Református Kollégium, Marosvásárhely, 1902

nevét. Eredetét II. Endre idejére lehet visszavezetni, midőn ő 1222-ben telepítette ide a szászokat. IV. Béla idejében a tatárok elől menekülve odahagyták a szászok a várost, de midőn elmúlt a veszély újra visszajöttek. Részletesen tárgyalja a város történetét egészen az utolsó Rá~ kóczi-felkelésig. Említi, hogy 1666-ban csodaszörny született a városban, mely oroszlánhoz hasonlított; ez azért történt, mert anyja nagyon megcsodálta a piaczon levő szökőkút kőoroszlánját. A bölcs városj tanács aztán, hogy jövőre elejét vegye ilyen bajoknak „az asszonyok által meggyülölt oroszlánszobrot“ levétette és egyszerű kőoszlopot állíttatott helyébe. (424. 1) Hat temploma van a városnak, legszebb a Szűz Máriáról elnevezett egyház, nagyon szép a szent Erzsébet templom is. Három városi torony van; egyik keleten, a másik a várkapunál, hol a minden órában kürtölő őrök vannak; ezeken kívül vannak az éjjeli őrök, kik egy órai időközökben „Szalaj virasztaj!“ kiáltással telzik az időt. Bél szerint ez azt teszi, hogy szóljál virrasztó. (432. 1.) A harmadik torony a várban van. A házak közt legszebbek a szászokéi; az utczák tágasak, de nincsenek mindenütt kövezve. Legfőbb nevezetessége a városnak a vízvezeték, mely az északi hegyekből jön. A lakosok közt a németek és szlávok folytonos viszályban vannak egymással.

A második szabadkirályi és bányaváros Libetbánya. Nem lehet tudni, hogy nevét honnan kapta, alapitói ennek is a szászok. Kis város, de a hegyektől körülvett völgyben kellemes képet nyújt. Különös, hogy éghajlatát a madár nem bírja ki, meglehet a levegő élessége, vagy talán az az oka ennek, hogy nincsenek termőföldjei. A tréfás emberek erre is találtak ki egy mesét. Szerintük ugyanis régesrégen, a vetéseket megdézsmáló madarakat száműzték a városból; midőn ismét visszatérhettek, törvényt hoztak ellenük, hogy amelyiket ezután a tilosban érik, büntetésül ledobják a toronyból. Midőn nehány madár e büntetést szerencsésen kiállotta, a többiek úgy megijedtek, hogy mind elmenekültek a szigorú városból. Bél szerint azonban az az oka ennek, hogy a város tanácsa jutalmak adásával segítette elő a madarak kipusztulását. (438. 1.) — Mikor lett szabadkirályi várossá, nem lehet, tudni, de egy 1379-ki oklevélben már mint ilyen van említve. Épületei aprók, kivéve a középületeket, a szász templomot és a tanácsházat. A Hutna és Vuodka patakok átfolynak a városon. Lakói elszlávosod- tak. Hegyei egykor réz- és vasérczekben gazdagok voltak, de utóbb a lakók már alig tudnak megélni a bányászatból.

Breznobánya a járásnak harmadik szabadkirályi városa, németül Breis a neve, valószínűleg a város előtt levő nyírfákról kapta. Besz73