó két oldalán a síkságon húzódik északról dél felé.

A felső járásban három szabad királyi város van, egykor mind a három híres bányaváros volt. De Breznobányán már rég lehanyatlott a bányászat.

Beszterczebánya szabadkirályi város a hasonnevű folyótól kapta