Református Kollégium, Marosvásárhely, 1902

tességét említi, hogy ott a hatóságok nemrég 70 asszonyt ítéltek víz- próbára; le is írja ezen ítélkezési módot, hogy miképen megy az végbe. Az alsó járásban, mely Vajkától keletre van, négy falut említ fel.

Ezzel bevégezvén Pozsony megye leírását, a 289-ik lapon következik a „tabula itineraria,“ melyet a leírás végén minden megyénél megtalálhatunk. Ezen czim alatt az illető megye főbb helyeiről a szomszédos területekre vezető utak irányát és mértföldekben kifejezett hosz- szát találjuk jelezve. Pozsonymegyéből például először Ausztriába vezet a táblázat minket, azután Mosonymegyébe. Egy ut Pozsonyból Komáromba, több vezet Nyitramegyébe is, Pozsonyból Nagy-Szombaton át Qalgóczra 8 mfd, Nagy-Szombatból Pöstyénbe 4 mfd a távolság. Majd Pozsonyból Alsó-Ausztria helyiségeibe jelzi az utakat, valamennyinél pontosan megjelölvén a közbeeső helységek felsorolásával az útirányt is.

Pozsonyvármegye után, mint azt már az előszóban is jelezte, Tu- róczmegyét adja a mű és pedig 75 lapon át foglalkozik vele (291 — 366.11.), tehát az előbbihez képest e megyével meglehetősen röviden végez.

Az élőbeszédben mentegetődzik, hogy nem Nyitramegyét adja e helyen, mely pedig határos és hasonló fekvésénél fogva mindjárt Pozsonymegye után kellett volna, hogy következzék, de nem lehetett idejében nyomda alá készíteni.

Turóczmegye nevét a hasonló nevű folyótól vette. Határain meredek hegyek emelkednek, melyek már a természettől is mintegy kerítésnek szánvák. A megye hossza Sklenotól Schutov faluig 5 mfd, szélessége 2—3 mfd. Éghajlata a hegyeken hideg, de a megye belsejében már megterem a búza, árpa és zab is. Feltűnő Bél előtt, hogy itt a répa nem gömbölyű, hanem hegyes alakú.

Ezek után a hegyek leírása következik. A Tlsta nézete szerint a megye legmagasabb hegye, melynek keleti részén van Blatnicza vára. A hegy alját lombos fák borítják, feljebb azonban sziklássá válik csúcsán ellaposodik és itt jó legelők vannak. Ugyanezen oldalon van a Borizov és Liszetz s a Ploszka, melyről Beszterczebányáig el lehet látni. A Kralow-Grun, melyet azért neveznek igy (Királyhegy), mert egykor Mátyás király itt járt; a mosótzi hegyek, melyeknek egyik csúcsán van a Drienok nevű várrom, mind a megye keleti hegységeit képezik. Délen van a Visse Hrad, melynek csúcsán egykor vár leheted legalább a romok azt mutatják; Tót-Próna felett a Bohusova hegység emelkedik. De igen hosszasnak tartja többi különböző fekvésű és nevű összes hegyeit felsorolni, csak még a Ziare nevűt említi meg Nyitramegye határán. A következő paragraphusban (298. 1. V. §) megjegyzi, hogy mindezen hegyek a Kárpátok elágazásai.